Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Payr S. Magyar pietisták. Ism. Kovács S.

<572 pénznél az uzsora, 12—15% nem volt ritkaság. Járta az uzsora gabonában, pénzben, ily munkára is kerül vállalkozó majd minden faluban. Kölcsönmagtár alakításával 1884-ben kivettük a legveszedelmesebb uzsorások kezéből a megszorult embereket, 1891-ben hitelszövetkezet által megszüntettük a pénzuzsorát, 1892-ben a fogyasztási szövetkezet által az árúuzsorát. S ez idő óta az előbb eladósodott község kezdett fellélegzeni, szabadabban mozogni. Ugy hogy ma olyanok vesznek földet, a melynek ára megkétszereződött, a kik erre még tiz évvel ezelőtt gondolni sem mertek. Épen ezért a legmelegebben ajánlom a lelkészek és tanítóknak figyelmébe a szövetkezetek alakítását ott, a hol a népnél megvan a jóakarat. Anglia dicső hadvezére Nelson a trafalgári győzelem előtt aztmondá: „Anglia megvárja, hogy mindenki m e g t e g y e kötelességét." A tanítóktól s lelkészektől is megvárja nemcsak az egyház, a társadalom, hanem édes magyar hazánk is, hogy tegyük meg kötelességünket, ne csak a lelkiekben, de az anyagiakban is. Legyünk őrt állói a gondjainkra bizott nyájnak. Lelkészeiben s tanítóiban bizik legjobban népünk, ne csalatkozzék soha bennük, igy tartjuk meg a sokat szenvedett népet a jövő ezredévnek. Hetenként néhány órai munka vár reánk, mely néhány óv alatt gazdagon fog gyümölcsözni számunkra, népünk szeretete, hálája kisér bennünket. En részemről nem bántam meg, hogy híveim lelki gondozása mellett azok anyagi helyzetének javítására is gondoltam. Ne riasszon vissza senkit ez a téves nézet, hogy a hitelszövetkezet a lelkészt esetleg összeütközésbe hozhatja a kölcsön meg nem szavazásokért híveivel, vagy hogy az uzsorások, kik a községben talán a vezérszerepet viszik, megharagusznak reá. A kölcsönöket az igazgatóság szavazza meg, a hol bizony, mint eddig tapasztaltam, nem néznek se sógorra, se komára, érzi mindegyik, hogy felelősséggel tartozik. Az uzsorások haragjától, a kik a régi farizeusok utódai s igy minden jónak esküdt ellenségei, bizony nincs oka lelkésznek félni, midőn a közérdekért munkálkodik. Ha az uzsorásokat megkérdeztük volna, nem létesül nálunk sem magtár, sem szövetkezet. Hiszen éppen ezért a legszebb felebaráti intézmény a szövetkezet, mert ez nem zsákmányolja Jki soha a megszorult ember kinos helyzetét, de segit szeretettel, e mellett kötelezi a segélyezettet pontosságra, takarékosságra s terheinek hetenkénti törlesztésére. Lelkészek és tanitók, értsük meg a társadalmat mozgató eszmék fontosságát, a szövetkezeti mozgalmaktól ne tartsuk magunkat távol, mert különben a vezetés s hiveinkre való iótékony befolyástól elesünk. Hitelszövetkezetek alakulására kellő útbaigazítással szolgál a budapesti központi hitelszövetkezet titkára, Bernát István (Budapest, Egyetem-utcza 2.), a ki egyébként egy kicsi, de tanulságos lapnak, „Szövetkezésének is szerkesztője. Úgyszintén most alakult meg egy központi fogyasztási szövetkezet „Hangya" czimmel (Budapest. Zöldfa-utcza 10.) a kicsi vidéki szövetkezetek alakítása és támogatására. Mind a két központnak kipróbált, buzgó, áldozatkész hazafiak állanak élén, — a szélhámosság teljesen ki van zárva. Elég még azt mondanom, hogy mind a két központ megalakításánál főképp gróf Károlyi Sándort illeti meg a magyar nép hálája, elismerése s forró köszönete. (Vönöczk.) VARGA GYULA, ev. esperes. Magyar pietisták.*) Ismerteti : Kovács Sándor. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság kedves meglepetésben részesítette az egyháztörténet kedvelőit Payr Sándor tanulmányának közzétételével. Gondolatokban termékeny, alkotásokban kifogyhatatlan nemzedék belső élete tárul föl benne. Történetíróink eddig örömestebb elidőztek a XVI. és XVII század mozgalmas, korszakos eseményekben gazdag vidékein, a hol hatalmasabban pezseg az élet, tusáznak a szenvedélyek s a harczokban a katholicismusnak és reformátiónak ősereje vív egymással csatát. Érdekes, változatos, a lelket érzóshullámzásba ringató képek egész sora bilincseli le itt a figyelmet. A XVIII. század kopárabb mezejére alig egy-két kutató tévedt, azt is hamar visszariasztotta a fáradság, sikertelenség és a sivárság látása. Szemökben ez a Kimerült, emlékein élődő, harczra tehetetlen, a győz*) Magyar Pietisták a XVIII században. Irta Payr Sándor. Különlenyomat a Magy. Prot. Irodalmi Társaság »Egyháztörténeti monográfiák* czimü kiadványából. Budapest, 1898.