Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Ninck. Auf biblischen Pfaden. Ism. Weber S.

<567 férni a haladással, a szabadelvüséggei s az új polgárosodással." Igy állván a dolog elvi része : a magyar nemzeti állam a saját czéljainak előmozdítása végett pártolhatja és segitheti-e a r. kath. egyházat — öngyilkosság nélkül?! A nemzeti államnak, nem lehetnek önálló czéljai ilyen viszonyban, hanem csak a r. kath. egyház végrehajtójának szerepére kellene magát lealjasitania. Hogy nemzeti érdekeit a r. kath. egyházzal egyetértve mennyire nem lenne képes előmozdítani : bizonyítja a magyar nyelvű g.-katholikusok napirenden levő ügye : a magyar nyelvű liturgiát megtagadja tőlük a pápa. Folytaihatja tehát a czikkiró ekképen :) „Bennünket nem feszélyeznek elméleti kérdések. Az általunk kontemplált szabad egyház nem a hirhcdt Cavour szabad egyháza, (persze, mert az hozzá tette azt is, hogy „szabad államban") nem is az amerikai rendszer, a melynek elég árnyoldala van (persze, nem vállalja a végrehajtó gyűlöletes szerepét, s nem akarja kikaparni a gesztenyét a parázsból a pápa számára), nekünk olyan egyház kell, a mely isteni küldetésének élénk érzetében hitet követelhessen nagytól, kicsinytől, s imponálna akár a sociáldemokratának, akár az aristokratának, a milliomosnak csak úgy, mint a koldusnak." (Akkor ne a syllabus szerint akarja berendezni a világot, mert a syllabus szerinti pápás egyház nem hitet követel, hanem engedelmességet, nem isteni küldetést akar teljesíteni, hanem uralmat akar gyakorolni, nem imponálni akar a milliomosnak meg koldusnak, hanem péterfillért kunyorál tőlük, nem szeretetet, békét hirdet, hanem gyűlöletet és harczot a föltétlen meghódolásig ! Ezért kötelessége minden magyarnak, minden embernek küzdeni a r. karh. egyház „szabadsága" ellen, s kötelessége megszabadítani az államot a r. kath. egyház hatalma alól. Az állam élethalál harcza ez ! Ne játszunk a szavakkal, hanem legyünk tisztában a szándékkal is!) E lapok 35-ik számában Vigilator indítványozza, „gondoskodjék az ev. egyetemes egyház arról, hogy jelesebb theologusok vagy fiatalabb lelkészek számára a keleti tartományok, különösen a Szentföld beutazása lehetővé tétessék". . Ezt az indítványt nemcsak pártolni, de kibővíteni is lehetne. A mint a Szentföld a keresztyénség, úgy Nénetország a protestántismus bölcsője. A mint Bethlehem, Názáret h, Kapernaum, Jericho, Gethsemane, Golgatha stb. a keresztyénség tényeire emlékeztetnek, úgy Eisleben, Eisenach, Erfurth, Wittenberg, Wo.rms, Wartburg stb. a protestántismus keletkezésével és alakulásával szoros, elválaszthattam összeköttetésben állanak. És azért csakugyan gondoskodni kellene, hogy theologusaink és lelkészeink nemcsak a Szentföld, de Németország vallásunk és egyházunk klassikus helyeit saját szemeikkel lássák és méltányolják, mert egészen másképen fog az illető gondolni és beszélni p. o. Gethsemanéről avagy Wartburgról, ha azok helyszínén időzött, mintsem ha csak azok hírét ismeri. Németország protestáns klassikus helyeit azért emiitettem fel, men az újabb időben akárhány theologus és fiatal lelkész van, kinek már nem volt alkalma láthatni p. o. a szent helyet, hol Luther vallotta: itt állok, másképen nem tehetek, isten engun úgy segéljen; vagy a hol Gusztáv-Adolf kilehelte hithű lelkét. Mig alkalom lesz a Szentföld és Németország vallásunk és hitünk alapvető helyeit saját tapasztalásból közelebbről megismertetni, kívánatosnak tartjuk, ha minél több írott mű foglalkozik ezen szent helyekkel, melyek egyházunkra nézve oly fontosak és kegyeletteljesek. Ily czélú mûre akarok figyelmeztetni jelen soraimmal. Ki ne ismerné p. o. „Ninck, auf biblischen Pfaden" czimű illustrait gyönjörű művét, mely Palestina minden főbb helyére Írásban és képben emlékezik vissza.*) De tulajdonképen egy éppen most ily czimmel megjelent műre akarom figyelmeztetni az olvasót: „Bilder aus dem heiligen Lande, eine Gabe zur Kaiserreise von Pfarrer Lie theol. Bränelich, Nelzdorf b. Doreburg a S. Berlin Verlag von Wiegand u. Grieben 1898." Legelőször meg kell tudnunk, milyen alkalomból jelent meg e kiváló 51 lapra terjedő és gazdagon illustrait művecske. Tudjuk, hogy a német császár Vilmos, nagy ós szép ev. templomot építtetett Jeruzsálemben, melynek felavatására ő maga utazott a Szentföldre. Tapasztalásból tudjuk, milyen kellemes és hasznos szolgálatot tesz nekünk annak az országnak irott kalauza, melyet megtekinteni akarunk. Azért íratott az idézett művecske is, hogy a német császár tájékozást szerezhessen magának a Szentföldről, ínég mielőbb azt lábával érintette volna. És ezen tájékozást legtökéletesebben találjuk ezen alkalmi művecskóben számos illustrátiói és talpraesett leírásaival. A sikerült képek ós leírások következők: 1. Gethsemane. Jeruzsálemmel háttérben. 2. A kaiserswerthi nővérek Zoor nevü árvaleányháza Beirutban. 3. Ugyanannak a háznak imaterme. 4. Az Ilyésklastrom Karmelhegyen. 5. Gennezarethtó Tiber iassal. 6. Az arabs ev. templom Nazarethben. 7. Megérkezés Jaffába. 8. Jeruzsálem délről tekintve. 9. János ispotály Jeruzsálemben. 10. A szentsir temploma ugyanott. 11. Az ev. testvéregyesség bélpoklosok ispotálya ugyanott. *) Verlag der Expedition des Deutschen Kinderfreun" des in Dresden, geb. 10 mk V. ö. : „Eine Ostreise nach Jerusalem von D. R. Rogge, Verlag v. Carl Meyer, Hannover. Preis 2 60 m.