Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Az illetékegyenérték

54 adás költségeit is felajánlja? Megéri-e még azt? Nem érte meg. A második kiadás már Aáchs halála után jelent meg. De énekeskönyvének második kiadását 1703-ban és imakönyvének, az Arany Láncznak második és harmadik kiadását 1701. és 1706-ban még ott Deveeserben megérte. (Folyt, köv.) Az illetékegyenérték. Tájékozásul jónak látjuk az egyházat illetőleg a következőket közölni: 1. Kik tartoznak illetékegyenértéket fizetni ? Minden javadalmak, alapítványok, egyházi községek, egyesületek, intézetek, társulatok, melyek tagjainak a törzsvagyonban tulajdonrészük nincs, mint például a nyugiijegyesületek, (ideértve a felekezeti tanintézetek tanárainak nyugdijegyesületeit is,) valamennyien a tulajdonukat képező vagy birtokukban levő ingatlan vagyon teljes értéke után és a vagyon állagához tartozó ingó vagy tiszta értékétől. Az illetékegyenérték alá eső ingóságokhoz számittatik : bel- és külföldi pénz, gyümölcsöző tőkék, arany- és ezüstnemüek, drágaságok, készletek és egyéb ingó tárgyak, melyek nem tartoznak az ingatlan birtok gazdasági szerelvényei közé, ugyanilyen marhaállomány, bútorok és szerelvények, képek ós egyéb művészeti tárgyak, könyvek és más tudományos eszközök. 2. Illetékegyenérté k-m e n t e s s é g. Illetékegyenérték-mentességet élveznek, és pedig : a) személyes mentességet: az öszszes javadalmak azon birlalói, illetve élvezői, a kiknek összes évi tiszta jövedelme, ideértve a más forrásokból eredő jövedelmet is, évi 400 forintot meg nem halad; b) dologi mentességet élveznek: mindazon ingatlanok, melyek a föld- és házadónak egyáltalán alávetve nincsenek (az ideiglenes föld- vagy házadómentesség illetékegyenérték-mentességet nem von maga után) ; az egyházaknak ós imaházaknak isteni tiszteletre szánt ingóságai (ideértve a pénztőkéket is); az oktatási, jótékonysági és kegyeleti czélokra rendelt alapítványok ingóságai s ily czélokra fennálló intézetek s egyesületek ingóságai, ha az alapszabályok szerint ezen vagyon az emiitett czéloktól el nem vonható mentesek az agg papok ellátására szánt alapítványok, a temetkezési egyesületek. 3. A vagyon bevallás. Az illetékegyenérték megszabása a felek által benyújtott vagyon bevallások alapján eszközöltetik. Ezt a bevallást az illető alapítványok és javadalmak élvezői, illetőleg az érdekelt jogi személyek, templomok stb. képviselői kötelesek benyújtani; ha azonban az illetékegyenérték viselését a tulajdonos jogi személy magára vállalta, vagy azt felettes hatóságának intézkedése folytán viselni tartozik, akkor első sorban a tulajdonos jogi személy köteles a vagyonbevallási benyújtani. Miután azonban az illetékegyenértékért az illetékköteles vagyon jövedelme is kezeskedik, ezért a javadalmak haszonélvezői, mint a kiké a jövedelem, a maguk érdekében jól teszik, ha a vagyonbevallás benyújtását lehetőleg ellenőrzik. A vagyonbevallás a jogi személy székhelye, illetőleg a haszonélvező lakhelye, illetve az ingatlan vagyon főrésze szerint illetékes kir. adóhivatalnál nyújtandó be. A vagyonbevallás vagy általános, vagy különös (részleges). A 1

1 a 1 á n o s bevallás az, mely az illetékegyenérték-köteles jogi személy tulajdonában vagy haszonélvezetében levő összes ingó és ingatlan vagyon teljes jegyzékét foglalja magában. Különös bevallás az, mely esetről-esetre nyújtandó be, midőn az év, illetve évtized folyamán új illetékegyenérték-köteles jogi személy keletkezik, vagy az illetékegyenérték alá vont jogi személynél a vagyon átlagára nézve változás merül fel, vagy midőn a szerzett vagyont megillető 10 évi illetékegyenérték-mentesség 10. éve lejár, avagy az adómentes (és ennélfogva illetékegyenértékmentes) ház vagy föld, eddigi rendeltetését elvesztvén, adókötelessé válik. Általános bevallást kellett benyújtani 1888ban, és azóta minden tizedik év leteltétől számított 90 nap alatt jogosítva van az illetékegyenértékköteles fél új bevallást benyújtani, a kincstár pedig jogosítva van új bevallást elrendelni. A különös bevallást ingatlan dologra vonatkozólag a szerzés vagy csere létrejötte napjától, illetve az illetékmentesség 10. évének végpontjától, valamint a közönséges adókötelezettség beálltától