Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Lukácsy Imre. Jézus vitatkozása Jeruzsálemben

5fi<> midőn az Úr házából nagy, és mély folyó öm­lik ki. Elérkezett az utolsó nap, megszűnt a viz­hordás, de a ragyogó templomból csak nem fa­kadt fel forrás. Lelkük elégedetlen, szomjúhozó, vágyakkal teljes maradt. Ekkor hirtelen — mint­ha alaktalan sóvárgásukra lenne válasz —• mél­tóságos, csengő hang üti meg fülüket, s kész­teti a szivet gyorsabb dobbanásra: „Ha valaki szomjúhozik, jöjjön én hozzám és i g y é k ! A ki én bennem hiszen, mint az irás mondotta, élő viznek folyásai folynak annak hasából." E szavakban azt mondja Jézus magáról, hogy Ő a Joel próféta által megjósolt templomi forrás, jobban mondva, igazi templom, s a tőle származó Szt.-Lélek az, mely életadó folyóvá lesz minden emberben, ki hozzá jő. Az örökélet utáni vágyakozást, mit a templomi isteni tisztelet csak felkölt, de ki nem elégit — ő betölti. Az isteni tisztelet áttetsző ernyő, melyen keresztül csak árnyékukat vetik a mennyből jövő szellemi suga­rak, de a ki a valóságot, a megnyilatkozott Is­tent, szinről-szinre óhajtja látni, a lét rejtelmei­ben fekvő okokat és igazságokat megismerni, — az jöjjön Ö hozzá. A kit anyagi előny, világi szerencse nem elégit ki, mert úgy akar élni, hogy élete egyik fele ne vádolja a másikért; a ki szabad tér, tiszta levegő után sovárog, hol lelkiismeretét nem korlátolja akadály, s a szel­lemi-erőt nem gyengiti fertőző elem : az jöjjön 6 hozzá. Ö megigérte, hogy a lélek minden jo­gos szomjúságát, vágyát kielégiti, sőt ennél töb­bet tesz : elfojtja a helytelen vágyakat, mérsékli az elégedetlenséget, megorvosolja az élvek utáni beteges epedést, megigazitja a hamis világnézetet, s megnyitja előttünk a tiszta, egészséges, isteni életet. Krisztus itt áll ma is a szomjúhozó világ közepén s Igéiben kiált hangos szóval: „A ki akar, vegyen az élet vizéből ingyen!" Vagy annyira közönségessé vált volna e hang, hogy elvesztette minden fontosságát'?! Távol le­gyen ! A kik benne hinni tudnak, azok számára új igazság marad mindörökké. Ne mondjuk, hogy az élet nem egyéb nyomorúságnál, mely­ben a remény es csalódás szakadatlan lánczolata megfojtja a békét és nyugalmat, hol talán van helye a iérfias — olykor kétségbeejtő — küz­delemnek, de nincs a boldogságnak ; ne mond­juk, mert ily világnézet arról tesz bizonyságot, hogy nem ismerjük hitünk Fejedelmét. Hallgas­sunk kiáltó szózatára ! A ki él a Krisztusban : Is­tenben él, s számára megnyilik a béke, nyuga­lom, boldogság — az örök-élet kiapadhatlan forrása 1 BELFÖLD. Petrovics S. esperes évi jelentéséből. „Messze állunk ugyan attól, hogy e törvényt amaz igéret beváltásának tekinthessük, melyet a magyar állami törvényhozás az 1848. évi XX. t.-cz-ben bevett vallásfelekezetekkel szemben tett; szembeszökő az aránytalanság is, melynél fogva a felekezeti hatóságok által szolgáltatott adatok alapján a 3867 felvett lelkész közül csak 253 ev. lelkésznek évi jövedelme 800 forintra való ki­egészítése van kontemplálva a közel jövőben, —• határozott előnyben részesülnek tehát azok a fe­lekezetek, melyek lelkészeik fizetése rendezésé­hez híveiket nem terhelték meg úgy, amint azt ev. egyházunk megcselekedte ; igaz az is, hogy — az államsegély nem az egyházaknak nyújtat­ván, hanem az egyes lelkészeknek, ezzel egyházi főhatóságaink jogköre és fegyelmi hatalma érin­tetik s szenved : mindezek daczára, amikor az eddig évenként nyert államsegély állandósitására épen e törvényben nyerjük, az első törvényho­zási biztosítékot, amikor száz és száz lelkész megélhetési gondjainak apasztására s ezzel az eredményesebb lelki gondozás fokozására teszi meg a törvény az első lépéseket : lehetetlen a törvényhozás ez alkotásának jelentőségét kicsi­nyelnünk s nem fogadnunk bizalommal a kezde­ményezést addig is, amig a jogegyenlőség és vi­szonosságon alapuló jogok érvényesítésére, liisz­szük, a közel jövő, a törvény útján meg fogja te­hetni a további lépéseket." 3Iozgalmak a papi terliek könnyité­sére. Ismeretes dolog, hogy a lelkész, fizetését tekintve, legrosszabbul áll minden alkalmazottak kö­zött. Alig van állás, mely az utolsó évtized alatt anyagi támogatást nem tapasztalt volna, csak a papi állás, nemcsak hogy nem fizettetett jobban, de minden évben vészit a lélekszám csökkenése, a functiók csekélyebb száma és az anyakönyvi kivonatok elmaradása által. A különben üdvös nyugdíj életbeléptetése folytán újabb teher ne­hezedik a lelkészek vállaira, különösen az első év­ben, hol a rendes 28 frtnyi dij on kivül még 60 frtot, mint belépti dijat be kell fizetni, mi bizony nagy összeg 3—400 frtnyi készpénz fizetés mel­lett. Ily körülmények között nemes mozgalom in­dult meg, hogy a községek magukra vegyék a 60 frtot, jóindulattal és méltányossággal visel­tetvén lelki gondozójuk iránt. Czegléd község pél­dáját a Szepességben is kezdik követni. Nagy-Sza-

Next

/
Thumbnails
Contents