Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Koren Pál. Mi okozta a reformatiót?

<547 sével nem törődött. Szóval a hitterjesztés szent feladatát nem a biblia, hanem a hangszerek és képek által gyakorolta ; missionáriusai nem a papok voltak, hanem ópitészek, festészek, zenészek, ékszerészek stb. A templomi szertartások között a legbotrányosabb volt az ereklyék tisztelete, melyekkel főként a keresztes hadak idejében lett elárasztva az egyház. E két századon át tartó hadjáratokban hét millió keresztyén vesztette életét. E veszteséget mintha pótolni akarta volna a pápaság a halottak feltámasztásának egy sajátságos nemével. Az emiitett csatákban elhullott hősök közül ugyan egyet sem volt képes feltámasztani a pápa, hanem a szentföld régi temetőiből tömérdek emberi csontot stb. hozatott a zarándokok által Európába, s ezen csontokat a nép a „szentek" ereklyéiként tisztelte, imádta. Így azután kétszeres volt a pusztulás : a keresztes hadakban nem csak testi halálát lelte Krisztusnak sok buzgó követője, hanem az ez alkalommal Európába hozott ereklyék, illetve azok imádása az itthon maradt millióknak lelki halálát is okozta. E szent csontokra ráfogta a papság, hogy azoknak csodás gyógyereje van. Milyen leleményesség volt ez I Midőn Isten és Krisztus sem személyesen, sem élő emberek által nem tett már természetfeletti csodákat e földön, mutatott az egyház különbet : azt mondta, hogy Isten a szentek csontjai, illetve szobrai — tehát fa ós kődarabok által tétet bámulatos dolgokat. Czélja e babona terjesztésének ismét a nép zsarolása volt. Egy új neme volt ez az egyházi koldulásnak. A félrevezetett nép a „szentek" lábaihoz rakta le aranyát, ezüstjét, selyemmel, bíborral díszítette a csodaorvosok oltárait. Igy lettek az állítólagos szentek haláluk után zsarolókká, vagy mondjuk koldusokká, holott életökben talán e foglalkozásoknak egyikét sem űzték. Igy gazdagította az egyház a halottakat ós zsarolta az élőket, ruházta a „szentek" szobrait, a helyett, hogy saját Ínségeseinek viselte volna gondját. E visszaélésekkel szemben a reformátorok felvilágosították a népet, hogy a biblia az egyetlen valódi Krisztus-ereklye, ez gyógyit, ez támaszt fel a halottakból. Hogy a szentek csontjain kivül mi mindent mutogattak szent ereklyeként, azt bajos, részben illetlen volna elmondani. Csak néhány példát említek. Elhitette az egyház a néppel, hogy minden tárgynak birtokában van, a melylyel Krisztus földön létekor érintkezett. Igy mutattak egy nyaláb szénát a betlehemi jászolból ; néhány tollat a Jézus születését hirdető arkangyal szárnyaiból ; mutogatják máig is a lorettói kápolnában azon szobát, melyben Jézus Názáretben nevelkedett; úgyszintén az ó varratlan ruháját, melyet Mária szőtt fia számára, s mely Jézus testi növekedésével arányosan tágult, nőtt; közszemlére tettek egy darab kenyeret, melybe állítólag Jézus beleharapott; valamint azon port, melyet Jézus véres verejtékével áztatott, ós azon kendőt, melybe arczát törölte s melyben e közben arczképe megmaradt ; Krisztus keresztjének forgácsaiként annyi fát mutogatnak, hogy abból nem egy keresztfa, de egy hajórakomány fa, sőt egy egész erdő kitelnék ; az olajfák hegyén, melyről Krisztus mennybe ment, állítólag megtalálták egy kőben Jézusnak utolsó lábnyomát. E képtelen badarságokra mondhattak-e egyebet a reformátorok, mint azt, hogy ha már Krisztus pólyáit keresik, ismerjék fel azokat az ő szent igéiben, mert az evangeliomokba van elhelyezve nem ugyan Jézus teste, de az ő szelleme, becsüljék tehát az irást ; ereklyék (amulettek) helyett hordják magukkal Isten igéjét ; a helyett, hogy a templomok oltárait ékesítenék a Krisztus keresztjének egy-egy darabjával, inkább szivüket díszítsék Jézus erényeivel. De a Krisztus-ereklyékkel nem érte be az egyház. Mutogatott tehát egyéb szent dolgokat is. Például néhány göröngyöt azon talajból, melyből Isten Ádámot teremtette ; egy akónyit az özön vizéből ; a Faraó hét sovány tehenének patáit ; egy darabot az egyptoini setótségből; a jerikói trombiták hangját (mintha bizony már Josue idejében is létezett volna a tonograf ;) egy kis gazt azon szemétdombról, melyen Jób szenvedésekor porban, hamuban ült; csontját ama czethalnak, mely Jónást elnyelte ; egy maroknyi kormot azon tüzes kemenczéből, "melybe a három ifjú vettetett; a Heródes által megöletett betlehemi gyermekek csontvázait; a zsarnok által kivégeztetett Keresztelő János fejét — több példányban. Mindezen botrányos csalásokra természetesen azt modták a reformátorok, hogy súlyos bűn az, midőn hazugságokkal akarja az egyház dicsőíteni az Istent. De szólhattak-e enyhébben? S ha már az oltárokon ilyen csodálatos dolgokat mutogattak, érthető, hogy a szószéket is eféle különlegességek által igyekezett a pap-