Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Battyánd

Ó44 intensivebb gyakorlása dolgában, 4. nagyobb közeledést a laikusokhoz s élénk részvételt az interconfessionális vállalatokban s 5. terjesztését az Írásnak a laikusok között s kerülését a szeretetlen polémiával a kritikában és a politikában. Végül még a tollerantiát is ajánlja a más vallásfelekezetekkel szemben. Kíváncsian várjuk, mit mondanak a keresztyén szellemi reformjavaslatokhoz majd Rómában ! A jeruzsálemi német prot. Krisztustemplom fölavatása, a melyre magyarhoni ev. egyházegyetemünk is meghívót kapott s annak képviseletében Zelenka Pál püspökünk az ünnepélyre már el is utazott, lényegében véve a wittenbergi vártemplom fölavatásának ünnepélye mintájára fog lefolyni. A német császárt ós nejét dr. Levetzow kanczellár vezetése mellett a johannita rend fogja fogadni, s csak azután mennek a többi fejedelmi vendégek kíséretében a templomba. Bejárata előtt fogadják a császárt az ev. jeruzsálemi alap kuratóriuma, az építészek, a német ev. egyházkormányzatok s a külföldi ev. egyházak képviselői s a jeruzsálemi, bethlehemi, jaffai cs haifai ev. papság. A fölavatás aktusát Dry ander udvari főpap és generálsuperintendens végzi. Segédje leend Groltz főegyházi tanácsos és Erdm a n n generálsuperintendens. A fölavatást követő ünnepi istentiszteleten a liturgiát F ab er generál superintendens végzi, mig az ünnepi beszédet Hoppe jeruzsálemi ev. lelkész fogja tartani. Az istentisztelet végével megnyitják a nagy közönségnek a remek templomot. Az ünnepi istentiszteleten csakis meghívóval lehet résztvenni. Kár, hogy arra valaki a hazai ev. theol. professorok közül nem mehetett. Azt olvassuk az „Alig. Ev. Luth. K.-Ztg" mult számában, hogy Rade frankfurti lelkész elhagyta állását, hogy összes idejét a nagyhirű „Christliche Welt" szerkesztésének szentelhesse Boldog isten, hol marad el ettől a mi hazai prot sajtónk, mely alig győzi a szükséges kiadásokat nemhogy önálló állást, vagy foglalkozást biztosi tana szerkesztőnek és munkatársaknak egyaránt Hazai sajtónk is, ép úgy, mint egyházunk, igazán „Krisztus szolgai alakjának hordozója." „Protestantisches mön c h t h u m" czim alatt egy fiatal theológus röpiratot irt, a melyben a művelt férfiakat ós nőket arra szólítja fel a szegény tépelődő, hogy az ideális kath. szerzetességnek az ideálját vigyék át a protestantismus terére a munkás osztályoknak az evangélium számára való megnyerése czéljából. Szegény evangelium, mely már csak a pápás szerzetesség útján tudná meghódítani a szegényebb néposztályokat! Hogy ilyesmire is ébredhettünk a XIX. század végével. E röpiratra alkalmilag középkori romantikus tartalmánál fogva még viszszatérünk. — Addig is fölhívjuk reá a figyelmet. (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Magyar állam. „Lelkiismeretlenség volna a nyomorgó alsó papságot arra biztatni, hogy ne kérje a segélyt az államtól, a mindannyiunk adójából, mert politikai függetlenségét teszi koczkára. Persze a nagy javadalmasok politikai függetlenségét, vagyis inkább annak az ellenkezőjét nem szabad szóvá tenni. A szegény alsó papság koplaljon, mert ha elfogadja az államsegélyt, veszélyezteti függetlenségét, melyet a nagy java dal m ások a még nagyobb javadalmak elnyeréseért oly könynyen koczkáztatnak. Mert ez igy van a katholikus politikában. Azért bizony mi nem találunk semmi elitélni valót abban, ha a terhet viselni képtelen papság elfogadja a segélyt abban a tudatban, hogy az nem a kormánytól jön, érte nem a kormánynak tartozik háládatossággal, hanem annak a hazának. meLy iránt úgyis hűséges szeretettel viselkedik papságunk." (A r. kath. lapok bezzeg máskép beszéltek akkor, mikor a protestáns papok fizetésének kiegószitóséről volt szó I Akkor alku, eladás, vásárlás, rabszolga, tékozlás szavak voltak náluk divatban !) Hittudományi folyóirat. Azt a kérdést feszegeti: katholikus volt-e Auguszta császárné I. Vilmos német császár felesége, de feszegeti olyan modorban, hogy az olvasóban az a hiedelem- támadjon, mintha csakugyan r. kath. lett volna, bár csak titokban tért volna át az egyházba Dupauloup franczia püspök hatása alatt. „A két illustris találkozó sirba vitte a titkát s igy csak a scrutator cordium et rerum tudhatja, hogy feltevésünk megfelel-e a valóságnak, hogy Dupauloup megtóritette-e Augusta császárnét, vagy lelki vezetője, valóságos director spirituálisa volt-e?" „Végül még mint nagyérdekű dolgot emiitjük fel, hogy Augusta császárné megtérésének hirlelésével csaknem egyidejűleg merült fel az a hir, hogy Viktória angol királyné is konvertita volna. Erre nézve már nehéz volna bizonyítékokkal, vagy olyan jelentőségű indiciumokkal állani elő, a milyeneket a német császárné fent emiitett találkozásaiból következtettünk stb." Lám, hogyan csinálják a történelmet a róm. kath. egyház érdekében Semper aliquid haeretl Mintha bizony egy ilyen áttéréssel nem csapták volna a lehető legnagyobb hűhót! Nevetséges a czikk következő megjegyzése is: „Az ilyen megtérések nekünk, katholikusoknak, bizonyára nagy örömünkre és megnyugvásunkra szolgálnak s még több a vigasztalás, ha fejedelmi személyekről van szó, kiket eme lépésükben sem érdek, sem családi szempont, sem politika nem vezérelt, hanem tisztán a meggyőződés hűséges követése." Miért titkolták volna tthát „meggyőződésüket?!" Orosházán nyomatott Veres Lajos gyorssajtóján.