Evangélikus Egyház és Iskola 1898.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kund Sámuel. Erdélyi mozgalom, papi javadalom
51 évben iktattassék törvénybe a papi fizetések 800 frt minimumig való kiegészitése s már ez évben a papság fizetése egészittessék ki 800 frtra, ós hogy a termónyfizetés töröltessék." Hogy értsük ezt? Eddig az egyház belügye volt meghatározni azon lelkész fizetését, kit egyházi szolgálatba beállítani akart. Országos törvény alapján száz éves gyakorlat biztosította ezen jogot ; evangelikus egyházunk zsinata törvénybe is iktatta egyházunknak ezen jogát. A protestáns lelkészek kérelme pedig az lenne-e, hogy egyházunknak ezen joga megszűnjék és az állam állapítsa meg a protestáns lelkészek fizetését, tehát azon feltételeket, melyek alatt protestáns egyházi szolgát beállítani lehessen? Az állam kényszerítse az egyházat, hogy az egyházi szolgákat terményekben nem. hanem csakis készpénzben javadalmazhassa? — Akkor az egyház önkormányzati jogának szempontjából fér szó a kérvényhez, mely jogfeladást kezdeményezne. Avagy akóp értsük a kérvényt, mivel a vallásés közoktatásügyi minister az országgyűlés pénzügyi bizottságának ülésében kijelentette, hogy a nem katholikus felekezetek lelkészi illetményeinek kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot még az idei költségvetés tárgyalása előtt a ház elé fogja terjeszteni ; és mivel ezen törvényjavaslat tartalmából a lapok útján annyi jutott tudomásunkra, hogy ezen javaslatát a 600 frtos kongruára fektette, biztatván a javadalomnak 800 frtig való fokozatos emelésével ; — tehát folyamodjunk, hogy a javaslatból már az 1898. évre is kiterjeszthető oly érvényességű törvény legyen, mely a 800 frtos minimumot azonnal biztosítsa minden lelkész számára az állani pénztárának terhére? Akkor az erdélyi mozgalom az önkormányzati jog szempontjából más elbírálás alá esnék ugyan, de mégis jogfeladás rejlenek a kérvényben. Az 1848. évi 20. t.-cz. 3. §-a elrendeli, hogy minden bevett vallásfelekezeteknek egyházi és iskolai (minden) szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek. Ezen elvállalt állami kötelezettség beváltása a nemzeti közbecsület védpaizsa alá helyezettnek tekintendő. Ezen állami kötelezettség beváltása mostan immár annál sürgősebb, mivel az egyházpolitikai legújabb törvények a mi szegény, az állam által javadalmakkal mostohán ellátott protestáns egyházunk versenyre van utalva kultúr intézményeinek fentartásában az államtól dúsgazdag javadalmakkal felruházott róin. kath. egyházzal, sót mivel szegénységünk mellett intézményeink fentartása oly terhet rak egyébként is túlterhelt egyházhiveink vállaira, hogy sokan mármár a sekták karjaiba vetik magukat, melyek egyházi adót nem ismernek, mivel az államot szolgáló kultúr intézményeket nem tartanak fenn, sőt az állam iránti leglényegesebb kötelesség megtagadását se tartják lelkiismeretbeli dolognak. Nem az egyházi szükségletek csak egy részének közálladalmi költségek általi fedezését kell kérnünk, hanem sürgetnünk kell az 1848-iki XX. t. cz: végrehajtását teljes egészében. A nem katholikus felekezetek lelkészi illetményeinek kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat újabb lépés ugyan az 1848-ban elvállalt állami kötelezettség beváltása felé, de az által jogos igényeink a teljes jogegyenlőség alapján még ki nem elégíttetnek. Azt mondják : az állam pénzviszonyai ez idő szerint többet nem engednek meg. Meglehet, ámbár egyéb, sokszor terméketlen kiadásokra mindig kerül. Hát bele kell nyugodnunk a megváltozhatatlanba ; de megnyugtatva nem lehetünk. A protestáns egyháznak egyéb intézményei is vannak, nemcsak a templomi szószók ; tehát egyéb szükségletei is vannak, nemcsak a papi javadalom. Es a megnehezült viszonyok közt a hitélet fejlesztése, különösen az ifjúság valláserkölcsi oktatasa és nevelése, a szórványban lakó liivek lelkipásztori gondozása végett nem fejthet ki kívánatos munkásságot, és számtalan egyéb magasztos valláserkölcsi czóljaival szoros kapcsolatban álló, de a hazai közerkölcsiség és közművelődés érdekében is kiváló fontosságú feladatát anyagi erejének korlátoltsága miatt nem teljesítheti jelenleg úgy, mint teljesítette a múltban, és szeretné teljesíteni most is és jövendőben. Ezért az ág. hitv. evangelikus egyház egyetemes közgyűlése a mult év őszén kimondotta, hogy az 1848. XX. t. cz. szellemének megfelelő állami segélyezését és ennek törvényben való rendezését égető szükségnek tartja. Egyben felkérte s megbízta az egyetemes felügyelőt, tegye magát azonnal érintkezésbe az ev. réf. testvóregyház illetékes közegeivel, a két prot. egyházat közösen érdeklő ügyekben kiküldött bizottságnak oly czélból való mielőbbi összehívása végett, hogy e bizottság a két prot. egyháznak az 1848. XX. t. cz. szellemében való állami segélyezése s ennek törvényhozás útján való biztosítása érdekében egyöntetű eljárást követve, az életbe vágó kérdésnek sikeres megoldását közös küldöttség által a nm. kormánynál sürgesse. Hasson oda,
