Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Bulkesz

<507 KÜLFÖLD. 1880-ban Poroszország földén 50 katholikus lap létezett. Tiz év alatt e szám felszökött 109-re, ugyanott ma 150 katholikus lap van. Az egész birodalom területén összesen 94 napilap, 48 hetenkint 3-szor, 55 hetenkint kétszer megjelenő s 75 hetilap áll a katholikus ügy szolgálatában. A kiadott statisztikák szerint az emiitett lapok közül kilencznek előfizetői 20—50 ezer között váltakoznak. 16 lap előfizetőinek száma 10 —20 ezer között áll, a többi lapok túlnyomó nagy részének 4—10 ezer előfizetője van. Ily körülmények között a kath. vidékeken a socialdemokrácia is hiába próbálkozik. Essenben, ahol Krupp ágyúöntő gyárai állnak, hol a jövő évi katholikus nagygyűlés lesz megtartandó, 4 katholikus lap jelenik meg. Előfizetőinek száma 80,000. A protestáns sajtó is tevékeny és erős ott, — nálunk nem törődnek vele a hatalmasok, csak azt kívánják tőle, hogy őket szolgálják ; a lelkészek pedig nem ébredtek még a sajtó hatalmának tudatára. IRODALOM. Alkotmány. „A Magyar Távirati Iroda ezimű félhivatalos kövön nyomott laptudósító hosszú táviratban jelenti Pécsről, hogy ott ma milyen nagy részvét mellett ment végbe a „gyászistentisztelet" a dómban. Azt nem tartja érdemesnek fölemlíteni, hogy ki tartotta a dómban a „gyászistentiszteletet," az azonban már fő-fő fontosságú clolog, hogy: „a dómból a gyászoló közönség az izraelita templomba vonult, a hol P e r 1 s Armin d r. főrabbi mondott hatásos beszédet. Erre a főispánnal élén az egész tisztikar sorra járta az összes templomokat a gyászistentiszteleteken résztveendő. u Szükségtelen megjegyezni, hogy úgy a M. T. I., mint a többi félhivatalos zsidókézben van — csak még azt szeretnők tudni, mit keresett a dó m bel i „gyászoló közönség" és A\ főispánnal élén az egész tisztikar" a zsinagógában? Szép a vallásosság, de a katholikus maradjon csak katholikus templomban, mert ha arra is kiváncsi, a mit a rabbi mond, vallási tudatlanságot árul el, s az ember nem tudja, katholikusnak tartsa-e továbbra is „a főispánnal élén az egész tisztikart" vagy zsidónak. Végül pedig nem hisszük el, hogy a dómból a gyászoló közönség az „izraelita templomba" ment volna. (Nem bánjuk: mérjünk egyenlő mértékkel, s fordítsuk át az Alkotmány nyilatkozatát prot. nyelvre: „szép a vallásosság, de a protestáns maradjon csak protestáns templomban, mert ha arra is kiváncsi, a mit a plébános mond, vallási tudatlanságot árul el, s az ember nem tudja : protestánsnak tartsa-e továbbra is a főispánnal élén az egész tisztikart, vagy r. katholikusnak, -— mikor beiktatáskor s egyik-másik ünnepélyen a protestánsok, egyházi felügyelők, miniszterek elmennek r. kath. istenitiszteletre. A r. kath. vallás Magyarországon nem államvallás, s a felekezeti valíásos érzület megtompulását és képmutatást jelent, mikor protestáns a r. kath. ünnepre, misére megy. a melyről más véleményben van, mint a r. kath. Maradjon hát mindenki a maga templomában, a hol meggyőződése szerint imádkozhatik, s imádkozhatik eleget!) Magyar állam. .„Kiválólag az államkormányzatban érvényesülő liberalizmus a szoczializmusnak valóságos atyja, ha ezt gyermekének elismerni átallja is. Ugy viselkedik ő most, mint némely tiltott szerelmi viszonyt folytatott liberális úr, ki restelkedve vonakodik később az ily bűnös viszonyból származott gyümölcsöt a sajátjának elismerni. Vagy talán nem igaz, hogy az uralkodó liberalizmus az alsóbb néposztály, különösen a munkások sanyarú sorsa iránt legbűnösebb közönnyel viseltetett? hogy hagyta a munkásokat nyomorogni, kifosztatni, nem törődve sem anyagi megélhetési, sem vallás-erkölcsi szükségleteik kielégítésével ? Hogy nyugodtan tűrte s tűri jelenleg is vallási szent kötelességei cinikus megakadályozását? Nem igaz, hogy a vétkes mulasztással hallogatta mindig a munkaadó és a munkás közötti helyes viszonynak a jog- ós a méltányosság alapján való rendezését, és hogy tűrte, sőt a nagytőkének kedveskedő intézkedéseivel egyenesen előmozdította a munkások testi ós erkölcsi elzüllését és kizsákmányolását a lelketlen munkaadók által ? Közismeretű tény, hogy a liberalizmus szolgálatában álló nagytőke, gyárak, vállalatok, nemkülönben némely földesúr, addig kínozták alárendelt munkásaikat, megfosztották őket erkölcsi és vallási tökéletesedésök lehetőségétől, hitványabbul bántak el velők, mint a rabszolgafelügyelő áldozataival, mignem ezekben minden vallási és emberi nemesebb érzületet megöltek, úgy, hogy csak a keserű ideig-óráig visszafojtott, de annál rettenetesebb gyűlölet és bosszúvágy maradt vissza bennök elnyomóik iránt. Közismeretü tény, hogy némely liberális korifeus a közhatóság támogatása mellett, valóságos kényúrként bánt munkásaival és a köznéppel ; birkanyáj ként hajtották fel őket a választási urnához, hogy ott felsőbb helyről jött parancs szerint érvényesítsék legszebbnek csúfolt alkotmányos jogukat. Most azonban az az oly soká elnyomott ernberosztály nagykorú, mi több, hatalmas lett, és