Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Barsi egyházmegye

400 dása az egyház önkormányzata, törvénye, törvényes szabadsága ellen tör. KUND SÁMUEL. Énektörténeti adalék. (Rimay és Ráday.) Örömmel olvastam e becses lapok 49. és 50. számaiban Kovács Sándor adalékait a „Győri Enekeskönyv történetéhez," mint annak bizonyságát, hogy a magyar hymnologia munkásainak csekély száma egy buzgó taggal szaporodott. Mert habár nem osztozom egészen azon nézetében, hogy csak akkor gondolhatunk az énekeskönyv újjáalakítására, ha énektörténetünk lesz: de azt minden egyházi énekért lelkesülő evangelikus embernek el kell ismernie, hogy az enekeskönyv reformja csak a régi énekek ismeretében jártas férfiak által eszközölhető. Mert jól mondja Kovács Sándor, hogy „az egyházi élet egyetlen ágában sincs akkora jogosultsága a hagyomány tiszteletének, mint az ének terén." Valóban e téren „tabula rasát" nem csinálhatunk, s az új énekesiönyvet merő modern énekekkel meg nem tölthetjük. En csak annak a szószólója maradok, hogy a régi eredeti énekek a modern verstechnika szabályai szerint átalakitandók ; az idegen eredetű énekek pedig újból szabadon leforditandók. Mert a különben sekély vallásos tartalmú, s a rationalismus száraz moralizáló irányától egészen áthatott „Győri Enekeskönyv" is csak annak köszönheti fenmaradását mindez ideig, hogy a mű a régi verseléssel szemben haladást tanúsít, a mi főkép a városi gyülekezetekre nézve ajánlatosnak bizonyult. Kovács Sándor méltán kifogásolja a „Győri Énekeskönyv" VI. kiadásához írt előszónak azt a henye kijelentését, hogy „ezen énekeskönyv legnagyobbrészt néhai Kis János soproni ev. lelkész és dunántúli superintendens műve, kinek a részből fordított, részből átalakított énekek közt több eredeti művei is vannak." De azt ezen kijelentésből ki nem magyarázhatjuk, mint K. S. kimagyarázta, hogy tehát minden ének, mely nincs megcsillagozva, Kis János szerzeménye. A „Győri Énekeskönyv" Toldalékában, 510. .szám alatt van az az ének, melyről K. S. állítja, hogy nem Kis Jánosnak, hanem Rimay Jánosnak, a XVII. század vallásos költőjének éneke. Hát az előszó daczára lehetne ez Rimay éneke is, mert az előszó csak annyit állit, hogy az egy-két-három csillaggal megjegyzett énekek Zathureczky Sámueltől, Beliczay Jánostól illetve Szókács Józseftől valók, vita tárgyáúl hagyván fenn, hogy az így meg nem jelölt énekek közül melyek származnak Kis Jánostóli melyek másmás szerzőktől, s ezek közül melyek az eredetiek, melyek a fordítottak? Azt, hogy az 510. számú ének Rimay Jánosé, csak abból bizonyítja K. S., hogy ez ének Rimay énekei közt foglaltatik, s megvan abban a gyűjteményben, melyben Balassa Bálint és Rimay János istenes énekeit közrebocsátották. Azonban ez ének, mint B o s á k Kelemen éneke, már az 1636-iki „Cithara Sanctorum"-ban is előfordul. Sőt Haan Lajos szerint Bosák Kelemen ezen éneke előfordul az 1598-ban kiadott huszita énekeskönyvben is. Maga Bosák Kelemen is kiadott egy „Kancional" cz. cseh énekeskönyvet Prágában 1607-ben. Lehetséges-e, hogy a „Mi urunk s édes atyánk" kezdetű ének, mely Bosák Kelemen „Otce nás mily Pane" énekével szórói-szóra megegyez, Rimay éneke legyen, mikor K. S. szerint is kétséges, hogy Balassa Rimay istenes énekei már 1604-ben Lőcsén megjelentek-e? Csak annyi bizonyos, hogy Rimay énekei a XVI. században meg nem jelenhettek. Hivatkozva tehát csupán az 1598. évi huszita énekeskönyvre, meg kell állapitanunk, mint kétségtelen tényt, hogy az ének cseh szövege régibb a magyar szövegnél, ennélfogva Rimay ez éneket nem szerzette, hanem csak fordította. Igaz, hogy Rimay a nevezett gyűjteményben nem jelzi, hogy ez éneke fordítás ; de ezen nem kell megütköznünk, mert az akkori viszonyok közt nem volt elengedhetlen dolog. Az „Új Zengedező Mennyei Kar"-ban minden németből fordított ének megjelöltetett az eredeti szöveg kezdő sorával ; de a tótból fordított énekek (talán a külön tót betűk elhagyása kedvéért) nem jelöltettek meg. Igy nincs megjelölve Lányi Illés énekének „Gyötrődik az én lelkem," Kalinka Joakim énekének „Előtted állok, drága Jézusom" és Tranoscius György énekének ..Ki értünk szenvedtél" eredetije sem. Arra a kérdésre: tudott-e Rimay tótul? általánosságban azt jegyzem meg, hogy a cseh irodalom virágzó korában több magyar főúr^ és