Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kund Sámuel. Az államhatalom segélye egyházi tartozások behajtására

398 jiézetet, és most se tudom magamévá tenni — önkormányzati jogunkra való tekintetből. Önkormányzati jogából kifolyólag igényli magának az evangelikus egyház azon jogot, hogy a mennyiben alapitványai és az önkéntes adakozások egyházi és iskolai kiadásainak fedezésére nem elégségesek, egyházi hiveire egyházi adót vessen. Az evangelikus egyháznak ezen jogát ugyanazon törvények biztosítják, melyek az evang. egyház önkormányzati jogainak is legerősebb bástyái, az 1647. évi (XI. és XII.) az 1790/1. évi (XXVI. 10. §.) törvényczikk. Újabban az 1868. évi XXXV1I1. t.-cz. 11. §-a, legújabban a zsinati törvény (2. 34. 224. 234. 250. §.) Önkormányzati jogából kifolyólag szabályozta az evangelikus egyház azon módozatokat, melyek szerint egyházhiveinek anyagi hozzájárulását az egyház szükségeinek fedezéseit igénybe veszi ós a melyek szerint azon egyházhivek, kik magokat az egyházi adóval aránytalanul, igazságtalanul megterhelve vélik, jogorvoslattal élhetnek és igazaikat kereshetik az egyház kormányzó közegeinél, és bíróságainál. Kégebben mindegyik egyházkerület ide vágó statutumok által szabályozta ezen ügyet a gyakorlat által kifejlett szokás jog alapján ; zsinatunk e téren szentesitett törvény erejével rendelkezett, a melynek alapján aztán az egyházkerületek megalkották a zsinati törvény végrehajtására irányuló szabályrendeleteket. Egy árva betűvel se emliti szentesitett alkotmányunk, hogy az egyházi adókövetelés, ha 5 éven belül, nem biztosíttatott, nem követeltetett, elévül, (eltekintve attól, hogy a zárszámadásokban a hátralékos évi követelések részletes kimutatása feltüntetendő lévén, alig fordulhat elő az az eset, miszerint a számadásokat évről-évre megvizsgáló közgyűlések a hátralékokra nézve ne intézkednének, ós a hátralékok az adósoktól nem követeltetnének.) Önkormányzati joga az evangelikus egyháznak illuzoriussá válnék, ha az egyházi kormányhatóságok és a törvényesen megválasztott egyházi tisztviselők törvényes intézkedéseknek és határozataiknak végső szükség esetén az államhatalom segítségével nem tudnának érvényt szerezni, miután azokat önhatóságilag nem foganatosíthatták ; ha kinek-kinek jó tetszésére volna bizva, hogy az egyháznak, melynek szolgálatával él, terheit viselje-e vagy sem, és ha háztartásában érdekeinek koczkáztatása nélkül nem gyakorolhatná azon egyJiázi szelídséget, mely az egyházi eljárásnak fő jellemvonása, nem gyakorolhatná a várakozás®, mely nem egy megháborodott hivének időt, alkalmat ád a magába szállásra, a megtérésre. Bégebben azon esetek, melyekhez az egyháznak joga volt a kormány közigazgató hatóságának közbenjárását igénybe venni, országos törvényekben előszámlálva nem voltak ; de a szokásjog alapján az államhatalom segélye megadatott,, ha az illetékes egyházi hatóságok által kivetett egyházi s iskolai járulékok és szolgálmányok behajtásánál szükség volt a végrehajtásra. Es az államhatalom nem kérdezte : vájjon egy éves, két éves, vagy több éves hátralék behajtásáról van-e szó? csak arról szerzett meggyőződést, vájjon a követelés szabályszerű egyházi határozattal lett-e megállapítva? vájjon a követelés behajtása iránt szabályszerűen lett-e megkeresve. Most irott törvény sorolja elő azon eseteket, melyekben az államhatalom segélye s eljárása igénybe vehető. Azonban az E. A. 6. §. a) b) c) pontjaiban, a melyekben ezen esetek felsoroltattak, hiába keresünk oly kikötést, hogy a hátralékos tartozásnak nem szabad öt év előtti időtől származnia. Egyházi önkormányzatunkból és az E. A. 5. §-a második bekezdésének rendelkezéséből kifolyólag a közigazgatási bizottságok segédkezésénekés végrehajtási intézkedéseinek törvényszerű előfelvételét az egyházhatóság által saját hatáskörében törvényszerűen hozott ós jogerőre emelkedett marasztaló határozat képezi. És ily határozat végrehajtására az állam és hatóságai a segéd kezest meg nem tagadhatják (E. A. 8. §.) azon ürügy alatt semmi esetre sem, hogy egy különben jogos követelés már több mint öt év óta áll fenn. Nem lehet azt állítani, hogy kevés figyelemben részesítették az illetékes tényezők azon szakaszokat, melyek azon eseteket sorolják fel, mikor lehet az egyház határozatainak szükség esetén az államhatalom közbenjárásának igénybe vételével is érvényt szerezni, és hogy tehát e miatt maradt volna ki az E. A.-ból, hogy öt éven túl fennálló követelést többé behajtani nem lehet. Hisz midőn a zsinat szentesítés végett felterjesztette munkálatát, a két szakaszok egyike, melyeket a kormány kifogásolt, épen az állam segélyének ós eljárásának igénybe vételéről szóló szakasz vala. Es egyházunk oszlopos tagjai — úgy tudom — a kormánnyal bizalmas tárgyalást folytattak, mely miatt egy zsinati ülésünket is el