Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Rendeletek, körlevelek, tudnivalók - Tanítói lakás

388 intézet internátusába kivannak felvétetni, a theol. tanári kaihoz intézett folyamodványukat a hittanintézet dékáni hivatalához legkésőbb aug. 20-áig küldjék be. Eperjes, 1898. aug. 1-én. Csengey Gusztáv theol. dékán.' ^Az orosliázi egyliáz a megürült tanítói állomásra (mintegy 1350 frt javadalom) Brósz Jánost léptette elő, ennek fizetésére pedig Sass Ferenczet; ennek állomására páházatot hirdet. ~ A külső somogyi ág. liity. evang. egyházmegye ez évi lendes közgyűlését Kern es-Pátr óban aug. hó 1-én tartotta meg. Az egyes gyülekezetek küldöttei, — a lelkészek többnyire papi ornátusban, — a templomtól kissé távol eső lelkészlaktól harangzúgás mellett vonultak a templomba, hol először gyámintézeti istenitisztelet tartatott, melynél az oltári functiót Borbély Gyula ihaios-berényi lelkész, a szószéki beszédet pedig Szalóki Elek surdi lelkész és egyházmegyei jegyző végezte. A lelkes beszéd nem maradt hatás nélkül. Kiki igyekezett áldozatát meghozni a gyámintézet oltárára, melyre a hivők 19 frt 70 krnyi offertóriumot tettek le. Most Németh Pál esperességi gyámintézeti elnök vezetése alatt megtartatott a gyámintézeti gyűlés. Az egyetemes gyámintézet egyházi elnökének áilása betöltésénél az esperességi gyámintézet szavazatát dr. Bal tik Frigyes dunáninneni püspök úrra adta. E gyűlés egyéb tárgyai inkább helyi érdekűek voltak. Magát az egyházmegyei közgyűlést Berzsenyi Sándor felügyelő nyitotta meg szép beszéddel, melyben a többek között igy szól : „A hit csodás erejének köszönhető, hogy egyházunk fent áll. Azonban koránse gondoljuk, hogy az Úr evangelioma veszély nélkül volna. Ellenségek ma is vannak, a melyektől egyházunkat óvni. védelmezni kell. Ezen ellenségek legfőbbike mi bennünk magunkban lakozik, a kik minden iránt közönnyel viseltetünk és inkább csak a mi énünk önös czéljainak hódolunk. Elhanyagoljuk a vallást, az egyház ügyeit. Pedig ha balsors üldöz, ha a kegyetlen végzet által ránk mórt csapások alatt megremeg a sziv, mi az, mi vigasztalást nyújt? A hit, a mely tűrni, remélni megtanit. Van más ellensége is egyházunknak. Egy uralkodó eszme túlhajtása, mely minden hatalmat az állam kezében akar összpontositani. Eddig prot. egyházunk dicsekedhetett azzal, hogy nemcsak hiveinek vallásos igényeit elégítette ki, hanem culturális feladatait is teljesítette az által, hogy tanintézetei, melyeket saját erejéből tartott fenn, bátran kiállták a versenyt úgy a többi hitfelekezetek tanintézeteivel, mint az államéval. Ma már azonban az igények nagyok és az egyházak kénytelenek igénybevenni az államsegélyt.

4

4 Konstatálja ezután, hogy az államsegély felemeltetett De egyúttal hangsúlyozza is, hogy lia igénybe vesszük is az államsegélyt, arra törekedjünk, miszerint autonómiánk ne csorbittassék. Az egyházközségek képviselőit üdvözölvén, az egybegyűltek lelkes éljenzése mellett a gyűlést megnyitja. Örömmel üdvözli esperes úr jelentésében a lelkészi fizetések kiegészítéséről szóló törvény létrejöttét. De ezt még nem tartja elégségesnek, hanem reményli, hogy a magas kormány csakhamar elérkezettnek fogja látni az időt, melyben a nagy terhet hordozó evangelikus egyháznak mindennemű szükségletei fedezésére megadja a megfelelő Segélyt. Örömmel emliti továbbá, hogy Slavoniában, hol két egyházközségünk van, az ottani kormány törvényes intézkedései folytán a zsinati törvények elismerést, kötelező erőt nyertek. A személyes változások bejelentése után felsorolja esperes úr az egyes gyülekezetekben előfordult mozzanatokat, melyek hiveink áldozatkészségének hirdetői. Jól esett az esperességi jelentésből értesülnünk, hogy az új egyházpolitikai törvények semmiféle romboló hatást ez egyházmegyében nem idéztek elő. Egyházi szertartások itt mellőzve nem lettek. Következtek a hatósági átiratok, melyek közül Gyúr át z Ferencz püspök úrnak a lelkészi fizetések összeírására vonatkozó felhívása élénk eszmecserére szolgáltatott alkalmat. Az ügyet az egyházmegye annyira fontosnak tartja, hogy felkérte az elnökséget, miszerint ez saját jó belátása szerint egy bizottságot állítson össze és ezzel annak idején ne csak a lelkészi fizetéseket írja össze, hanem evang. hiveink egyéb egyházi terheit is, hogy az államsegély mindkét irányban igénybe vehető legyen és ne csak a szegény lelkészek nyomorán, de a szegény nép terhén is. segítve, könnyítve legyen. A közgyűlés tiltakozik Somogyvármegye azon rendelete ellen, mellyel a hatósági orvosoknak oly mérvű befolyást akar engedni a közegészségtan tanításánál, hogy azok az illető tanítóktól számon kérhessék, hogy mit tanítanak. Az egyes iskolafenntartóknak ajánltatik, hogy a vallásos érzelem ápolása szempontjából az iskolai év mindig istenitisztelettel kezdődjék és végződjék, annyival inkább, mert egyéb gyermek-istentiszteletek úgy sincsenek egyházmegyénkben gyakorlatban. A többi ügyek gyors egymásutánban tárgyaltatíak le. Tanítói lakások. Az 1893 évi 26. t. cz. a felekezeti tanítóknak úgy fizetése, mint lakása felől rendelkezik. Az ez ügyekben fölmerült panaszok orvoslására, illetve az ezekben való bíráskodásra elsőfokúlag a megyei közigazgatási bizottságok hivatottak. A törvényszabta követelményeknek meg nem felelő lakások ellen eddig két izben fölmerült panaszokban a borsodme-