Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Brósz János. A vallástalanság és a socialismus

Tizenhatodik évfolyam. 32. szám. Orosháza, 1898. au?. 11. evahg. egyház és iskola. Előfizetés dija: Egész évre . . ö frt. Fél évre ... 3 , Negyed évre 1 frt£»0 kr. Egy szám ára 12 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: íígész oldal . . S frt Fél oldal.... 4: , Negyed oldal . . 2 , Ennél kisebb . . 1 ,, Bélyeg külön 30 kr. A vallástalanság és a socialismus. Az egyházpolitikai törvények életbeléptével egyházunk nehéz viszonyok közé jutott. A felekezetnélküliség ajtaján szabadulni igyekeznek minden egyházi tehertől azok, kikben a vallásos érzelmet az anyagi haszon szeretete elnyomta, s kiknek kebléből a minden erkölcsös érzést irtó socialismus az istenben való hitet, egyház iránti ragaszkodást, felebbvalók iránti tiszteletet kiölte. Hiába mondjuk, hogy e baj régi keletű. Igaz, régente is voltak olyanok, kik istenöktől elfordulva, gonosz ajkaikkal e káromló szókat hangoztatták : nincs isten ! Ma azonban rohamosan terjed e baj és kevésbé művelt népünknél, úgyszólván divatos betegséggé fajult ezen érzés hangoztatása. Népünk előtt szinte magasabb műveltségűnek látszik az a szájhős, ki mellét Terve, bizonyítgatja, hogy a természet minden, mig azt, kinek keblében még megvan az isten iránti köteles háladatosság, vallása iránti hűség és ragaszkodás, mint szegény, félrevezetett tudatlant lenézik ós megvetik. Hová jutunk e lejtón, azt csak a Mindentudó tudja, de hogy e bűnös áramlat ellen, teljes erőnkkel ós minden tudással harczolnunk kell, ezt éreznie kell egyházunk minden vezórférfiának, s szerény munkásának egyaránt. Nehéz feladat vár e téren lelkészre ós tanitóra egyaránt I Félre azzal a sok keserűség t okozott és okozó felfogással, mely a lelkészben csak a parancsot osztogató felebbvalót, a tanítóban pedig a papi tekintélyt nem ismerő alárendeltet láttatja. Fogjunk kezet, egyesítsük erőnket, nyerjük meg egyházunk vezetőit is e munkának és Isten segedelme mellett munkánk sikere el nem maradhat. Távol áll tőlem, hogy lelkészeinknek és tanitótársaimnak tanácsot adjak, csak rá akarok mutatni azon eszközökre, melyek alkalmazásával korunk e veszedelmes áramlata ellen sikerrel küzdhetünk. Fontos ós életbevágó kérdés ez, szóljanak hozzá az arra hivatottak. A legfőbb ós leghathatósabb eszköz a sikeres vallásoktatás. Tegyük ezt minél intenzivebbé. E téren, fájdalom, igen sok] javitni valónk van. Ma, midőn a vallástalanság rámszelleme mindjobban kisórt, okunk van vallástanitásunk reformálására. Nézzünk csak felsőbb tanintézeteinkbe és látjuk, hogy vallástanitásunk 2 mostani mód szerint végezve, vajmi kevés sikerrel jár. A vallásórák és azok tanitói tekintélyben annyira sűlyedtek, hogy az ifjúság egész mellékes tárgynak tekinti, sőt tanulásbeli fölösleges tehernek tartja. Községi és állami tanítóink nagy része, miután nem szoros kötelességük, csak vonakodva teljesitik ezt. Vallásos nevelésünk alapja, a felekezeti népiskola. E téren kiadott ós irányadó tantervünk is alapos reformálásra szorul. Ottani tanításunknál túlságos sok időt vesz igénybe a káté — a növendékek által sokszor nehezen érthető tételeinek — betanulása, ez pedig a vallásos érzelmek fejlesztésének rovására történik. A valláserkölcsi tételek betanítása még nem teszi az embert vallásossá. Elemi iskolai tanításunk összes tárgyai úgy kezeltessenek, hogy azok végső eredményökben isten hatalmát, jóságát és igazságát bizonyítsák. Az órtelemfejlesztés mellett több gondot fordítsunk a szivre. Más feladatok is várnak még ez irányban lelkész- és tanítóra egyaránt. Igen gyakori oka a vallástalanság terjedésének az, hogy lelkészeink ós tanítóink elzárkóznak a néptől és csak messziről nézik a lelketlen izI