Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értesítők - Szentes

382 snány, mi a hivek önkéntes adományából a legkülönfélébb egyházi czélokra begyűlt. Jellemző a hivek egyháziasságára az is, hogy miután elhatározták a temető megnagyobbitását. az ezt akadályozó régi sánczok eltávolitása végett a gyülekezet férfi tagjai 6 csoportban, minden csoportban 20—25 ember, mind kiálltak munkára s fáradságos munkájukat kitartásuk áldással koronázta. -— A gyülekezet bevétele 1336 frt, kiadása 959 frt volt. „A b.-csabai ág. li. ey. egyház értesítője az 1897. évről." Ez évben részesült az egyház gymnasiuma, mely a király engedélyéből a Rudolf gymnasium nevet vette fel, először államsegélyben, 2000 frtot kapott s egyszersmind megkötötte az állammal a szerződést 16,000 frtnyi állandó segély iránt. Foganatba vétetett a tanintézetnek főgymnasiummá való fejlesztése, a mennyiben az 5. osztály megnyilt. Jaminában 5000 frtnyi költséggel diszes paplak épült. —A tisztán magyar tannyelvű iskolák száma kettővel szaporittatott, úgy hogy ez idő szerint a városban 8 teljesen magyar és 11 vegyes tannyelvű iskolája van az egyháznak. Van az egyháznak három czélra gyűjtött alapja : új templom alapja, új orgona alapja ós a szegény gyermekek alapja. Egyházi adó czimén kevesebb folyt be a szokottnál, mi az értesitő szerint a rosz termésben, az Ínséges időben leli magyarázatát. Bevétel pénzben 78,583 frt, kiadás 78,164 frt volt, gabonában bevétel 4.330 mm., kiadás 3118 mm. A szentesi ág. li. ev. egyház XIV. értesítője az 1897. évről. Az értesitő a letűnt évet az Úr dorgálása, feddőzése esztendejének mondja; megélhetési anyagi gondokról s lelki fájdalmakról, veszteségekről emlékezik meg. A kicsinyke egyházközség, mely szórványaival együtt 735 lelket számit, elvesztette 15 év óta működő tanítóját Sáling Gézát. Bevételei 2509 frtot, kiadásai 2479 frtot tettek ki, vagyona 2351 frt. Az egyház templom-alappal bir, a mely az év végén 25,930 frtot tett ki. A szegény iskolás gyermekek számára könyv-alapja van. — Említésre méltó, hogy a kis egyház nóegylettel is bir, a mely jótékonyczélokra 50 (ötven) frtot áldozott. KÜLFÖLD. A „német ev. egyházi értekezlet," a németországi protestantismus 27 tartomány egyházainak ez egyetlen erőtelen egyesült organuma a minap Eisenach városában, az egyháztörténetileg hires Wartburg tövében tartotta ez idei közgyűlését. A külföldi egyházi lapok, főleg Bey<schlag „Deutsch. Ev. Blätter" júliusi füzetének értesülései szerint különösebben 4 kérdéssel, a templomi helyek kibérelésének, az egyházi építészet, a hullaégetés s az iskolai biblia kérdéseivel foglalkozott. Szinte csudálkozunk rajta, hogy fontosabb, az egyházpolitika körébe vágó mélyebb és égetőbb kérdésekkel rá nem ért foglalkozni. Á templomi helyek kibérelése kérdésében a sociális helyzet ós a prot. közvélemény a leghatározottabban az istentisztelet szabadságát és ingyenességét kivánja meg, s csak a legritkább esetekben engedhető meg prot. szempontból azoknak bérbeadása. Bennünket, sajnos, ilyen kérdések nem igen foglalkoztatnak, mivel nálunk a templomlátogatás még a legjobb gyülekezetekben sem mondható kielégitónek. Távol vagyok azonban attól, hogy ezt a korszellemben gyökerező bajt a lelkészek számlájára irjam. A templomépítészet kérdésében egy újabb architektonikus iskola egészen helyesen annak a protestantismus szellemében való átalakítását sürgeti, mivel elvi különbség van a procession s a misén alapuló pápás s az igehirdetésen alapuló ev. prot. istentisztelet között. Sajnos, az eisenachi értekezlet a német egyházkormányzatok reactiónárius szellemének megfelelőleg csak a régit regisztrálta és kanonizálta. Tehát marad minden a haladó protestantismus dicsőségére a réginél ! A hullaégetós kérdésében jogosan hangsúlyozta az eisenachi értekezlet, hogy az egyházat semmiféle positiv kezdeményezés nem illetheti meg ebben a keresztyén népszokással ellenkező kérdés fölvetésében vagy megoldásában, másrészt azonban az is bizonyos, hogy ez a kórdós semmiféle isteni törvénybe vagy keresztény hitczikkbe nem ütközik. Végül a „Schulbibel" kérdésében egy ótestamentumi olvasókönyvnek szerkesztését javasolta az értekezlet, egyebekben pedig a felsőbb osztályok részére használatban marad a teljes biblia. Jól mondja Beyschlag, hogy ez sem paedagogiailag, sem pedig ev. prot. szempontból nem igazolható. A teljes ó-szövetségnek a középiskolában való ismertetése merő lehetetlenség, sőt vannak abban részletek, a melyek erkölcsi szempontból nem az ifjúság eszének és szivének valók. Hisz az ó-szövetség nem abban az értelemben szentirásunk, mint az új testamentom, s azon a Krisztus által gyakorolt azt a kritikát, a mely szerint az ő üdvországának legkisebb tagja nagyobb a legelső próphétánál, továbbra is kell gyakorolnunk. Általában az eisenachi konferentián „wehte ein schwachmütiger und greisenhafter Geist" — jegyzé meg helyesen szeretett mesterem Beyschlag, — a melytől egyházi életünk s a korszellem megjavítását épen nem várhatjuk. Az is a reactiónak jele, hogy Poroszországban — mint S t a k m a n n consistoriumi elnök esete igazolja — megtagadják a h i stóriailag és dogmatikailag teljesen