Evangélikus Egyház és Iskola 1898.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Payr Sándor. Öreg Aáchs Mihály
33 gyakorlásában szabják meg az e. megyei elnökség hatáskörét. Legyen szabad kijelentenem, hogy törvényszabta kötelességeim teliesitése körül a jog és igazság elvei mellett a méltányosságot, s a törvényes szigor mellett a szeretetteljes szelídséget és jóságot igyekszem szem elótt tartani mindaddig, a mig magasabb érdekek ezt nekem meg nem tiltják, s a mig meg nem győződöm arról, hogy az enyhébb eljárás eredménytelen, s az alkalmazott gyöngédség czélhoz nem vezet.— Odaadással fogom támogatni a gyengét, s új erő kifejtésre fogom biztatni az erőst. Soha sem fogom elfeledni, hogy egyházi vallásos jellegű testület vagyunk, s hogy protestáns hitelveink mit kívánnak tőlünk. Ezért rajta leszek, hogy egyházi téren első sorban mindég egyházunk és felekezetünk érdekei lebegjenek szemeink előtt, s hogy a kik a szivek vezetésére hivatvák, ne csak szóval, de tettel és jó példaadással hassanak reájuk. Megköszönve szíves türelmüket, melyet hoszszúra nyúlt székfoglalómat meghallgatni méltóztattak, s szerény tehetségemhez képest 200 koronát ajánl, va fel valamely, az e. megyei közgyűlés által megjelölendő czélra, ajánlom magamat a mélyen tisz" telt e. m. közgyűlés s az összes egyházak sze" retetébe és jóindulatába azzal, hogy e szeretet és jóindulat lehetőleg osztatlan megszerzése, megérdemlése és megtartása, életemnek egyik legfőbb törekvése leend. Öreg- Aáchs Mihály. (1646—1708.) Adalék egyházi ének irodalmunk történetéhez. Irta: Payr Sándor. (Folytatás.) A XVII. század második felében — úgy vagyok meggyőződve — evang. eleink magyar gyülekezetekben a reformátusokkal közösen a Göncz) -féle énekesköii y vet ós S z e n c z i Molnár Albert zsoltárait használták. A XVI. században és még a következő század elején a magyar lutheránusok egyéb énekeskönyveket is használtak, pl. a felső magyarországiak a bártfai ónekeskönyvet, a Dunántúl pedig Huszár Gálét is. így Kis Bertalan püspöki visitatiója alkalmával 1631-ben ez utóbbinak egy példányát talalta a kövesdi egyház birtokában. De épen az a körülmény, hogy ezt az egyházlátogatási jegyzőkönyvben megemlíteni érdemesnek tartották, azt mutatja, hogy Huszár Gál énekeskönyve akkor már itt is fehér holló volt. A Gönczy-féle énekgyüjteményhez akart Aáchs az ő társaival együtt több Xémethonban megismert szép éneket adni és az ágostai hitvallást követő szerzőktől eredetieket is felvenni, hogy ez által oly énekekkel is gyarapítsa az eddigi készletet, a melyeknek szerzőiről elmondhatták: ezek ami népünk. Aáchsról, a ki Tübingenben a kálvinistákkal polemizál, feltehetjük, hogy sokat adott a confessióban való megegyezésre. S mig az eddig használt s Debreczenben és Nagy-Váradon nyomatott énekeskönyvekben túlnyomó számmal voltak a református szerzőktől irt énekek, addig Aáchs, ki erőt, tehetséget érzett magában, a lutheránus énekszerzőket akarta templomainkba nagyobb számmal bevinni. Es Aáchs csakugyan l(596-ban, ezen Zengedező Mennyei Karral vetette meg alapját egy külön, kizárólagosan és máig is az ág. hit?, evang. egyházban használt énekeskönyvnek. A református énekszerzők nem lettek ebből kizárva, szép számmal maradtak meg továbbra is; de — a mit az evangélikusok önérzete méltán megkívánt — énekeskönyvükben a magok hitvallását követő énekszerzőknek ez óta nagyobb teret engedtek. Es Aáchsék vállalkozása sikerül. Az új énekeskönyv népszerűvé válik az evang. egyházban. A Zengedező Mennyei Kar egyre bővül. 1743. óta már mint Uj Zengedező M. K. vaskos kötetben 1014 lapon jelenik meg. 88 óv alatt 12 kiadást ér az egyházra nézve oly annyira kedvezőtlen XVIII. században. A mai dunántúli kerületi énekeskönyvnek ezen Új Zengedező M. K. vagy a nép nyelvén úgynevezett ó-graduál (úgy látszik népünk nem szerette az eredeti czifra nevét) az édes anyja. Ennek alapvető énekszerzői pedig : Aáchs, Lő vei, Tatai, a nenies-csoói, győri és tóthi pap. A mi már most magának, történetünk hősének énekeit illeti, Aáchsnak ismeretes három éneke annyira magán viseli annak a kornak cs helyzetnek hangulatát, a melyben a szerző ólt, hogy nyomós, belső okok tanúskodnának a szerzőség mellett akkor is, ha a versfejek e tekintetben minden bizonytalanságot ki nem zárnának. Első éneke, a ..Szivem keserűségét" kezdetű Aáchsnak első vagy második száműzetése idejéből való. Egész határozottan festik ezt a helyzetet a következő versszavak :
