Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - 6. sz. kir. városi egyházmegye

195 Biz az kellemetlen lesz a r. kath. gazdának, ki eddig a maga papjának sem fiyetett. adót. mert hiszen az állami javak meg kegyurak fizették azt eddig, de mit gondol a czikk irója : olyan irigylésre méltó volt eddig a prot. nép, liogy sok helyen többet kellett fizetnie eg)liázi adóban, mint államiban; hát még mikor a maga papján kivül a r. kath. papnak is fizeti a párbért, birtol a után a kegyúri terhet viseli, sok középiskolát is tart, s a tanulók fele más vallású !), mig a saját papja nyomorog (szegény nyomorgó r. kath. pap ! bizony sajnáljuk, mert a nyomorgás csak nyomorúság annak is, a ki szegénységi fogadalmat tett, no de a r. kath. pap maga nyomorog, a prot. pap pedig családjával együtt, a r. kath. pap kaphat, sőt kapnia kellene segélyt gazdag, nagyon gazdag püspökétől, a prot. nem haphat a szegény, nagyon szegény prot. néptől), egy olyan újabb felekezeti harcz támadhat az egész országban (előre lehet látni, hogy rajta lesz a r. kath. papság. hogy támadjon is) főleg vegyes vallású községekben, hogy e villongások következményeit tulajdonítsák maguknak azok, akik mindent elkövetnek, hogy a katholikusok lebegő közügyei véglegesen soha se rendeztessenek, (Mit gondol a czikkiró : hát ha az a gazda majd azt is fontolóra veszi, hogy más kath. országokban is elvették jó okkal a r. kath. egyháztól az összeharácsolt birtokokat, a miket az nem rendeltetésük szerint használt, közművelődés és jótékonyság érdekében, hanem a főpapság befolyásának, fényének és kényelmének fokozására, vájjon nem volna-e igazságos azokat nálunk is visszavenni az államnak, s igazi rendeltetésére fordítani minden vallású polgár érdekében és könnyítésére? Ha majd egyszer a nép, a kath. is, el kezd erről gondolkozni és beszólni, mint másutt is, nálunk is már a 4()-es években még az országgyűlésen is, ha majd elgondolja, hogy avval minden polgár adója csökkenne, az lenne ám az érdekes következmény ! Nem hiszem pedig, hogy ha a r. kath. papság igy izgat majd a prot. papság ^llen : ne akadjon valaki, a ki a közvéleményt erre a következményre is megérleli ! Azért meg majd feleljenek azok a r. katholikusok, a kik mindig izgatnak a protestánsok ellen, ferdítéssel, hazugsággal, számításból, gyűlöletből!) Nippold, Die Anfänge (les Evang. Hundes und seiner Pressthätigkeit. Berlin (Schwetschke und Sohn) 1897. 105 lap. Ára 1.60 márka. A „Prot. Szemle" V. évfolyamában dr. Szlávik Mátyás tollából jelent meg egy tanulmány az „Evang. Bund" keletkezéséről és mindjárt az első években kifejtett áldásos működéséről az evangy. prot. érdekek szolgálatában Rómával szemben. Méltán egészíti ki azt Nippold jénai tanár műve, kinek, mint Hase jénai tanszéke örökösének, különben is a legújabb egyházhistóriája képezi a szakmáját. A Bund 10 éves történetének kezdeteit ismerteti itt szerző közvetlen forrásokból, sőt nagyobbára közvetlen tapasztalatokból. Most, hogy a Bund X ik évi nagygyűlését tartotta, bizonyára kedvesen veszik Nippold emlékezéseit a Bund keletkezése napjaira. Egyetlen prot. társulat az Németországban, mely a Gusztáv Adolf egyesület áldásos gyakorlati szeretetinunkássága mellett a legkülönbözőbb irányokat egyesiti az ev. prot. érdekek szolgálatában. A bevezető megjegyzések után, a melyekben a mozgalom morális eredményét s a íorrások jellegét bírálja, beható részletességgel ismerteti a Bund keletkezésének különböző oldalról megvilágított történetét, s majd műve 2-ik részében sajtó tevékenységének kezdeteit. A Bund eszméje Halléből indult ki, az ú. n. evangy. középpártiak máig is annak törzsét képezik, s csak kellő megfontolás után táborába sorakoznak a positiv és liberális iránynak. Bärwinkel, L e u s c h u s s, B e y s c h 1 a g és R i e h m annak főbb mozgatói; lelkesen csatlakozott hozzájuk Nippold és Lipsius Jénából, majd később a positivirányuak közül Fricke, Witte, Kawera[n és Wázneck. Az 1886. máj. 26. hallei előértekezlet, a kiküldött előkészítő bizottság s annak hivó szózata döntötte el a Bund ügyét, mely is az okt. 5. tartott értekezleten düllőre jutott. Alig, hogy megalakult, különféle támadásnak volt kitéve a konfesszionalisták és a positiv uniáltak részéről, sőt még az ó-katholikusokkal való rokonszenvezését sem vették szívesen. Ma a Bund sajtótevékenysége bámulatos. Kiadványai a központban Lipcsében 13-ik évfolyamukat járják, a Brecht, jelenleg F e y által szerkesztette „Kii chl. Korresp." Németország határain túl is ismeretes. Ma különösen Württembergben és Szászországban vannak áldásosán működő fiókjai. (sz.) Erdélyi prot. lap. „Alapos reményt tápláltunk az iránt, hogy miután a convent tárgyalásairól úgy a kormány, mint a bizottsági tagok értesülést szerezhettek : a tárgyalások során a jogos igényeknek eleget fognak tenni a javaslat megfelelő pótlása ós változtatása által. E reményünk a bizottságokban csak részben teljesült, s kevés reményünk van hozzá, hogy a plenurnban pótoltassék az, mit a bizottságokban tenni elmulasztottak. Ez eljárás — mit tagadnók?! — kellemetlenül érintett s újabb bizonyságát szolgáltatja annak, hogy a kormány nem mérlegeli kellőképpen az igények jogosultságát, hanem liczitál és pedig természetesen, a hol a maga érdekeiről van szó — felfelé, a hol meg a másoké forog szóban — lefelé. Az állam bebizonyította most is, hogy ha jogos igényeink kielégítésére törekszünk, jogtalanokat is követeljünk, hogy legyen, mit jó lelkiismerettel lealkudhassunk. A példabeszéd szerint: ha kívánunk, kívánjunk sokatI A római katholikus egyház már régen gyakorolja