Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Ennek indokolása

100 §. első bekezdése, midőn kimondja, hogy a lelkészek kérelmüket az egyházi főhatóság, illetve a hitközségi elöljáróság útján nyújtsák be. Ezen korlátozó rendelkezéseket a vallásfelekezetek autonom hatáskörének figyelembevétele teszi szükségessé. Az állam nem kivánja az általa nyújtott jövedelmi kiegészítést a vallásfelekezetekre oktroyálni, mindegyik vallásfelekezetnek egy évi határidőt enged annak megfontolására, hogy a jövedelmi kiegészítést saját lelkészei részére igénybe venni akarja-e vagy sem. Az egy évi záros határidő kitűzését viszont azon körülmény indokolja, hogy az állami kormányzatnak előzetesen tájékozva kell lennie az iránt, miszerint a vallásfelekezetek milyen mértékben kívánják az állami kincstárt igénybe venni. Nem vonatkozhatik azonban az egy évi záros határidő azon esetekre, a midőn valamely lelkészi állás azért nem jelente tett be, mert a tényleg alkalmazott lelkész az előirt képesítéssel nem birván, a 800 forintig terjedő jövedelmi kiegészítésre igényt nem tarthatott, jövedelme pedig az őt megillető 400 forintot meghaladta. A jövedelmi kiegészítés igénybevételénél a lelkészeknek állásuk után járó jövedelmeiket tüzetesen kell igazolni, a mire nézve a javaslat 12. §-ában vannak általános elvi rendelkezések ; a mennyiben azonban már előzetesen a törvény meghozatala előtt egyes vallásfelekezetek ide vonatkozó adataikat a kormánynak beszolgáltatták, ezen adatok elfogadhatósága iránt a kormány fog határozni. 4., 5. és 6. §§-hoz. Az állam által biztosított jövedelmi kiegészítés két fokozatban van megállapítva : 800 és 400 forintban. A törvényjavaslat ezen két lényegesen különböző kiegészítési összeg megállapításánál kizárólag a lelkészek tudományos előképzettségét és abból következtethető értelmi műveltségét tartja szem előtt. Indokolja ezt azon megfontolás, hogy a lelkész fontos állásában annál eredményesebb működést fejthet ki az állampolgároknak valláserkölcsi működése terén ós annál jobb tanácsadója, vezetője lehet híveinek, a társadalmi élet terén, minél magasabb értelmi műveltséggel rendelkezik. Az állam jól felfogott érdeke azt követeli, hogy a lelkészi állásokat oly egyének foglalják el, a kik hittudományi tanulmányaik megkezdéseelőtt, a hazai középiskola 8 osztályát elvégezték ós az állam által adott jövedelmi kiegészítésnek ezen érdek biztosítása képezi egyik főczélját, miért is az államnak jogában áll az általa biztosított magasabb fokú, a tulajdonképeni állásszerű javadalmazást ezen átlagos értelmi képzettség igazolásától függővé tenni, a nélkül, hogy ez által a hittudományi kiképzést bármi tekintetben befolyásolni törekednék. Ezen különbségtétel a jövőben hatalmas ösztönző tényezőül fog szolgálni arra nézve, hogy a vallásfelekezetek papjelöltjei közül minél számosabban megszerezzék az állam által megkívánt értelmi képzettséget. A jövedelmi kiegészítés magasabb mértéke kizárólag a személyi minősítéshez és nem a lelkészi álláshoz van kötve és igy azon körülmény, hogy az előd 800 vagy 400 forintig jövedelmi kiegészítést élvezett-e, az utódra nézve nem lehet irányadó. A javaslat 6. §-ának azon rendelkezése, hogy jövedelmi kiegészítést csak olyan lelkész igényelhet, a ki magyar állampolgárságát igazolja, bő-* vebb indokolásra nem szorul. 7. §-hoz. Nem szorul bővebb fejtegetésre, hogy oly lelkész, a kit a büntető-biróság hivatalvesztésre szóló mellékbüntetéssel sújtott, ezen büntetés tartama alatt jövedelmi kiegészítésben nem részesülhet. Továbbá az állam a vallásfelekezetek részére azon alapelvből kiindulva nyújtja az anyagi támogatást, hogy a vallás szolgái az állam legvitálisabb érdekeinek gondozása és megszilárdítása tekintetében hasznos szolgálatokat teljesítenek. Az állani csak azon feltétel mellett és csak addig támogathatja a vallásfelekezeteket anyagilag, a míg biztosítva van az iránt, hogy ez által saját lóterdekeit előmozdítja. Ebből szükségképen következik az állam azon joga, hogy az általa segélyezett vallásfelekezetek lelkészeinek magatartását a közerkölcsisóg ós az állami létérdekek szempontjából ellenőrizhesse ós ha valamely lelkész állásához nem méltó erkölcsi vétséget követne el, avagy államellenes magatartást tanúsítana, a jövedelmi kiegészítést időlegesen vagy véglegesen megvonhassa. A törvényjavaslat lehetőleg kíméletesen jár el, midőn kimondja, hogy első esetben a jöve--