Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Bierbrunner Gusztáv. Melanchton Fülöp

Melanchton Fülöp. Folyó évi február 14-én istentiszteleteinkben megemlékezünk Melanchton (Melanthon) Fülöp négyszázados születésnapjáról. Méltó cselekmény ez és a mai egyházi áramlatokban felette szükséges. Hiveink lelkeiben fel kell éleszteni nagy reformátoraink emlékét. Figyelmeztetni kell őket, hogy a szellemi élet eme dicső bajnokai nélkül az emberiség soha sem jutott volna az evangeliomi tiszta vallás birtokába. Azért nem tartjuk felesleges dolognak, ha, bár futólagosan csak, visszapillantunk Melanchton életére és működésére. Melanchton: (helyesebben Melanton, eredeti, Schwarzerd neve görög forditása:) Fülöp, Luther bajtársa, Németországnak tanitója: praeceptor Oer m a n i a e :) Bretten-ben, az egykori Rheinpfalzban született 1497. évi február 14-én: (némelyek szerint február 16-án,) hol atyja Oyörgy, derék fegyverkovács volt; anyja pedig Reuther János hivatalnok leánya. Anyja részérőli nagyatyja részesítette őt az első latin oktatásban. 1507-ben egy hét alatt vesztette el atyját és nagyatyját a halál által s igy Pforz. heimba nagyanyjához jutott, ki Reue h lin nővér volt. Reue h lin nagyon szerette a tehetséges fiút, ki 13 éves korában a heidelbergi egyetemre jutott s magának két év alatt a baccalaureatust megszerezte. Azután Löwen

stein gróf fiait tanította és e tanítása a későbben megjelent görög nyelvtanának alapvonalait képezte. Fiatalsága miatt Heiae'ibergben őt a magisterségben részesíteni nem akarták s igy 1512-ben Tübingába ment, a hol 1514ben Magisterré lett s mindinkább a humanismus szolgálatába lépett. E mellett azonban nagyon szorgalmasan foglalkozott a theologiai, a jogi és az orvosi tudományokkal. A biblia alapos tanulmányozására az új testamentom Erasmus általi kiadása indította őt. Reuclilin közvetítése folytán, mint a görög nyelv tanára Wittenbergbe jutott. Ugyanazon időben Ingolstadtba is meg lett választva, de neki jobban felelt meg a Wittenbergben létező tudományos irány. A Wittenbergben 1518. aug. 25-én tartott székfoglaló beszéde („De corrigendis aclolescentiae studiis") a németországi iskolaügynek történetében korszakot jelez s különösen Luther tetszését nyerte meg. A két szellemi bajnok barátsága bensőbb lett a lipcsei disputatio alkalmával. Itt ismerték fel egymásnak szellemi értékét s azon- tudatra ébredtek, hogy az egyiknek a másikra szüksége van. Nemsokára Melanchton belépett a theologiai fakultásba s bibliai előadásainak első gyümölcsét képezték a mai napig hires és fontos : „Loci communes rerum theologicarum," az első protestáns dogmatika 1521-ben kiadva. Kétségtelen, hogy Melanchton meggondolt mérséklése, a történelmi tanulmány ós klassikai miveltsóg által tökéletesített ítélése Luther hiterős tevékenysége mellett leginkább elősegítette a reformatio nagy művét. Ügyes tollából egész sor politikai theologiai mű jelent meg, mely tiszta, logikai és elragadó irályánál fogva,, mély hatást gyakorolt a reformatio menetére. Igy a „Epitome doctrinae christianae'- (1524.) a mi által hesseni Fülöp nyeretett meg a reformatiónak. „Kitanitása, a visitatorok és papoknak a szász választó fejedelemségben." (1527.) ,.A szászországi egyházi és iskolai rendezet," mely más országokban is irányadó volt, kiváltképen pedig az „Ágostai hitvallás" és annak apologiája. (1530.) A tracta tus „De protestate papae," melyet 1537-ben a schmalkaldi fejedelem-kongresszus megbízásából irt ; -a „Wittenbergi reformatio" (1545). és a „Repetitio confessionis Augustanae saxonica" (1545). Már Luther életidejében nem tartatott az evangelikus rendek által fontos értekezlet, melyen Melanchton nem szerepelt volna. Részt vett a márburgi megbeszélésen 1529-ban, a birodalomi gyűléseken Speierben 1529-ben, Ágostában 1530ban, a schmalkaldi összejöveteleken 1537 és 1539ben, Frankfurtban 1540-ben, Kasselben 1534-ben,. Wittenbergben 1536-ban, Hagenauban 1540-ben, Worms- és Regensburgban 1541-ben. Közvetitette a reformatio keresztülvitelét a szász választó fejedelemségben, Maissenben és a kölni választófejedelemségben. Egyházi ós iskolai ügyben hivatalos volt Nürnberg, Lipcse, Jena. Tübinga és Frankfurtba; de Wittenbergától megválni nem tudott. Franczia és Angolország is hiába fáradoztak, őt maguk részére megnyerni. Ezen szünetnélküli közvetitési és kiegyenlítési kísérletek és fáradozások, melyeknek Melanchton egész erejét szentelte, őt heves támadásoknak tették ki különösen Luther hű követői részéről ós maga Luther sem volt megelégedve az apologia lágy nyelvezetével s a köztök létező őszinte barátság majdnem megingott, midőn Luther észre vette, hogy Melanchton felfogása