Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Prot. árvaházi képes naptár

«1 a sajtót. A negyedrét alakú, erős papirosra nyomott könyv első füzete a nagy melegséggel megirt Bevezetés után, melyben az egész munka érdekes tervezetét olvassuk, három fejezetet tartalmaz. Az elsőben a honfoglaló magyar életét rajzolja meg az iró, a másodikban (Szabadok és nem szabadok) a különböző rendek ós osztályok alakulását ismerteti s úgy tér át a Kereszt és a bálvány küzdelmének eleven, drámai rajzára. Benedek, ki csak most fejezte be nagy öt kötetes munkáját, a magyar nép ezerévi meseköltését, e könyvében a föld népének történetét, a nemességgel való viszonyát s a felszabadulásért való erős küzdelmeit irja meg, mely küzdelmek közt különösen a Dózsa, a Péróféle, meg a Hora- ós K1 o s ka-lázadás igen érdekesek. Az első kötet 48-ig halad, mikor a népből nemzet lesz, s midőn a nemesség nemcsak a jogokat osztja meg a néppel, de részt vesz a közterhekben is. A második kötet a ma élő nép életét rajzolja a nép élet minden jelentősebb mozzanatát felölelvén, a bölcsőtől a sirig. A most megjelent első füzet után méltó érdeklődéssel várjuk a folytatás megjelenését. Ebben a füzetben számos igen sikerült illusztráczió idézi vissza a magyar nép ezer év előtti életmódját, s csatolva van hozzá két hatásos műmelléklet is, az egyik (A szerzetesek szántani tanítják a népet), a magyar történelem első korából meriti tárgyát, a másik egy szép szines kép, Dudits Andor festménye után, egy megkapó jelenet: II. Rákóczy Ferencz búcsúja a néptől. A Magyar Nép Múltja és Jelene füzetei kéthetenkint jelennek meg, összesen 40 füzetben. Egy-egy füzet ára 30 kr. A nagy érdekű s kiválóan időszerű munka megrendelhető a kiadó Athenaeumnál és minden könyves boltban. Igen érdekes füzete a „Szalay-Baróti Magyar Nemzet Történeté"-nek a most megjelent 73-clik füzet. Il.-dik József császár, a fejedelmi filantróp, a nagy tehetségű reformer, a magyarok alkotmányának kíméletlen megtámadója trónra léptével együtt kezdődik s oly megkapó eleven színekkel festi az autokrata császár merész, se traditiókat, se nemzeti jogokat nem tekintő reformjait, hogy ennél hivebb képét nem nyerhetünk a koronázatlan imperátor politikai és társadalmi reformátalakulásairól, és kivált azokról, melyeket hazánkra zúdított, annyi jó szándékkal, de fájdalom, oly szerencsétlen sújtó kézzel ! Az evangélikusok helyzete Tirolban, A tiroli evangélikusok szomorú helyzetét s az ottani róm. katholikus papság „keresztyéni szeretetét" és „türelmességét" meggyőzően hirdeti az innsbrucki evang. egyházközség ez évi értesítője. Megtudjuk abból, hogy a vegyes házasságok terén esetről-esetre most is megújulnak a római papok erőszakoskodásai, kik nem iszonyodnak minden evangelikus szertartás szerint megesketett házaspárt concubinatusban élőnek kijelenteni, gyóntató- és szószékben nyiltan hirdetvén, hogy az ilyen bűn rosszabb a lopásnál, gyilkosságnál, házasságtörésnél. A vegyes vallású jegyesek előtt a pokol minden iszonyait lefestik, csakhogy oly szerződésre birják őket, a melynek értelmében kath. szertartású házasságkötésre és minden gyermekeiknek e vallásban való nevelésére kötelezik magukat ; erre ünnepélyes esküt is tétetnek velük. Sőt minduntalan rákényszeritenek evangelikus módra egybekelt feleket, hogy a- kath. pap előtt újra esküdjenek meg, a legkülönfélébb fenyegetésekkel. — A diasporában való temetéseknél szintén újra meg újra a politikai hatóság segítségül hívásával kell megfenyegetni őket. az evangélikusoknak a törvényben biztosított „tisztességes" temetés — azaz illő hely a temetőben és zavartalan temetés evang. szertariás szerint — kivívható legyen. — Hogy több kath. iskolás leánynak erkölcsi osztályzatát leiebb szállították, mert evangelikus társnőik, konfirmácziójára az evang. templomba elmenni merészkedtek, hogy a gyermekkertbeli evang. gyermekeknek „megkereszteletlenségüket" vetették szemükre, hogy az oly szobákat, a melyekben evang. lelkész valamely szertartást végzett, egyházi ceremóniákkal tisztították ki ; hogy evangélikusok temetésénél a katholikusoknak üdvösségük elvesztésével tiltották meg a részvételt és a halotti beszéd meghallgatását stb. — mindez csali egy-egy fényszikra, a mely az evang. egyház helyzetét Tirolban megvilágítja. — Valóban megdöbbentő, hogy a művelt XIX. században Európa kulturállamaiban ily dolgok előfordulhatnak. Ez is mutatja, hogy a róm. kath. papságra szintén elmondható a restanráczió utáni franczia királyokra vonatkozó mondás, hogy mit sem felejtettek, de mit sem is tanultak. Nem felejtették el a régi hatalmat, a mikor háborítatlan urai voltak a bilincsbe vert lelkeknek s nem tanulták meg, hogy az igazságot megsemmisíteni nem lehet s az végre is keresztül gázol az útját állón. Ha itt-ott, főleg a hol a lakosság túlnyomó többsége protestáns, a felekezeti türelmet, békességet ós szeretetet vallják és mutatják is, az csak a reájuk kedvezőtlen helyzettel való okos számolás kifolyása. Ott, a hol a helyzet urainak érzik magukat, ott ma sem gátolja őket semmi a gyűlölt „eretnekek" elleni támadásokban, kik ellen a legújabb időkben is igen sok nyilatkozatukban visszasóhajtják azt a boldog kort, a mikor az áldásos, világmegmentő inquisitio küldte máglyára az „igaz hit" elleneit. De hát, hál' Istennek, visszafelé nem lehet csinálni a történelme I Kérdés. Az E. A. 85-ik §-nak c) p. értelmében az egyházmegyei közgyűlésnek tagja az egyházme-