Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Zábrák D. Krisztus az én életem
állitja eíejbénk. az ifjúkort: „Viruló tavasz, melynek illatos virágai tövistelenek, harmatos i;eggel, melynek, ragyogó napsugarait nem homályosítják el komör fellegek," letűnt mesés aranykor, melyről a költők lantja epedő dalt zengedez, elveszett paradicsom, melynek üde virányaira az élet pusztaságábqn roskadozó halandó tört reményeinék romjairól, vissza vágyik, — tündérálom, melyből (úgy í'áj a feJébredós, s. t." Az első részben (188. 1.) J\i volnál te ifjú testvérem vallásos érzület. Istenbe vetett hit nélkül? Gyenge utas járatlan ösvényen, tayas? virág és napsugár nélkül." Szép lélektani mozzanat van a, következőkben : (189 1.) „Miként a 12 éves Jézus örömtől dobogó szivvel indult első, jeruzsálemi útjára s az előtte feltűnő változatos? képek Názárettől a Szent városig s ja szent városban nem maradtak hatás nélkül gyermeteg fogékony keblére: úgy mi se tagadjuk meg'gyermekeinktől az ártatlan és nemes örömök élvezetét, (Je hozzá tegyük az ének szavai szerint: „Uram ki be,nned örül, nem vall szégyent örömében." Húsvét után 5. vasárnap. (464 1.) „Imádság vasaroapja van .ma." ' v ' . • [. „Szüli çrôm- gyengesége Hitem szárnyán égbe száll, 2. S vicisza'jbn miítt égi béke, „ Mit nem dul fel vész, halál." „Mint a gyenge virág, mint a futó növény nőttében támaszt keres s a mellette álló erősebb bokrot, fát-karolja át indáival, hogy védve legyen szél. vihar ellen : úgy az - ember, a por gyarló szülötte érzi "gyengeségét s nálánál hatalmasabbhoz fordul segélyért" Szentháromság 17-dik va-sárnap, midőn Jézus a farizeusok közül, egynek házához megy szombatnapon. „Mi volna az ember élete vasárnap nélkül? Hosszadalmas pusztai utazás betérő szállás nélkül. Ha életpályád a bölcsőtől a sirig mennyei lajtorja, mely a nyomorúság völgyéből Istenhez vezet, a vasárnapok annak egyes lépcsőit képezik, melyek mind'magasabbra és magasabbra emelnek." (270 1.) Ha az Isten igéje a vasárnapnak magva, az ének annak ékes virága, akkor az imádság annak kellemes illata." (276 1.) „A szem a lélek tükre, az imádság a lélek szeme, melylyel ama mennyei hazába betekint." (277. I.) Szt.-háromság után 10. vasárnap. Látván a várost, sira azon. Lukács 1^. 41—48. „Az igazi hazaszeretetről, mely mély érzésben, komoly intésben és erélyes cselekedetben nyilvánul." Megemlékezik az ezer éves Magyarországról és hangsúlyozza, hogy: „Tanulj Jézustól hazaszeretetet." „A haza szent földjéhez való ragaszkodás és hűség magyar népünknek vérébe van oltva. Miként Izráel népét egykor felhőoszlop vezette az igéret földe felé, úgy honkereső őseink előtt is a rege szerint szent madaruk a turul jelölte meg az utat a négy folyam áldott Kánaánjába s e turul madár az a lángoló honvágy volt, mely őket a hadverő Atilla örökének ei^glálá'sárá készté. Léha elv, a liol jól van dolgom," 'Öt-t Van az én hazám. Ez a jellemtelenség magyar ftép'ünk között érvényre soha sem juthatott. r •</' A hatalmára féltékeny önzés az egyház és a hit jelszavait hangoztatva végső erő megfeszitóssel küzd, dühöng, izgat a törvény és a rend ellen s vak szenvedélytől sarkalva égő üszköt dob a felekezeti együtt-lakás békés hajlékára, egymás ellen tüzelvén az eddig szép egyetértésben megférő honfitársakat, sőt még a nemzetiségek állam ellenes törekvéseit is Jegyezgeti, nekik mennyet és földet Ígérvén, csakhogy őket harczba vihesse a közös édes anyának, a hazának gyengítésére, mi több a bibor a daróczczal kezet fogni hajlandó, csakhogy czélját elérhesse. A templom és az iskola legyen a haza szent földjéhez való ragaszkodás meleg ágya." (151. 1.) Egyébként nem tehetem, hogy ne kifogásoljam úgy a beszédeknek, mint azok egyes részeinek aránytalanságát. Igy pl. a böjt 2-dik vasárnapi beszéd majd 9 levél, a böjt 3-dik vasárnapi pedig már csak 5 levél, mig a böjt 4-dik vasárnapi megint 8 levélre terjed. A mi a részeket illeti: a böjt 1-ső vasárnapi beszéd 1-ső része 3 levél, a 2-dik része 2 levél s a 3-dik része 1V 2 levél. Nem akarom Prokrustes ágyba fektetni a predikátiokat, hogy abból, a mi annál hosszabb, levágjak, — s ahhoz, a mi annál rövidebb, hozzá toldjak, hanem kivánatos volna, hogy egy és ugyanazon beszédgyűjteményben tekintettel az egyes beszédek terjedelmére, szembeötlő aránytalanságra ne bukkanjunk. Az ugyancsak 7 leveles hatvanad vasárnapi beszédben túlságos hosszú bevezetés után az 1-ső részben beszél a „pánczélozott szivek'-ről, az „érzéketlen kődarab "-ról s ezzel átcsap a 2-dik részbe, ismétlésbe bocsátkozik, azért oly terjedelmes. A 2-dik részben pedig „a megpróbáltatások szúró töviseiről" beszél, pedig hát ez meg a harmadik részben volna helyén, mert hiszen a harmadik földben esett a mag a tövis közé. Némely helyeken az értelem elmosódik, nehéz megérteni pl. mit akar szerző ezzel mondani : „Sőt még a legfüggetlenebbnek Játszó földmives is akárhányszor önerejébe, szorgalmába és ügyességébe helyezi bizodalmát." Hiszen ép azért helyezi önmagába bizodalmát; mert legfüggetlenebbnek érzi magát, függetlennek érzi magát még magától az Istentől is. (329.) A húsvét után 1. vasárnapi beszéd bevezető szavaiban nagyon terjengős lesz, kiindul a világ teremtéséből, holott csak arról kellett volna szólni, hogy a vasárnap tisztább és boldogabb szellemi légkörbe emeli az embert. (416 1.) A pünkösd 1-ső ünnepi beszéd bevezetése azért oly hosszú, mert nagy feneket kerit a dolognak. Az 1-ső részben : „Szenteld szivem Isten templomává" sokat foglalkozik a természet temp-