Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Egyetemes gyűlés

gével, hogy csak azon egye enejy szent czél le­beg szemeik előtt: a közegyház magasztos érdeke! Bac hát: a Luther-társaság tót könyve nem kelt, a másik kötetet azért nem tudja a társaság kiadni ; a tót naptárra is ráfizetett. Fabiny T.: az egylet a tót irodalmat akarja gyarapítani, de 1 frtos évi díjjal nem lehet ezt a czélt elérni; megint látja ezen törekvésben, hogy a felső megyék és azok lelkészei az egyházzal szembe akarnak állani; szereti a német és tót hit­rokonokat, de sajnos tapasztalatokat tett már ; egyesítsük, ne forgácsoljuk az erőket ; a főjegyző javaslatát elfogadja. Bal tik: a püspökök magát a czélt termé­szetesen helyeslik, a javított alapszabályt ő nem kapta meg, tehát arról nem szól. Sárkány S. : Fabinyihoz csatlakozik; ha vannak tót irók : a Luther-társaság készséggel kiadja műveiket. Gr lauf: Janoska indokolásához hozzájárul, de mást következtet belőle. A belmissió működé­séhez van keret az egyetemes egyház kebelében : ott a Luther-társaság, meg a lelkészi értekezle­tek; ne külön egyletben, hanem a többivel együtt a Luther-társaságban szolgálják az ügyet! A Tra­novszk\^-egylet bomlasztó erőt vinne az egyházba ; a r. kath. irodalom ellen sikeresebben küzdhe­tünk egyesitett erővel a Luther-társaságban, annak adják irataikat kiadni. Zelenka P.: lia a Tranovszky-egylet az egyházat, nem a tót nyelvet akarná szolgálni: máskép folyna a tárgyalás. Janoska és társai Rózsahegyen gyűlést tartottak s az alapszabályt tudomásvétel végett küldték meg a püspököknek. Nem egyházi, hanem társadalmi tót egyletet akar­tak ők ! A püspökök csak czégnek kellenének. Nem egyházi módon és űton indult az egylet, törekvése az eszközök szentesítése : nem hagyandó helyben az alapszabály. A czélt a Luther-társa­ságban elérhetik, ha a Luther-társaság már nem lenne elegendő : akkor ám alakuljon külön egylet. Szentiványi Á. : Janoska tagadja Zelenka sejtelmeit; ámde lia csak az egyházi czélt akar­ják szolgálni: ott a Luther-társaság! Gyurátz F.: két szempontból fontolja meg az ügyet: elvi és czélszerűségi szempontból. A mit akar az egylet, egyházunk érdekeinek ápolása egylet által : helyes ; közgyűlésünk sem hivatva, sem jogosítva nincs ezt a tervet csirájában el­fojtani. Nem gátolná meg az egylet megalakítá­sát; támadás lenne ez a meggátolás a szabadság ellen, s ez megbosszulja magát. Az alapszabályban nincs semmi, a mi egyházunk és hazánk érdekét fenyegetné. Ha pedig ezek ellen vétene majd az egylet : ott az egyház vetojoga. Czélszerűségi szem­pontból igy vélekedik : a tények hosszú sora ta­núsítja, hogy felföldi tót testvéreink, különösen a lelkészek, a magyarral szemben ellentétes állás­pontot szeretnek elfoglalni; innen irántuk a bizal­matlanság; ők szűntessék meg a bizalmatlanságot a magyar ellen s ápolják a testvériséget, akkor a magyarnál is megszűnik a bizalmatlanság! H ä n d 1 V. : Szemünkre vetik a tótok a tü­relmetlenséget : csatlakozzanak hozzánk a Luther­társaságban, működjenek együtt velünk; a Lut­her-társaság tetemes segélyt kór az egyetemtől: élvezzék velünk együtt; különben is fel szokták panaszolni, hogy a tót nép nagyon meg van ter­helve : ne rójjanak reá az új egylettel új terheket ! Janoska: az a fő és egyetlen érv az egy­let alakítása ellen, hogy ott a Luther-társaság, ott működjenek a tótok; ám hogyan lehet valakire ráparancsolni, hogy csak azon egyletbe lépjen be?! Joguk van az egyházi törvények keretén belül egyletet alapítani. A Luther-társaság korlá­tolt eszközökkel rendelkezik, olyan élhetetlen, hogy csak segélylyel tarthatja fenn magát. Mi nem kol­dulunk segélyért, csak engedélyt kérünk az egy­let megalapítására, magában L.-Szt.-Miklóson 40 alapító tagja van az egyletnek. Könnyitünk a Lut­her-társaságon a munka megosztása által, nem vetélytársa, hanem társa akar lenni az egylet a Luther-társaságnak. Oszlassák fel az egyletet, ha túllépi hatáskörét. Veszedelmesnek tartják a fel­szólalók az egyletet, de hiszen maguk a püspökök is helyeslik a czél ját. Belügy ministeri megerősí­téssel nem alakulhat, mert az meg nem erősiti, mig az egyházi hatóság jóvá nem hagyja. Kivé­teles állapotban tartják a tót népet ; ha megtagad­ják a jogot, hogy egyletet alakítsanak a tótok, mondják meg őszintén: ti ev. testvéreknek neve­zett hitrokonok csak páriák vagytok, még belmis­sioi egyletet sem alakithattok. Egyedül vagyok ennyi tekintélyes férfi ellen, más vigaszom nem lehet, mint az a tudat: dixi et salvavi aimanm. Prónay br.: a mi egyházunk a történeti fejlődés és néprajzi viszonyoknál fogva különféle ajkuakból áll; a század elején fölélénkült nemzeti eszme az egyházi életben is előtérbe nyomul, sőt néha ós néhol magát az egyházi életet, érdeket háttérbe szorítani látszik. Önkormányzati jogunk épségben maradása azon föltételhez van kötve, hogy szorosan egyházi téren maradjon, s törek­vésünk az egész nemzet culturális törekvésével ellentétben ne álljon, összes hiveink vallásos szük­ségletét ki kell elégíteni anyanyelven, — de a Luther-társaság a vallásos irodalmat és a belniis­siot nyelvi különbség nélkül ápolja, s ha más nyelvű hiveink nem karolják fel a Luther-társasá­got, arról sem a Luther-társaság, sem az egye­temes egyház nem tehet. Nem szükséges nyelvek szerint csoportosulni, a tudományos irodalom ápo­lására működik a Protestáns irodalmi társaság. Több taggal nagyobb eredményt érne el a Lut­her-társaság. A vita eredménye ez a határozat lett: tekin-

Next

/
Thumbnails
Contents