Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Glauf Pál. „Az egyet. nyugdíjintézetet életbe léptető” szabályrendelet

nyugdíjjogosult állomások létszámában történő változásokat, a központi nyilvántartás (Sz. r. 23. c) czeljára esetenkint hivatalból bejelenteni. 27. §. A nyugdíjaztatásra nézve következő eljárás állapittatik meg: a) a nyugdijat igénylő tag, e végből az egyetemes nyugdijintézeti bizottsághoz intézendő kórvényét az illetékes egyházmegye esperesi hivatalához, illetőleg a hittanintézetre nézve illetékes püspöki hivatalhoz adja be. b) Az esperes, illetőleg a püspök, előkészítő tárgyalás végett, a kérvényt az egyházmegyék, illetőleg az egyházkerületek által e végből saját kebelükben hat évenkint szervezendő s az elnökségen kivül három tagból álló nyugdíjügyi bizottság elé terjeszti. Az egyházmegyei, illetőleg egyházkerületi nyugdíjügyi bízottság a kérvényezőt munkaképtelenségére nézve, az e czélból állandóan megbízott közhatósági orvos által zárt ülésben megvizsgáltatja, vagy esetleg a kérvényező saját lakásán két bizottsági tag jelenlétében való orvosi megvizsgáltatasát elrendeli. Erre aztán az orvosi inegvizs. gáltatás eredményéhez képest, a hivatal további viselésére való képtelenségre nézve nemcsak az orvos szakvéleményét, hanem a saját észrevételeit is, a nyugdíjazást ajánló vagy megtagadó javaslatával együtt jegyzőkönyvbe foglalja s ezen jegyzőkönyvet az ügyiratokkal együtt az esperes a püspökhöz, az pedig az egyetemes nyugdíjintézet bizottságához átteszi. c) Az egyetemes nyugdijintézeti bizottság az ily úton s igy felszerelve elébe érkezett kérvényt, a jelen szabályrendelet 15. §-ára való tekintettel érdemlegesen tárgyalja s ha az előbbi b) pont szerint foganatosított orvosi vizsgálat s bizottsági javaslat pótlását vagy kiegészítését nem látja szükségesnek — kérvényezőt vagy elutasítja, vagy pedig a nyugdijat részére folyóvá teszi. d) Az egyetemes theologiai akadémia tanárainak nyugdíjaztatási kérvényét, a fentebbi a) pont értelmében, az akadémiai nagy bizottság elnöksége közvetíti s ugyancsak a b) pont szerint szervezendő nyugdíjügyi bizottságot is az akadémiai nagy bizottság alakítja meg. 28. §. Az özvegy ellátási, valamint a teljesen árvák neveltetési dijához birt jogigény beállása az illetékes espereshez, illetőleg a hittanintézetre nézve illetékes püspökhöz jelentendő be, mihez az illetékes lelkész által hivatalból díjmentesen kiállítandó halotti anyakönyvi kivonat, esetleg családi értesítés és a jelen szabályrendelet 18. §. a) és b) pontjaira való tekintettel szükséges lelkészi bizonyítvány csatolandó. Az esperes az igy felszerelt beadványt, hivatalosan felterjeszti a püspökhöz, ez pedig érdemleges elintézés végett az egyetemes nyugdijintézeti bizottsághoz teszi át, mely utóbbi az ellátási illetőleg neveltetési dijat, ha azt jogilag semmi sem akadályozza, az esedékesség kezdetét (Szabályr. 17. és 19. §.) megelőző időközön belül hozandó jegyzőkönyvi határozattal teszi folyóvá. Az egyetemes theologiai akadémiai tanárok özvegyeit és árváit illető díj-igények ügyében való közvetítő eljárásra az akadémiai nagybizottság elnöksége illetékes. 29. §, Az egyetemes nyugdijintézeti bizottság sérelmesnek vélt határozata ellen az illető fél felebbezéssel élhet az egyetemes közgyűléshez, mely végérvényesen elönt, VI. A vagyon kezelése. 30. §. Az egyetemes nyugdíjintézet pénztári vagyonának, külön könyvelés mellett való kezelése az egyetemes pénztárba utaltatik. Ennélfogva az egyházi alkotmány 293. §-a szerint fennálló egyetemes pénzügyi bizottság és egyetemes számvevőszék hatásköre, a pénztári felügyelet, gyümölcsöző elhelyezés, számadás ós ellenőrzés tekintetében az egyetemes nyugdíjintézet vagyonára is kiterjesztetik. A vagyonkezelés módját különben mindenkor az egyetemes közgyűlés állapítja meg. 31. §. A nyugdíjintézet alapjára, e szabályrendelet 11. és 12. §-ai szerint kötelezett járulékoknak a nyugdíjintézet központi pénztárába, az egyetemes nyugdijintézeti bizottság által, évenkint megállapított (Szabályr. 23. §. d), e) s részletes számlán kimutatott összegben való beszolgáltatása az egyházkerületeknek, azon járulékok közvetlen beszedése s az egyházkerületi pénztárba való beküldése pedig az egyházmegyéknek, illetőleg a hittanintézeteket kormányzó hatóságoknak tétetik joga ós kötelességévé. Ennélfogva az egyházmegyék, illetőleg a hittanintézeteket kormányzó hatóságok s viszont ezekkel szemben az egyházkerületek meghatalmaztatnak egyszersmind arra is, hogy a netán hátralékban maradt évi járulékokat, 5% késedelmi kamat