Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Dunáninneni kerületi közgyűlés

jelenti, hogy indítványaik el nem fogadtatván, es­perességüktől vett határozati utasittatásukhoz ké­pest a tárgyalásokon tovább részt nem vesznek. Erre elsőnek 0 s u 1 i k hagyta el a termet s utánna az indítványok többi pártolója is kivonult. Ekkor gyors egymásutánban tárgyaltattak le a tárgyso­rozat többi, jól előkészített tárgyai s eljutott a gyűlés egész a 20-ik pontig. — Egyhangúlag fo­gadtatott el a pozsonyi egyházmegye indítványa, hogy az 1 848. XX. t. cz. végrehajtása az egyetem útján sürgettessék meg. — Bejelen­tetnek a trencséni és a nyitrai egyházmegyei el­nökségek ellen hozott s már ismert ítéletek. — A Tranovszky-belmissiói egyletről Trsz­tyénszky esperes referál; az egylet intentióját helyesli a gyűlés ép úgy, mint Baltik püspök eljárását szemben az egylettel, melyet azonban, mivel semmi egyházi főhatósággal sincs szorosabb viszonyban, egyelőre ignorál a kerület. — Raáb nagy érdekű jelentését a kerület tanügyéről nagy figyelemmel hallgatta a közgyűlés, mely meg­döbbenve értesült főleg a vallásoktatás hiányos voltáról, nevezetesen arról a mélyen elszomorító adatról, hogy O-T urán gyermekeinknek a vallást egy róm. kath. tanitó tanítja. Szept. 9-én d. u. közgyűlés nem volt, hanem ekkor tartott ülést a kerületi törvényszék, mely főleg az abelovai papválasztás ügyével foglalkozott s megerősítette a nógrádi egyházme­gyei törvényszék ítéletét, mely azon választást meg­semmisítette, de a jelölteket újból jelölhetőknek mondta ki. A másnapi közgyűlést a kerületi felügyelő azon szomorú bejelentéssel vezette be, hogy Pulszky Ferencz meghalt, mit részvéttel foga­dott s azt táviratilag tolmácsolni határozta a gyű­lés. — Zorkóczy igazgató szabályrendelet ter­vezete „A vallástanárok állásáról a középiskolák­ban" csekély módosítással elfogadtatott; hasonlóan Jezsovics igazgató javaslata is „Zs. T. 198. §-ának alkalmazásáról a középisk. tanárokra." Mint­hogy azonban az utóbbinál kérdés merült fel a törvényben említett „felsőbb egyházi hatóság" iránt, a kérdés eldöntése, mint a törvénymagya­rázatra jogosult fórumra, az egyetemre bízatott. — A 27. tárgysorozati pontot, a tót és német nyelv behatóbb tanítását, Riesz Károly referálta s bizonyára a nyitraiak kívánsága is teljesült, mi­dőn egyházunk érdekében e nyelvek behatóbb ta­nításának ügyét a kerület melegen pártolni hatá­rozta.— A kerületi leányiskola ügye abba a stadiumba jutott, hogy bizonyos - a várostól és a kormánytól függő, könnyen teljesíthető fel­tételek mellett — az iskola Modorban egy-két év alatt felállítva lesz. — A kerület megkötötte az „Első magyar ált. bizt. társasággal a tűzkár­biztosítási szerződést s kimondta, hogy a tár­saság által megajánlott 40 perezentbői 30 az es­perességeké. 10 a kerületé legyen. — Az egye­temes gyűlési képviselők napidijainak fedezését a kerület továbbra is az egyet, pénztártól kivánja. — A segélyosztó bizottság jelentésénél na­gyobb vitát Bándy Endre lévai lelkész azon in­dítványa idézett elő, mely szerint a catecheták segélyezésénél egyrészt ezek munka mennyiségét, másrészt az általuk már élvezett segélyt kivánja tekintetbe vétetni. Láng és Trsztyénszky felszólalásai után az indítvány elvettetett s a jelen­tés tudomásul vétetett. — A Reis c h el-féle ala­pítványra nézve Trsztyénszky előadó kimu­tatta, hogy Liptó ehhez immár semmi jogot nem tarthat s o véleményt magáévá tévén, az egyetem­mel közölni határozta a kerület. — A többi kér­dések elintézése gyorsan következett ezután s ezek között nagyobb érdekű talán még csak a honti esperességnek a bakabányai iskolákra vo­natkozólag hozott s megfelebbezett határozata volt, a melyet a kerület jóváhagyott. — A közgyűlés az elnökség éltetésével s a püspök imájával d. u. egy óra tájban ért véget. (B. B.) A szarvasi főgymnasium Sárkány Imre ri­maszombati tanárt választotta meg. A GSávai egyházközség Gleisztlinger Pál debreczpni segédlelkészt választotta lelkészeül. A soproni ág, hitv. evang, lyceum bölcsészet-the­ologiai intézetének évmegnyitó ünnepe f. hó 8-án folyt le a protestantismus lényegéből folyó egyszerű, de annál meghatóbb módon. Az „Isten lelke té­ged kérünk" kezdetű ének buzgó eléneklése után Jausz Vilmos theol. tanár mondott szívből jövő s úgy a tanárok, mint a hallgatók érzelmeit tel­jesen kifejező imádságot. Hálát adott az Urnák ama pillanatban is megnyilatkozott szent kegyel­méért s a sziv beszédének igazi hangján kérte a Mindenható segedelmét. Ezután Poszvék Sándor theol. igazgató tá­vollétében, helyettese Banc só Antal theol. tanár intézett a hallgatókhoz a hivő tudós hangján tar­talmas, de egyúttal szívhez szóló beszédet, a mit legékesebben s legigazabban úgy ismertethetünk, ha fő részeit szó szerint közöljük: „Miután imádságunkban szivünk vágyódását kielégítettük s mennyei Atyánk segedelméről meg­bizonyosodtunk, — én a reánk váró munka jel­leméről akarok pár szóval megemlékezni. Jellem­zésemet Jézusnak amaz ismeretes mondásában fog­lalom össze : „Keressétek az igazságot ós az igaz­ság szabadokká tesz titeket!" — „Keressétek az igazságot!" E szavakkal Jézus munkára hí fel bennünket, mert hiszen a keresés munkával, erőt és türelmet igénylő fáradsággal jár. Jézus nem azt mondja: Jmé, vegyétek, fogadjátok el a-? igazságot," — hanem „keressétek," járjatok utána ti magatok és saját munkátokkal igyekezzetek azt megszerezni. S ez a felszólítás! „Keressétek!" — ez fe-

Next

/
Thumbnails
Contents