Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Veres József. Az ág. h. ev. egyház tanügye 1895/6-ban
Tizenötödik évfolyam. 32. szam. Orosháza, 1897. aug. 12. EMG. mm IS ISKOLA Előfizetés dija: Egész évre . . Ö frt Fél évre ... 3 „ Negyed,évre 1 frt£»0 kr. Egy szám ára 12 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. —-— Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal Ennél kisebb « frt ^ „ « » i . Bélyeg külön 30 kr. Az ág. hitv. ev. egyház tanügye az 189 5| 6. tanévben. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister •évi jelentéséből a következő adatok érdeklik közelebbről a mi olvasóinkat. Az arányok számításánál és megítélésénél mindig emlékezetben kell tartani, hogy felekezetünk népessége 1.180,000, vagyis a népesség 7'78%-a. A budapesti tudományegyetemen a jog- ós államtudományi szakon az 189 5/ 6-i tanév első felében 241 ág. hitv. ev. hallgató volt (8%), az orvostudományiban 70 (8%), a bölcsészettudományiban 82 (16%), a gyógyszerésziben 15 (12%); együtt 458 (9%). Az átlagot felülhaladtuk valami kevéssel. A tanárképzőintézet tagjai között 12 evang. volt (14%). A kolozsvári tudományegyetemen tanult 45 evang. (6%), a tanárképzőben 7 (9%). A kolozsvári tudományegyetemen tanult 45 evang. (6%), a tanárképzőben 7 (9%). A budapesti műegyetemen 123 (10%) evang. tanult; a vidéki jogakadémiákon 124 (11%). Középiskolája volt felekezetünknek: 22 gymnasium, 3 reáliskola (az összes e fajta iskolák 13%-a) ; az izraelitáknak csak egy reáliskolájuk volt. Ezen 25 középiskolába-6222 tanuló járt; még pedig r. kath. 1029, g. kath. 177, g. keleti 232, ág. h. ev. 3245, ev. ref. 545, unitárius 8, izraelita pedig 986. Vagyis hiveink nagy áldozatával fentartott középiskoláinkban a növendékeknek csak fele ág. hitv. ev. A középiskolákba összesen 5190 ev. ifjú járt; állami rendelkezés alatt álló középiskolába 1003, állami vezetés alatt állóba 503, g. kel.-be 4, ev. ref.-ba 327, egyesült prot.-ba 92, unitariusba 16, izraelita középiskolába egy sem, mert olyan nincs. A mi felekezetünk tehát távolról sem veszi oly mértékben igénybe más felekezetek iskoláját, mint azok a mienket. Felekezeti középiskoláinkban 220 rendes tanár és 29 helyettes tanár tanitott. Középiskoláink vagyona 3.700,549 frt, évi bevétele 685,269 frt, az államsegélyből kaptak 101,800 frtot. Egy-egy tanulóra 16 frt 36 kr., egy-egy evang. tanulónkra 31 frt 36 kr., egy-egy nem evang. tanulóra 31 frt 06 kr. esik. Minthogy pedig a mi évi kiadásunk 536,860 frt, s igy egyegy tanuló 82 írtba került nekünk, látszik, hogy más vallású tanulókra kétszázezer írtnál többet rá tizettünk. Bírja ezt a mi szegény egyházunk a gazdag állammal és gazdagon dotált felekezetek gyermekei kedvéért!? Érdekes tudni, hogy a min. jelentés az egyes iskolafentartők kiadásait már nem részletezi. A számításban pedig már az épületekben fekvő tőke nincs is számítva ! (Reformátusoknál egy tanulóra 17.25 kr. állami segély esik.) Elemi iskolai tanköteles ág. hitv. ev. gyermek volt 222,432 (7'6%), holott a lakosságnak 7'78%-át képezzük. Iskolába járt 199,025 gyermek, az összes tankötelesek 6*77°/ o-a, az iskolába járóknak 8'53%-a, az evang. tanköteleseknek 89'48%-a. E tekintetben mi állunk legelői, utánunk következnek a r. katholikusok 84'91%-kal, unitáriusok 84'86%-kal, izraeliták 82'17%-kal, reformátusok 82'06%-kal ; az átlag 79'50%. Anyanyelvi szempontból elől állanak a németek, 1000 tankötelesből 918, a tótoknál 878, magyaroknál 832 jár iskolába. Nem tévedek, ha az evangélikusok kedvező arányát az erdélyi szász evangélikusoknak tulajdonítom. Jellegre nézve volt 16.884 népiskola összesen; ezek közt 1.394. (8.25%) ág. hitv. ev. felekezeti; még pedig 1385 elemi, 9 polgári iskola ; felső népiskolánk, felsőbb leányiskolánk
