Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Hörk József. Női ideálok

De Luther is gyakran tréfásan, gyakran ko­raolyan rajzolván az ő Katáját, — boldog elégült­séggel, Isten iránti hálával ismeri el, mily angyalt kapott benne. Igen, — angyal volt a Kata ! Mert semmi más gondja nem volt, mint szeretett, imádott fér­jének az életet könnyebbé tenni. — Sok-sok vihar zúgott annak feje felett ! — Jöttek a nélkülözé­sek. jöttek veszedelmek, jöttek a szenvedések; —- félreértés, gúny, gyűlölet nyilai fordultak Lut­her ellen; — életére törtek; —- homlokán mély ránczokat, mély barázdákat vontak a gondok, az aggodalmak; — de a Kata lágy kezei, a Kata szeretetteljes lelke el-el simította azokat; — el-el borította a vész fellegeket a szeretet, a hűség, a mély bensőséges ragaszkodás szivárványszínű ta­karójával, — úgy, hogy férje a legnagyobb ke­serűségek közepette is az élet édességeit élvezte, a tövisek között is rózsákra akadt ! Kata hűsége a lemondás hűsége, az Isten akaratában való megnyugvás hűsége volt. Mindenről lemondott. —- mindenben megnyu­godott, — csak férjét szolgálhassa. — csak annak lelkét deríthesse szeretetével! — — Pedig mi mindent kínált néki most az élet! — — A választó fejedelem, annak családja s más nagy urak szeretete, kegye, — az akkor leghíre­sebb (világhírű) tudósok. — herczegek és feje­delmek hódolata férjével szemben, — ki a kor hőse volt, kit bálványozásig tiszteltek, szerettek hívei, barátai, — mily könnyen tehették volna néki unalmassá, kicsinynyé, a kicsiny családi fészket, — teherré a mindennapi apró, háziasz­szonyi gondokat, nyűggé a szaporodó gyermek­sereget; — nem, — nem, — ő megmaradt férje egyszerű, jámbor gondos és kevéssel megelégedő — Katájának. Megnyugodott Isten akaratában! Ugy látta, hogy ezt a munkakört tűzte ki néki az Isten s ő hiven betöltötte azt! Szebb képet nem is képzelhetünk magunknak annál, mely Luthert családja körében tünteti fel. Az asztalnál ül Luther ; czitera a kezében ; -— chorálra tanítja 3 tiát és egy leányát ; — énekelnek. — Luther mellett ül Melanchton, a jó barát. — Szemben Lutherrel ül Katája, — szun­dikáló kis leánykájával ölében ; — áhítattal, sze­retettel néz férjére és gyermekeire. — Nem ő a főszemély, — ő csak jelen van — és az apai gond mellett az anyai szeretetet képviseli. Azt teszi, a mit férje kíván, hiven és pon­tosan, nem kíván mást, mint hogy ezt tehesse jól ; — megnyugszik, szeretettel nyugszik meg sze­repében ! Kell-e még mondanom, hogy Bóra Katalin a lemondás, a házi erények: a türelem, hűség és megnyugvás angyala? Mária Dorottya, a jótékonyság angyala. Volt és pedig nem is olyan nagyon régen volt, — volt a mi magyar ev. egyházunknak Bu­dapesten egy nagy-nagy papja. — Magyarorszá­gon úgy ismerték őt, azon név alatt: „az ország papja." Ezt a szép, ezt a kitüntető nevet pedig akkor és azért kapta, mert gyönyörű beszédével, a szív mélyéig ható imádságával be tudott hatolni még a legkeményebb szívbe is, — meg tudta indítani, le tudta bilincselni még a durva katonát is !.. . Történt, hogy az absolutismus idejében a magyar­honi evangélikusok egy gyűlést tartottak, — me­lyet azután az akkor túl a rendén gyanakodó és rendszerint erőszakoskodó budapesti rendőrség katonák által akart szétveretni. — Nos, — hát ezen alkalommal mondotta dr. Székács József azt a gyönyörű imádságot, — melylyel még az erőszakoskodó katonaság hatalmát is megállította, — úgy, — hogy az elállott az erőszak alkalma­zásáról. De különösen akkor hatott, midőn Berzsenyi Dánielnek sirkövet emelt a niklai temetőben (So­mogy vármegye,) — mely ünnepségen az akkori magyar nemzet színe-java, — az akkori hazafiság központjai az 52 megye képviselői, — mind jelen voltak, — oly gyönyörű beszédet mondott, hogy az absolutismus alatt már-már elbágyadt magyar kebleket mind felmelegítette, a hitét vesz­teni kezdő magyart felélesztette, — a már-már szunynyadozni kezdő hazafiságot új lángra lob­bantotta: szóval a szivekig, a vesékig hatott, — s oly elragadtatást keltett, — oly lelkesültséget, hogy az akkori herczegprimás Bartakovich György ajkairól ellebbent a szó: ..Székács — az ország papja!" — Es íme annak tekintette őt azóta min­denki ! — Ugy tisztelte őt mindenki ! Azonban dr. Székács Józsefnek nagysága nem itt kezdődik. Már ekkor ő nagy, nagy volt. — úgy, hogy nem csodálkozhatunk rajta, hogy a bányakerületi püspöki, superíntendensi diszszékbe ültették. — De ott kezdődik az ő nagysága, midőn a budapesti evangelikus egyházat, nevezetesen a budapesti magyar egyházat szervezni kezdette. — És főleg ott, midőn kivitte, hogy Budán, a vár­ban az evangélikusok templomot építettek ! A szegény evangélikusok, a királyi székhely mellett ... az elnyomott evangélikusok a hatalom szomszédságában ! . . . Hogyan volt ez lehetséges? — Itt valami rendkívüli dolognak kellett történnie! Igen is olyan történt! Élt akkor a szigorúan római katholikus ud­var körében egy buzgó evang. főherczegnó —­egy igen-igen népszerű főherczegnek a neje —

Next

/
Thumbnails
Contents