Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Gabányi Árpád. Caraffa

járulékoknak nem tudok, nem találok, mintha az általunk régebben teljesített befizetések fejében, az egyházmegyei gyániintézetek fizetik be helyettünk, lehetőleg országszerte is, a belépési járulékokat az országos ev. ref. lelkészi gyámintézetbe s • csak az lígy fenntartandó tőkéikkel haladnak csendesen ismét tovább." Prot, egyházi és iskolai lap. Világ folyása felett tartván szemlét, igy végezi: „Vajha mi protestánsok minél előbb és minél eredményesebben levonnék a ránk vonatkozó tanulságokat. Két nagy tanulság már eddig is bizonyos, sőt előre is látható volt. Egyik, hogy az „új rend" nagyon leleplezte bajainkat. Könyörtelenül feltárja sebeinket, kemény Ítéletet tart eddigi . mulasztásaink fölött. Ad oeulos demonstrálja, hogy az egyházi közszellem meghanyatlott, a gyülekezeti élet elerőtlenült, az egyének hitélete aggasztólag megfogyatkozott s az erkölcsi fegyelem egyházban és iskolában, családban és társadalomban ijesztőleg meglazult. Ezt nem lehet se elvitatni, se elpalástolni: kitör az és gyógyításért kiált úton-útfélen. Másik tanulság az, hogy ezeket a belső bajokat nem lehet, nem szabad tétlenül nézni, hanem orvoslásuk után kell nézni, még pedig serényen, vállvetetten addig, mig nem késő. Fogjon munkához a pap a templomban, a tanitó az iskolában, a presbyter az egyháztanácsban, a tollforgató az irodalomban és minden egyházi testület a maga körében. Az idők gonoszok, . a veszély közeleg. Nincs idő a késlekedésre !" Magyar Állam. „Minden módot és alkalmat fel kell a papságnak használnia, hogy a világi intelligenciát és népet magának föltétlenül megnyerje, figyelmeztetve a katholikus világi elemet a bekövetkezendő harczok veszélyeire. Nem elég katholikus köröket, nem elég katholikus pártokat szervezni, hanem oda kell vinnünk a dolgot, hogy a nép a papságban lássa igazi jótevőjét és jogainak előharczosát. Fel kell keresnünk a népet a maga otthonában és ápolnunk kell a szívélyes jó viszonyt, hogy ha a pap szenved, érezze azt a vele összetartó nép s ha a nép szenved, fájjon az az érte élő papnak is. Bensőnek, elevennek, igaznak és szilárdnak kell lennie a szeretetnek és barátságnak, mely a népet, úgy az intelligens, mint a kevésbbé intelligens népet a papsággal egybefűzi . . . Egyről meg ne feledkezzünk soha s ez a — prudentia pastoralis. Minden baj onnét származik, hogy erről sokan megfeledkeztek a múltban és sokan ignorálják szabályait most is." Pesti Hirlap. „A magyar görög-katholíkusok visszahelyezése az ó-szláv, vagy a román liturgia befolyása alá, oly nyilt és vakmerő provokálása volna a magyar nemzeti közérzületnek, hogy egész Magyarország felekezeti különbség nélkül kibontaná az ellenállás zászlaját Rómával szemben s e zászlót legelső sorban a magyar katholikusság tartaná a kezében. Ezt nem meri megkoczkáztatni a Vatikán, bármennyire haragszik a polgári házasság és a hármas szövetség miatt Magyarországra." Már pedig megkoczkáztatta e vakmerő kísérletet, s ha az egész magyar katholikusság ellene szegülne is : a papság és püspökök bizonyosan nem, — mert a mint ők minden kényes esetben mondani szokták: „istennek inkább kell engedelmeskedni, mint az embereknek." Az igaz r. kath. nem lehet magyar, nem lehet német vagy bármi, hanem csak r. kath., a ki a pápának engedelmeskedni tartozik; nemzete érdekét alá kell' rendelnie egyháza érdekeinek, a mint azt a pápa politikája kívánja. Magyar Állam, A saját magatartását akarja magyarázgatni, és furcsa nyilatkozatokat tesz. „Magyarországot a keresztény vallás alapította meg (István király előtt tehát nem is volt Magyarország !), a sok fajú népességnek ez volt összeforrasztó eleme (kivált az első századokban pedig éppen e miatt szakadt maga a magyarság is szét!), mert minden faj, minden nép, mely hazánkat alkotja, ebben találta meg a közös alapot a többiekkel való müködhetésre (egyiránt rabja és áldozata volt a clerusnak.) A tatárok és törökök ellen mindnyájan egy szív és egy lélek voltunk (Sajó és Mohács a tanú !) Hitünkkel megmentettük hazánkat is ellenök. (Hát Bécs és Róma ellen!?) Mihelyt a protestantizmus a hazát széttagolta, elvesztettük hitünkkel hazánk függetlenségét is. (Bocskay, Bethlen, Rákóczi a haza függetlenségeért harczoltak, de táborukban nem volt ott a római katholikus főpapság! — Szelepcsényi, Kollonics római katholikus érdekben jártak el, s inkább akarták Magyarországot farkasok hazájává tenni, minthogy protestánst tűrjenek benne.) Azt hiszitek, hogy a fajok és nemzetiségek igényeit puszta jogszabályokkal meg lehet oldani? Soha! szeretet, türelem és méltányosság, előzékenység kell ide nagyon sok! Ám ezek mind a katholika egyház élet fáján virulnak fel. Csak itt egyedül ! . . . Függetlenség, igazmondás fölfelé és lefelé egyaránt." (Mintha a Syllabust elfelejtette volna már a világ!) — ,,A tények logikája akként alakítja a fejleményeket, hogy a liberális frázisokból kiábrándult tömegek egyik része a katholicismushoz, másik része a socialismushoz fordul. Katholicismus és sociaJismus — ez a huszadik század két tábora, melyek világra szóló csatát készülnek megvívni. Nincs kétség, hogy a győző a katholicismus lesz." (Jaj akkor a keresztyénségnek !) Dr. Masznyik Endrétől: Pál apostol levelei, A 6-dik füzetnek csak első fele jelent meg; az is ismét sokkal később, mint ígérve volt. De nemcsak a folytonos késedelem baja származik abból, ha valaki olyan könyvet kezd kiadni és eladni, a mit még meg sem irt, hanem természetesen maga