Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Balogh Elemér. Képek az angol egyházi életből

kavicscsal Dávid — pedig a dolog szerintem igen egyszerű, — -— hát üres volt a feje, ezért tudott belemenni a kavics!" —mondta Mc Neill. — A templomi közönség ekkorra már oly jó hangulatba jött. hogy Mc Neill ez utolsó mondását megtapsolta, Ő azonban nem jött ki sodrából, hanem igy kiáltott fel: ..Hiszem, kedves atyámfiai, a tapsolás igen könnyű dolog; de majd meglátom, az Istentisztelet végén ti is beletaláltok-e aranyotokkal az üres templomperselybe, mint Dávid kövével a Góliát üres fejébe!" — Mc Kei lit mindig sok ember szokta hallgatni, s ami fő, oly emberek is eljártak az ő templomába, akik, máskor templomba járni egyáltalán nem szoktak. Mc Neill azonban nem elégedett meg londoni sikereivel, átvitorlázott Amerikába, s a nagyobb városokban tartotta humoristikus beszédeit. A westminsteri hid űtján egy alkalommal délnek haladva, a „Christ Church" templom ajtaján levő hirdetési tábláján e három betűt láttam : P. S. A. s magyarázatért a templomszolgához fordultam. Az illető felvilágosítása az volt, hogy e három betű, P. S. A. nem egyéb, mint Pleasent Sünday Afternoon szavak rövidítése, vagyis kellemes vasárnap délután, a mely e templomban 3 óra 20 perczkor fog kezdődni. A kellemes vasárnap délután programmja a következő volt : 3 óra 20 perez : Üdvözlő ének. 3 óra 30 perez : Megnyitó ének. 3 óra 35 perez : Szentírás olvasás. 3 óra 38 perez: Közének. 3 óra 43 perez : Ima és Úri ima. 3 óra 46 perez : Solo ének. 3 óra 51 perez: Az elnök rövid beszéde. 3 óra 56 perez : Közének. 4 óra 0 perez : Beszéd, tanulságos elbeszélés, szavalás. 4 óra 15 perez: Solo ének. 4 óra 20 perez: Hirdetések. 4 óra 23 perez : Közének. 4 óra 28 perez : Ima és áldás. A hallgatók legnagyobb része a munkások közül vala, akik a korcsma helyett az Isten házát keresték fel, abban a reményben, hogy kellemes vasárnap délutánjuk lesz igy is. Bám azt a benyomást tette ez a változatos, vallásos jellegű összejövetel, hogy a résztvevőkre nemcsak kellemesen hat, de épiti is őket. Ezek az egyszerű munkások a rendes Istentiszteletre nem járnának el, mert azt hosszadalmasnak és igen komolynak tartják, mig a „Kellemes Vasárnap Délután" összejöveteleire elmennek, mert ott rövid, derült beszédeket, édes vallásos dalokat hallanak és énekelnek. Előttünk idegenszerüen hangzik, midőn azt halljuk, hogy Londonban vastemplomok is vannak ; pedig az ottani viszonyokhoz képest ez nagyon természetes. Londonban egész városrészek épülnek igen rövid idő alatt, s mivel költséges templomot rövid idő alatt nem lehet előteremteni, az olcsó vastemplomok igen jó szolgálatot, tesznek ideiglenesen. Az ily templomok épitője Harbrow Vilmos, akinek költségvetése szerint egy templomlátogatóra a templom árából 10 forint esik. Így például 400 embernek alkalmas templom 4000 forintba kerül a telek árán kivül, de a szállítással, alapozással, belső berendezéssel és felállítással együtt. Mikor azután a gyülekezet új, állandó templomot képes épitni, a vastemplomot szétszedik és — antiquarice eladják ! Ilyen másod ós harmadkézből való vastemplomok és kápolnák igen alkalmasak a London városi missionáriusok czéljaira. London népességének nagvrésze ugyanis nem jár, vagy nem járhat templomba, mert az Isten tiszteleti idő nem alkalmas számára. Az intéző körök ezekről az emberekről úgy gondoskodtak, hogy 505 városi missionáriust biztak meg a templomba nem járók, vagy nem járhatók felkeresésével. Ezek közül néhány az éjjeli bérkocsisokat keresi fel, ( van vagy 20,000 !) s oszt ki közöttük vallásos iratkákat, vagy vallásos épitő irányú beszélgetésbe ereszkedik velők, s meghivja őket a missiói templomban tartandó vallásos estére. A többi missionárius a szénmunkásokat, szegény emberek szállodáit, a korcsmákat, a tengerészeket, a vasutasokat stb. keresi fel. En egy Clarké Jakab nevű városi inissionáriussal gyárakba mentem. Clarké bácsit mindenütt szivesen fogadták a teázási idő alatt, amely alkalommal mindegyik munkással váltott néhány szives szót. Engem is bemutatott soknak, közülök, mint Mr. Kossuth honfitársát. Egy zongoragyárban egy istentelen munkásra is találtunk, aki Clarké bácsit keresztyén elveiért egyenesen megtámadta, s midőn Clarké bácsi azt mondá neki: vájjon lelke békességben van-e, úgy felelt, hogy : ami nincs, az sem békességben, sem háborúságban nem lehet, már pedig lelkem nekem nincs ! Clarké bácsi azonban az ilyen nyilatkozatokból kiveszi, mily könyveket olvas az illető. Rendesen Paine ..Kétkedők kézikönyvét, vagy „Feltörni való diók keresztyének számára" czimű műveiből idéznek. Clarké bácsi azután folytatja a beszélgetést, s azt igyekszik kimutatni, hogy ellenfele felületesen itél a Bibliáról, mert azt nem olvasta. Mikor az istentagadó hazamegy, első dolga, hogy titokban egy Bibliát vesz, s azt abból a czélból kezdi olvasgatni, hogy majd Clarké bácsit bibliai idézetekkel szoritja sarokba. S az ily Istentagadókkal, amint Clarké bácsi mondja, sokszor megtörténik, hogy Saulból Pállá, atlieistából kegyes keresztyénné lesznek. Ezek a városi missionáriusok az 1890-ik évben 5520 embert vettek rá az istentisztelet rendes látogatására. 1052 családot vettek rá házi istentisztelet tartására. 173 vadházasságban élő párt vettek rá, hogy törvényes házasságra lépjenek. 358 nőt vezettek vissza az erény útjára, 5395 utczai csavargó gyermeket részesítettek vallásos oktatásban. 12,802 új testamentomot adtak el..