Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Publicanus. Házasságon kívül született gyermekek törvényesítése

Tizenötödik évfolyam. 20. szám. Orosháza-. 1897. m^jus 20 EVANG. műi is ISKOLA. MEG J KLKN1K MINDEN OSÜTÖKTÖKÖN. Hirdetés düaElőfizetés dija : w . f . -o i -_

r Egész oldal . . frt Egész evre . . e frt. —o Fél évre I-el ohl:l

1 • • - • 4 » . Felelős szerkesztő és kiadó : Negved oldal . . ö „ Negyed evre 1 frt £>0 kr. ,, " . Ennél kisebb . . 1 , Egy szám ára IS kr. VERES JÓZSEF. Bélyeg külön 30 kr. Házasságon kivtil született gyermekek törvényesítése. eAz 1895. évi okt. 1. óta vezetett egyházi anyakönyveink hiteles közokirati jelleggel többé nem birnak. Azért nem is gondol vele a világi hatóság, akármint vezetjük is be eme határidőn túl előfordult anyakönyvi eseteinket. De az 1895. okt. 1. előtt egyházi anyakönyveinkbe bejegyzett adatok mai napig is közhitelességüek, melyekre az államnak a polgári anyakönyvvezetés életbeléptetése után is lépten-nyomon szüksége van. S azért gondosan is őrködik a felett, hogy 1895. előtti egyházi anyakönyveinkben semmiféle utólagos bejegyzés, kiigazitás, pótlás stb. az ő tudta ós engedelye nélkül ne történhessék. Szigorúan ellenőrzi, hogy ilyenek által a régi anyakönyveknek a törvényhatósági levéltárban őrzött másodpéldányokkal való betűszerinti megegyezése meg ne zavartassék. Az ide vonatkozó országos törvény és kiadott kormányrendeletek ellen vétő lelkészeket soha sem mulasztja el a miniszter megróni, esetleg egyházi hatóságaik útján felelősségre is vonni. Sokan még tájékozatlanok is vagyunk e téren. S midőn régi egyházjogi kézikönyveink után indulunk, épen akkor esünk a hibába. Jogi következményeinél fogva legnagyobb figyelmet és óvatosságot követel az utólagos anyakönyvi bejegyzések között a házasságon kivül született gyermekeknek utóházasság által való törvényesítése. E téren legkönnyebben reá sütik a lelkészre a vétkes könnyelműség vádját s esetleg nem marad ment közokirat hamisításának gyanújától sem. Az utólagos törvényesitésnek^et ;ësetét lehet megkülönböztetnünk. 1. A házasságon kivül született gyermek törvényesítése utólagos polgári (1895. okt. 1. után kötött) házasság alapján. Ez esetben legegyszerűbb eljárás az, melyre az állami anyakönyvvezető rendszerint maga is fel szokta hívni az utólag házasságra lépett természetes szülők figyelmét. A természetes apa a polgári anyakönyvvezető előtt jegyzőkönyvet vétet fel (külön nyomtatvány is van e czélra), mely szerint az anyával polgári házasságot kötvén, elismeri, hogy A. vagy A. B. C. ós D. gyermekek tőle és anyjától származtak s kéri a gyermekek születési anyakönyvének vezetőjét, hogy ezen elismerést és a gyermekek anyjával kötött házasságát az anyakönyv szélén" jegyezze fel. Minthogy pedig ma még a törvénytelen gyermekek születési esete rendszerint az 1895. okt. 1. előtti egyházi anyakönyvekben foglaltatik: a polgári anyakönyvvezető a fentebbi jegyzőkönyvet a szülőknek dij- és bélyegmentesen kiállított házassági anyakönyvi kivonatával együtt átküldi azon lelkészi hivatalhoz, a melynek egyházközségében a törvénytelen gyermekek születtek. Már most több lelkész azon jóhiszeműségében, hogy az állam kinevezett közege csak nem kér tőle olyan dolgot, a mit az állam maga meg nem enged, bejegyzi a „Jegyzet" rovatba, hogy az illető gyermek törvényes. Pedig itt az állami anyakönyvvezető által hivatalosan megküldött jegyzőkönyvben oly dolog kívántatik a lelkésztől, mely az e tárgyban kiadott kormányrendelettel meg van tiltva. S a lelkész szabályellenesen cselekszik, ha a polgári anyakönyvvezető által hozzá áttett jegyzőkönyvre, illetve az ebben foglalt felhivásra hallgatva a bejegyzést foganatosítja.