Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Bohus K. Halte, was du hast

vállalt és királyi szóval megpecsételt szent kötelessége. Az általa tervezett segély kész veszedelemnek forrása lenne. Bár csalódnám!" Magyar állam. „Liberalismus és nemzeti eszme " czim alatt elmélkedvén, ilyeneket mond : ,.A katholikus, kiben már vallásánál fogva nemzeti érzületnek kell lennie, immár nemcsak a türelmesség, hanem a nemzeti érzület által is hajtatva, igazi vak liberálismussal vetette magát alá az a katholikus hegemóniának. Feledték a mieink, hogy az, a mit protestánsok, héberek és pogányok nemzeti érzületnek mondanak, az nem a valódi nemzeti érzület . . . Mikor Magyarországban az ország vallása a katholikus volt, nem volt sem sovinizmus, sem federalizmus. Volt egy nemesség, a melynek minden nemzetségből voltak kiváló tagjai, és volt egy jobbágyság, a melyből egy jeles hadi tett által kiemelkedhetett mindenki. A torzsalkodások, az elnyomatások, a forradalmak a protestantizmussal egyidősek." — Nehéz ugyan elhinni, hogy a katholikusban már vallásánál fogva nemzeti érzületnek kell lennie, mert hiszen már nevében benne van, hogy római és hogy katholikus : általános, egyetemes ; isteni tiszteletének nyelve is latin, de azt még nehezebb volna bebizonyítani, hogy a torzsalkodások, az elnyomatások. a forradalmak a protestantizmussal egyidősek, vagyis annak elvéből születtek. Ha csak Magyarország történetére gondolunk is vissza : csak az Árpádházi királyok és trónkövetelők, mennyit torzsalkodtak, a vegyes házi királyok alatt hányszor szakadt a magyar nemzet pártokra, egyebeket nem is említve. Dózsa lázadása a protestantizmus előtt zajlott le ; X á d a s d y, V e ss e 1 é n y i, Rákóczy Ferencz, B a 11 h á n y Lajos katholikusok voltak, a mint nem régiben maga a ..Magyar Állam" kérkedett vele. B. katholikus a franczia nemzet, mely a nagy forradalmat megcsinálta, r. kath. a spanyol nemzet, mely örökös forradalmi lázban ég, r. kath. a belga nép, melyet legmélyebben hatott át a soczialismus elve, r. kath. az olasz, mely a legtöbb összeesküvést szervezte. S van-e nagyobb elnyomatás, mint a r kath. népé és papságé a pápával szemben?! Debreczeni prot, lap. „A mi e fontos kérdést illeti, mindenesetre kívánatosnak tartjuk már a viszonosság szempontjából is, hogy az egyetemeken a prot. theologiának is helye legyen. De a viszonosságot teljes mértékben keresztül vienclőnek tartjuk, oly módon, hogy ha a r. kath. felekezetnek a fővárosi egyetemen van theol. kara, ugyanott legyen a prot. egyházaknak is. Mert kétségtelen inferioritásnak kellene tekintenünk azt, ha a prot. egyház csak a kisebb vidéki egyetemen találhatna helyet a kath. egyház fővárosi hely/etével szemben. Ez azonban ismét nem zárná ki azt, hogy az erdélyi részekben nagy sülylyal biró prot. különösen, ref. egyház, a görög kel. román egyházzal együtt a kolozsvári egyetemen is önálló tudomány kart nyerne, vagy legalább a most szervezett ev. ref. theologiai fakultás azon egyetemmel valóban szerves kapcsolatba hozatnék. Nagyon természetes, hogy ezen intézmények csak a protr autonomia érintetlenül hagyásával volnának létesíthetők, felekezetünknek határozott ingerencziája mellett. Most meglevő theologiai akadémiánknak, legalább az életerőseknek további fejlesztése is annál sürgősebb feladat leend, minél magasabb igényekkel fog fellépni a jövendő, lelkészeink képzettségét illetőleg. Itt is az egyetemi fakultás színvonala jelöli meg a czélt, a mely felé törekednünk kell. Szükséges, hogy theol. tanári állásaink a lelkészi kar legkiválóbb tagjaira nézve is vonzókká tétessenek, mert hiszen e tanárkarok lennének hivatva arra, hogy a vallás-erkölcsi élet és tudomány szellemi vezérei s minden lelkipásztori tevékenységnek kiinduló pontjai s irányzói gyanánt szerepeljenek egyházunk körében.

1' Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története czimű illustrait munkából most jelent meg a 79-ik füzet, a melyben Gracza György a kormánynak Szegedre való menekülését és Hay na u bevonulását a fővárosba beszéli el a nála megszokott elevenséggel. A füzet egykorú képei ezek : Melléklet: Kossuth Lajos németnyelvű levele Oriiyon Richard tábornokhoz. Képek : Kossut h tudósítása 1849. jűl. 2-iki komáromi csatáról. Losoncz város elöljárósága 1849. augusztus 8-ikán kényszerítő parancs folytán körmeivel ássa ki sírjaikból az elesett orosz liarczosokat. Falragasz 1849-ből. Debreczeni prot, lap, „A hittanhallgatók apadásának kérdéséhez" szólván, ezt mondja: „Nem ott bent az iskolában, hanem itt kivül az életben a hiba, mert nincs arányban a befektetett munka, a tanulói pálya, a jutalommal, a lelkészi fizetéssel. A sok rossz lelkészi állás, s az az ócska mente, a mi megnyirbált s minket maradásra kárhoztatott büszkeségünk, az autonornia a theologiai üres padoknak az oka ... ha azokat a theologiai padokat megtölteni akarjuk, segíteni kell ezeken a bajokon. De hogyan? Az autonómiának korlátozása s a fizetések minél előbb rendezése által. A kormányzatban való részvételt értelmiséghez kötném." Nyilatkozat. Úgy látszik, hiába várom, hogy az „Evang. családi lap" 13-dik számában a Luther-társaság elnöksége nevében kiadott nyilatkozatnak ki az igazi szerzője ? Nem jelentkezik. A mi elég jellemző ! Röviden válaszolok reá.