Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Masznyik Endre. A nőkérdés a keresztyén egyházban

nie, melynek árnyékában sokan megnyugosznak, melynek gyümölcséből sokan táplálkoznak. Régi igazság: az egyetértés által a kicsiny dolgok megizmosodnak ; régi intelem : az egyet nem értés miatt a nagyok is szétmállanak! Midőn a hatvanas években egyetemes egyházi felügyelőnk soproni intézeteinket látogatásával kitüntette, tanitóképző intézetünk atyja a többi közt ezen szavakkal fogadta őt: „ennek az intézetnek egy drága jó talizmánja van, az t. i., hogy a szegényeknek összehordott filléreiből épült fel és áll fenn." És az e. e. felügyelő úr azt válaszolta: „Nagytiszteletü úr! megértettem"! — Adja Isten, hogy Kőszegen minél előbb felépülvén kerületi leánynevelő intézetünk, elmondhatjuk: „ennek az intézetnek drága talismánja, hogy a szegények fillérei, melyeknek az Úr előtt tudvalevőleg nagy becsük van és a gazdagoknak koronái — igazi koronák, erkölcsi értelemben is! szép, fényes koronák mindenki előtt! — aránylagosan összerakott ezen drága kövekből emelkedett intézetünknek fala!" Evangelikus népem szegénye, gazdagja, főkép itt Dunántúl — megértetted-e ? KUND SÁMUEL. A nőkérdés a keresztyén egyházban. Felolvastatott az 1897. április 3-án Pozsonyban tartott Protestáns estén. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! A nőkérdés egyike korunk legfontosabb, — de egyszersmind legnehezebb és legkényesebb kérdéseinek. Szinte félve nyúlunk hozzá, mert sok ágaboga van, sok érdeket érint s nyomában jár egy csomó veszedelmes ellenség is : hagyomány, előítélet, méltatlanság, roszakarat s visszaélés. És mégsem térhetünk ki előle. Meg kell azt oldani előbb vagy utóbb. Az emberiség legnagyobb érdeke : a férfi és nő egysége, egyenjogúsága, harmonikus közös működése s önérvényesítése követelik ezt. Nemcsak a nők, hanem mindnyájunk közös dolgáról van tehát itt szó s ez adja meg nekem is a jogot, hogy — noha a nők nem kértek s hivtak fel — beleszóljak a dolgukba, a mit különben — őszintén szólva — bizony még kisebb jogezimen is megtehetnék, hiszen — feleséges ember magán tapasztalja: — az asszony is sokszor beleszól — a férje dolgaiba. Mi is hát az a nőkérdés? Sokan azt vélik, hogy a nőkérdés csupán physiologiai kérdés. Öreg hiba. Igaz, vannak physiologusok, kik a férfi és nő természeti alkatát és sajátságait, a testi szervezetet, az egyes részek alakját, arányát s élettani működését és rendeltetését vizsgálva s az agyvelő nagyságát és súlyát méregetve hiszik, hogy ez alapon már azt is eldönthetik, ha egyenértékű és jogú lény-e a két nem ? Még öregebb hiba. Hiszen a tudós physiologus urak közt még a nő physikai jellemére nézve sincsen egyetértés. lm a példa : T o p i n a r cl szerint a nő physikai jellemét tekintve, a férfinál sokkal alantabb fokon áll, — mert hogy agyveleje könnyebb. (A paraszt ész e nagy igazsága minden móregetós nélkül régen kitalálta, mondván: hosszú haj rövid ész !) H a v e 1 o c k, a legújabb kutató ellenben azt mondja: a nő physiologiai és biologiai szempontból nem alsóbbrendű, de sok tekintetben különb a férfinál. A szervezeti hibák, izomrendellenességek nem oly gyakoriak nála, azért a szerves fajt pusztító tüdő-ideg és elme-bajoknak jobban ellentáll, hosszabb kort ér s a vénség terhét is könnyebben viseli. Sőt — furcsa mérő eszközeik vannak ezeknek a hires tudósoknak ! — még a koponyája és agyvelője s igy hát szellemi képessége se alábbvaló, mint a férfiaké." Kinek higyjünk már most? Hát azt mondom én a tisztelt physiologus uraknak: varga, ne tovább a kaptafánál. Mindent megmérhettek, — de a lelket soha. „Az a lombik nekem nagyon szűk és nagyon tág." Lám a nagy Gr au s s koponyáját is megmérték s bebizonyult, hogy épen olyan volt, mint a vele egyidőben elhalt göttingeni csizmadiáé. A nőkérdés nem a physikai jellemen fordul meg. Hiszen elvégre is józan észszel ki fogja tagadui. hogy természeti sajátságait és rendeltetését tekintve a nő egész más valami, mint a férfi s épen azért ki akarja, hogy a nőből férfi legyen, hogy a nő kivetkőzzék abból, mi legeredetibb kincse : nőiségéből ? A physiologia kikutathatja s megismertetheti velünk a férfi és nő testi természetét, egyező és eltérő tulajdonságait, — de a mi ezen túl esik, abba kár bele szólnia, — mert igaza van a palóeznak : legnehezebb dolog az, a mihez az ember nem ért. Sokkal illetékesebb fórum — s jobb nyomra is vezet e részben egy másik tudomány : a sociologia. Hanem itt meg az az öreg hiba, hogy a tisztelt sociologus urak a nőkórdést rendszerint igen egyoldalú álláspontról vizsgálgatják, vagyis nem látnak benne egyebet, mint az u. n. nagy socialis kérdés çgyik mellék ágát, közelebl3