Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Költemények - Sántha Károly. Krisztus Pilátus előtt - Sántha Károly. Húsvét ünnepén

Oroshaza, 1897. április 15. Tizenötödik évlolyarr^. 15. szám

. Oroshaza, 1897. április 15. Ml. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetés dija: Egész évre . . <3 frt.' Fél évre ... 3 „ Negyed évre 1 frt £>0 kr. Egy szám ára 12 1er. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdetés dija: Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal . Ennél kisebb . Bélyeg külön . f* frt • ^ „ - & » 1 , 30 kr. Krisztus Pilátus előtt. Nézd, oh világ, a nagy tragédiát ! Ég-föld csodája lész az mindörökké. Nézel, oh világ, az Isten egy Fiát, Történetünkben nem lész mássá többé. Halálán a kősziklák megrepednek, Megszégyenítve szívét embereknek. Kit a ,,Dies irae" remegve zeng, Ott áll az élők és holtak bírája, Mint vádlott, az ártatlan, tiszta, szent, Tudatlanság s gonoszság tör reája. Nyugodt fenség ül arczán és szívében, S szeretet fénylik jóságos szemében. Pilátus kérdez s 0 bátran felel: Király vagyok, igazság fejedelme ! Országa terjed távol és közel, Imádja Öt minden szív, minden elme. Fegyver nélkül száll új-új diadalra. Az ő Igéje Istennek hatalma. Most kötve még, mely minket áld, a kéz, A dőlyf, irigység, önzés kötve tartja ; A liliom vérben fürödni kész, Magát a Bárány ím halálra adja. Napunk leszáll, muló lész elhunyása, De mindörökké tart megújulása. Oh feltámadt napunk, hitünk egén : Áraszd világosságod szerteszéllyel ! Szárítsd a könnyet itt e földtekén, Fusson előled a rémséges éjjel ! Hevítsd a szívet szép-, igazra, jóra, Édes reményt válts édesebb valóra ! — A nap világít, a nap melegít, És a kereszt szent glóriában áll ma ; A szép jövő mindinkább közelít, Valósúl a Megváltó fényes álma. Milliók ajkán áldva' zeng az ének: Dicsőség a menny és föld Istenének! Húsvét ünnepén. Mily nap viradt ránk, mily sugárzó ! A menny, mint egy nagy béke-zászló, Felénk szelíden integet. Az élet győzött a halálon, Lebbenj tova, oh síri álom — Megnyílni látom az eget. Kik éltek, tűrtek és szerettek, S a sírba megsiratva mentek, A drága szent porok közé ; Kiknek szive — Te láttad Isten — Oly tiszta fényes lőn a hitben, Míg útjokat könny öntözc . Kik bujdosván itt, fenn-re törtek, Bár napjaik búbajba' tölték, S úgy rogytak össze félúton ; Kiket az eszmények világa Titokszerűen vont, hiába, Túl a magas csillagzaton; Kik születő sok ezredévnek Ragyognak, mint vezér-szövótnek, S fölemészték önmagukat; Kik érted haltak, oh szabadság, S virágkorukat sírnak adták, S szél szertehordta porukat; Kik az igazságért, erényért És a nagy Isten nagy nevéért Életöket feláldozák : Ti jók. ti vértanúk, dicsőek, Őrtornyai tenger-időnek, Mutassátok a szebb hazát ! Mutassatok ma fel a mennyre, S a koszorúra s hálakönnyre, A mely most sírotokra hull : S kik vándorlunk a földi pályán, Függvén szemünk az égi pálmán, Mi lábunk meg nem tántorul ! SÁNTHA KÁEOLY. SÁNTHA KÁEOLY.