Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Stromp László. A régi Egyptom vallása

melyről a régi templomromok, sziklasirok s piramisok tanúskodnak, mely utóbbiak közül a 3 legnagyobb és legnevezetesebb : a Ohufu, Chafra és Menkaura faraóké, már a Kr. e. 3000 évet megelőzőleg teljes fényében és pompájában emelkedett ki a nyugati lejtőn. Hogy ez ópületkolossusokról némi fogalmunk legyen, megemlítem, hogy (Duncker szerint) pl. a Ciiafra piramis alapvonala 764, magassága 480, oldalvonala 610 láb, összes köbtartalma tehát 8 .028,000 köbláb, oly tömeg, hogy belőle egész Francziaországot egy 6 láb magas és egy láb széles kőfallal körül lehetne keríteni. S gondoljuk a piramisokat eredeti ép állapotukban. Midőn fényesre csiszolt s talán híeroglyphekkel is gazdagon díszített, ragyogó fehér márványnyal avagy vörös gránittal bevont felszínükön millió és millió sugárban tört meg a felkelő nap tekintete. Bensejök is valóságos csoda, melyet az architektonika törtenetében oly kiváló hírnevet szerzett angol tudós, dr. Fergusson, igy ir le: ..Senki sem tekintheti meg a nagy piramisok bensejét a nélkül, hogy az itt megnyilatkozó mechanika művészete bámulatra ne ragadná. A rengeteg gránittömbök, melyeket 500 angol mórtföld távolságból szállítottak, mint az üveg, úgy megcsiszolva s összeállítva, hogy a rovás alig vehető észre. Különösen csodálatra méltó azon rendkívüli tudás, a mely a benső termek, a ventilatio s egyéb berendezések megépítésében, kimérésében nyilatkozik. Az egész építés oly pontossággal van keresztül vive, hogy daczára a szertelen nagy nyomásnak, sehol csak egy vonalnyi sűlyedés avagy csuszamlás. Azon idő óta, mechanikai szempontból, nagyobbat s tökéletesebbet ember nem alkotott s hasztalan kérdezzük, mennyi idő kellett ahhoz, míg annyi tapasztalatra s annyi tudásra tett szert, s oly tökéletesen volt organisálva, hogy ily vállalkozásokat kieszelni s végrehajtani képes volt." — Negyedszázadig 100,000 munkásnak kellett csak ama egy nagy piramison dolgoznia. S mindez csupán két sir számára ! . . . Ádám, mint Farao, büszkén dicsekedhetik Lucifernek, piramisára; mutatva : „De itt e miivel, melyet alkotok, Azt tartom, hogy megleltem az utat, Mely a valódi nagysághoz vezet. Művészetét a természet csodálja S évezredekre hirdeti nevem. Nincs földindulás, nincs vész, mely ledöntse, Erösebb lett az ember, mint az Isten . • ." (Madách : Ember tragédiája.) Hasonlóan nagyszabásúak a régi Egyptom templomépitkezései is, melyek közül főleg a tliebei Amon-Ra temploma Sphnx-alleeival, melléktemplomaival, tavaival, .sétányaival, melyek mértföldekre terjedtek, oly látványt képezhetett, milyenben emberi szem azóta sem gyönyörködött. „A Pétertemplom, oszlopcsarnokaival s a Vatikánnal együtt — mondja ugyancsak Fergusson — fenséges látvány, de ha Thebe templomaival összehasonlítjuk, nem oly nagyszerű többé sem terjedelem, sem styl tekintetében, mint előbb látszott." A cultura ily magas fokán álló népnek, a m>dy — mint láttuk — a legnagyobbat, a legmaradandóbbat s legfenségesebbet épen a vallás sphaerájában alkotta, ugyan milyen lehet a vallása? Mert ha a legtöbb régi, akár görög, akár római, akár keresztyén tudósítót megkérdezzük, igen különös dolgokat hallunk tőlük. Athen egy híres komikusa, Anaxandrides, például így satyrisálja őket: „Sohsem lehetnek én a ti pajtástok, mert elüt egészen a virtusunk. Ti imádjátok az ökröt — én meg azt az isteneknek áldozom ; — ti az ángolnát hatalmas istennek tartjátok, nekem meg inyenczfalat az ; — ti a kutyát különös isteni tiszteletben részesititek, én meg elverem jól, ha húslopáson érem ; — ti sírtok, ha egy beteg macskát láttok, én meg vígan agyonütöm s lenyúzom a bőrét." — Juvenalis, a rómaiak híres satyraköltője őrületnek nevezi az egyptomiak kegyességét, melynek az istenei künn a szemeten nőnek, —- Alexandriai Kelemen pedig, a második század e tudós és szigorú erkölcsű theologusa, egy helyen (Paidagogos III. 2) a hol az asszonyok fényűzését korholja, őket. az egyptomiakhoz hasonlítja. „Templomaik —- úgymond — csillognak a drága kövektől s bensejüket a szem elől aranyszövetü függöny takarja el. De ha belépsz a templom kerítésen, a hol a papok komoly méltósággal lépkednek melletted, hymnussal ajkukon s kissé bekukkantasz a függöny mögé — hát akkor hangosan fel fogsz kaczagni, mert az istenséget, a melyet oly türelmetlenül vágytál megismerni, nem találod sehol. De mit látsz V Egy macskát, krokoclilust, kígyót, vagy egyéb undok állatot, a mely nem templomba, de a sárba való. Az egyptoniiak istene le van leplezve, állat az, mely bársonyvánkoson hever." Hosszú évszázadok folytak le, melyek folyamán az emberiség az egyptoniiak vallásáról csak ilyen vajmi kétes értékű forrásokból szerezhetett tudomást Erezték, tudták, hogy azok a feliratok ott ama régi romokon, sírokban, megadhatnák a felvilágosítást: de az ó-egyptomi nyelv kihalt, a hieroglyphák s a sphynx — némák voltak. — Végül e század elején felpattant a titok zárja, Bonaparte Napoleon híres egyptonii hadjárata alkalmával, tudjuk, igen sok tudós is csatlakozott seregéhez, hogy a titokzatos földön régészeti kutatásokat tegyen. Mellékesen megjegyezve, e hadjárat nem volt érdekes episódok hijjával. Az élelmi szereket — természetesen — szamárháton szállították. Egy alkalommal a távolból porfelleg közül kivillanó fegyvercsillogás jelezte, hogy jön a fürge mameluklovasság, mire felhangzott a gyors vezényszó : „Négyszögállás ! Szamarak és tudósok