Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értesítők - Nagy-Gerezsd

tekintettel a vagyontalan osztályra, csupán a személyi járandóság czimón kirovatni szokott 62 kr. (özvegyeknél 31 kr.) tartatik fenn. — 2. A többi járulék az állami adóösszeg alapján iratik elő és pedig 1—30 írtig 15 százalék egyházi járulék; 31—60 frtig 13 százalék; 61—100 frtig 10 százalék; 100--200 frtig7 százalék; 200—500 frtig 5 százalék; 500 frton fölül 3 százalék. — 3. Az eddig szokásban volt terménybeli fizetések megszűnnek. Az egyházi hivatalnokok terra enybeli járulékai is készpénzül váltatnak meg. A gyülekezeti alapítványok összes értéke 6674 frt. S i m o n y á k Antal szegény tanulók ruházatára tett alapítványt évenként 200 frtot. Értesítés és kérelem! „Az eperjesi ev. ker. Collegium története" czímű művem mélyen tisztelt előfizetőit és általában mindazokat, a kik ezen művem iránt érdeklődnek, tisztelettel értesítem : miszerint művem második és harmadik füzetének megjelenése nem az én hibám miatt késik. De késik azért, mert művein volt kiadója, Bernovit s Gusztáv kassai volt könyvnyomda-tulajdonos. ki a második füzet két első ívét még 1896. szeptemberében küldte volt nekem correcturábá Eperjesre s ki művem 2-dik füzetének megjelenését november végére, a 3-dik füzetét deezernber végére igérte volt, betegeskedni kezdett s majd 1897. január 19-én Budapesten elhalt. — Mivel pedig nyomdáját ez üzlettel foglalkozni nem kívánó örökösei eladták, — én pedig időközben ev. egyetemes theol. akadémiai tanárui választatván meg, ide, Pozsonyba költözködtem át és igy a munkát, a nyomtatást, személyesen nem ellenőrizhettem, a munka nyomatása, — minden sűrűn írott sürgetésem daczára, — megakadt. A munka egész anyagi : nyomdai és könyvkereskedői, kezelése a boldogult, súlyos betegsége által gátolt kiadóra lévén bízva és az előfizetők vagy vevők közül én csak azon 55-nek becses czímét ismervén, kik a munkát nálam rendelték meg; azon alázatos kérelemmel fordulok mindazokhoz, a kik nem nálam rendelték meg a művet, s általában művem minden barátjához : méltóztassanak engemet becses czimükről ós arról, mikor és hogyan rendelték meg művemet ós menynyit méltóztattak beküldeni, kegyesen értesíteni, — hogy én, — ki el vagyok határozva, — mert kötelességemnek ismerem. — az egész munkát kinyomatni, — tudjam : kinek és hová küldjem művemet? — Ez utóbbi kérdésekre ugyanis volt kiadóm irataiból tájékozást nem nyerhettem. Teljes tisztelettel kerem tehát „Az eperjesi ev ker. Collegium története" czímű művem mélyen tisztelt előfizetőit, barátait, általában azokat, kik e művemet megszerezni óhajtják : méltóztassanak kérésemet meghallgatni és értesítéseiket, előfizetéseiket én hozzám ide, Pozsonyba, (Donnerutcza 16. sz.) alá küldeni. — A munka ára a régi marad. Az egész mű ára 5 frt, — az első füzet ára 1 frt 50 kr., a második füzet ára 2 frt, a harmadik füzet ára 1 frt 50 kr. Füzetenként is lehet előfizetni. — A kik nálam fizettek elő, minden további értesítés alol fel vannak mentve. — Kiváló tisztelettel. Kelt Pozsonyban, 1897. febr. 22-dikén Hörk József volt eperjesi ev. ker. collegiumi igazgató, egyetemes ev. theol. akadémiai tanár. Egjfllázi szemle „Fájdalom, ismerünk nagy áldozattal fentartott egyházi iskolákat, a melyekben még egyetlen államilag kinevezett „más szellemű" tanár sincs és mégis azok az iskolák épen olyan joggal lehetnének akár mohamedánus iskolák is. mint protestánsok. Az egész közszellem merőben távol áll a protestáns, az evangéliumi világnézlettol. Ha védjük az önkormányzati jogot, akkor e jogból az a szent kötelesség háramlik ránk, hogy neveljünk ez intézetek falai közt öntudatos, élő, evangéliomi keresztyéneket, egyházukért lelkesülő, hithű tagokat. De egyház által tartani el az iskolát, a tanárok meg sokszor a legélesebb ellentétben vannak a fentartó testülettel, az egyház iránt perabsolute nem érdeklődnek, sőt nem egyszer merőben vallástalanok is : nos, ez olyan abnormitas, hogy itt már még csak a legközönségesebb etliikus alap sincs meg arra nézve, hogy bármi tekintetben is nevelőleg hathassanak, legfeljebb a stréberkedésre. Akkor már százszor inkább teljesen állami iskolák, a melyekben legfeljebb bureaukratismus van : de nincs ilyen charaktertelenség. Mas szempont alá esik azonban az egyházi közalapnak segélyezése és a lelkészi fizetések rendezése az állam részéről. Itt egyáltalában nincs szó önkormányzati jogaink legcsekélyebb feladásáról sem. Itt a viszonosság döntő momentum és egy eddig képtelen egyház es államjogi helyzetnek részben való megszüntetése. Itt törvényben biztosított jogok egyszer valahára leendő életbeléptetéséről van szó. Egy anyának vagyunk gyermekei és épen a protestánsok a leghűbb fiak. A róluk való gondoskodás az anyák kötelessége, nemcsak, de saját jól felfogott érdekének is elodázhatatlan követelménye. Eszményileg ugyan e kérdésnél is a legjobb volna a szabad egyház szabad államban ; de ez mai viszonyaink köpött csak utópia s tisztán csak elméleti értékű. Kivitele óriási rázkódtatásba, nagy társadalmi forradalomba kerülne. Az azonban se rázkódtatásba, se forradalomba nem kerül, legfeljebb évenként egy pár százezer forintba, hogy az állam segítségére jöjjön a protestantismusnak, hogy ez a maga nemzeti és culturalis feladatait könynyebben teljesíthesse. Árul nem kívánhat azért semmit. Az állam csak azt a rettenetes politikát hozná némileg helyre, a mit századok óta követett, hogy a mig a kosmopolita római katholikus és a nemzetellenes görögkeleti egyházakat a legfényessebb állami dotácziókkal látta el, addig a