Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Temető - Herfurth József

érhető nyelv használata " alig ismerhető el magyaros szólásnak. A 78. lap 5. sorában ..szolgáltatják ... a miséket:" talán inkább ..tartják" vagy „végzik" — (videntur missae tieri). A 82. 84. 85. 80. 95. 101. lapokon előfor­dul a „hitigazság" — ..hitigazsága," a hit ál­tal való megigazulás helyett, mert ezt jelenti a ..justitia tidei." A 82. lap utolsó sorában „egyházi döntvé­nyek" fordulnak elő. A latin „décréta" visszaadá­sára talán találhatnánk a magyarban más megfe­lelő szót, mely nem viselné magán annyira a leg­újabb kor bélyegét és igy jobban illenék az ágost. hitvallásba. A 84. lap végén az ..Isten parancsainak . . . betartásáról" van szó. A 86. lap végén Máté V. része helyett XV. része olvasandó. A 96. lapon a latin ..retinet possessiones.. igy van fordítva ..birlalja vagyonát." Az ezután következő mondat pedig épen ellenkezőjét mondja az eredetinek. A latin ..non verentur ulcisci" ugyanis azt jelenti, hogy „nem tartózkodnak a boszuállás­tól" mig szerző így fordítja : „jogaikat sem vé­delmezik." A 99. lap harmadik és a 100. lap második bekezdésben előforduló „törvényhozási jog" épen nem felel meg a latin „jurisdictio"-nak. A 102. lap végén igaz, hogy szószerinti idé­zetet olvasunk a magyar bibliából. Hogy azonban e szavak ,,a mik mind arra valók, hogy pusztítsa­nak el a velők való élés által" — nehézkesek, íizt alighanem mások is érzik. A latin confessió­ban csak ennyi áll: ,,quae omnia pereunt usu." — Talán nem vétünk nagyot, lia e szavakat a görög eredetire való tekintettel is igy olvassuk zárjelben : (a mik mind a velők való élés által el­pusztulnak). A 103. lapon (a 2. bekezdés végén) „a ke­gyelmet . . . ingyen kegyelemből . . . nyerjük el." Az „ingyen" mellől a „kegyelemből" szó törlendő. A latinban is csak „gratis"-t olvasunk. A 106. lap 4-dik sorában olvassuk e szava­kat : „a mig a hagyományokon nem tágítanak ugy" sat. Latinul: nisi liaec aequitas servetur; — magyarul talán: lia csak annyi méltányosságnak helyt nem adnak. •— Ugyanott a 14-dik sorban e helyett „nem akarja hirdetni" olvasandó : hirdetni nem akarja. A 108. lapon — a befejezés utolsó bekez­désében az igenis világos latin szavak: „in quó­bus . . . orum, qui apud nos docent, doctrinae suinma cerneretur." Kissé esetlenül vannak igy fordítva : hogy megbiráltassék tanaik tartalma azok­nak, a kik nálunk tanítanak. Sok is lett az észrevétel ; de azt hiszem ágos­tai hitvallásunk megérdemli, hogy legcsekélyebb részleteire is teljes figyelmünket fordítsuk annak elérése végett, hogy magyarhoni evang. egyházunk magyar nyelven mennél tökéletesebb alakban bír­hassa egyházunknak ez alapvető művét. ÍSTETTNER GY. TEMETŐ. Ilerfurth József emlékének. 1820-1895.. Több mint három hónapja alussza csendes siri álmát, hol senki és semmi nem zavarja ; nyug­dijat kért az államtól s egy napra reá örök nyu­galomra tette le fejét múlt évi nov. 26-án. Számos tanítványa, ismerősei s barátai sokkig fognak emlékezni a lelkes és lelkiismeretes tanárra és hű barátra ; de az eperjesi collegiumban és egyháznál örökké fog élni a neve, mert szép hagyományával oly emléket állított magának, mely áldást hoz a késő utódokra is. E lap halála hírén kivül alig hozott valamit az eperjesi főiskola e jeles s öreg tanáráról ; hadd legyenek e sorok szentelve az ő emlékének. Sok embernél 40 évet élni is sok: ő pedig egy 40 éves tanári múltra tekinthetett vissza. Más ember 100 éves élet után is alig hagy nyomokat maga után ; az ő tanítványai szivökbe zárták a hosszú szakállú, torzomborz, komoly, de jóságos arczu öreg úrnak képét. Működésének java része az 50-es és a 60-as évekre esik. hazánk és egyházunk azon korsza­kára, a mikor tilos volt a hazát szeretni s a prot. egyházért lelkesedni, a mikor kémek vették körül a lelkes hazafiakat s vizsla szemmel ügyeltek min­den lépéseikre s szavaikra, hogy perbe foghassák s elitélhessék. S ha valakire, úgy a történet taná­rára volt veszedelmes a kor! Lehetett-e magyar­nak fájdalom s gyűlölet nélkül e korszakban a

Next

/
Thumbnails
Contents