Evangélikus Egyház és Iskola 1896.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Név nélkül: - A tiszai egyházkerület nyugdíjintézetének válsága
Tizennegyedik évioly à;^ 7. szám. Oroshaza, 1896. február 13. 1 Előfizetés dija: KgVvsz e.vte . <í frt. Fél t'vre . . . „ Negyed évre 1 frt EiO kr. Kst szú ni óra kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Friefns szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hl do éi dija : Kié ía oldal . . i-» fr Fél oldal . . . . 4 „ Negyed oldal . . „ Kn.iél kisel)!) . . 1 Bélyeg kiden íiO kr. A tiszai egyházkerület nyugdíj-intézetének válsága. (Folytatás.) Mivel a Fischer-féle számítás alapjában véve elhibázott művelet, nem igazságos s legkevésbé méltányos, azért azt hiszem, hogy a nyugdíjintézet tagjai közül kevesen fogják akarni ennek keresztülvitelét s követelni fogják az intézet fentartását minden körülmények között. Az egyházkerületnek érdeke s becsülete pedig kötelességévé teszi az egyházkerület közönségének s vezetőinek, hogy minden lehetőt tegyenek meg az intézet elvállalt kötelességeinek teljesítésére. Ha -ere képtelen a kei ület, ám következzék el az u. rí. csendes 1:quidatio. de nem csak a cselekvő, hanem a nyugdíjas tagokkal szemben Is. Ezen iujuidáczio azonban a mint egy részről a n\ugdíjinié::et tagjai legnagyobb i észének nem állhat érdekében, ugy másrészről egy igen fontos körülmény követelni látszik azt. S lia jól sejtem, épen ezen körülmény lehetett oka annak, hogy Fischer ezen számítását ekkép csinálta. Ezen körülmény az 1894. évi XX VIL törvényczikknek 3. §-ában található. Ezen paragrafus meghatározza, hogy a létesítendő nyugdíj alaphoz az állampénztáron kívül hozzájárulnak az intézetek fentartó testületei, a tanárok s a tanuló ifjúság meghatározott százalékkal s azután megjelöli azon viszonyt, melyben eg}'es intézetek netáni nyugdíj- s gyámintézetei az állami nyugdíjhoz állanak. A törvény erre vonatkozó intézkedése szó szerint így hangzik: _A némely tanintézeteknél már meglevő nyugdíj alapot ezen országos intézet létesülte után az iskolafentartók tetszésök szerint vagy az a, b, c, d alatt fa tanárok rendes tizetésök 300 frton felüli részének egy harmadát, a fentartó testületek a nyugdíj illeték 57.>-át tizetik. a tanulók fejenként 3 s illetőleg 6 írttal s végül az állam 60,000 írttal járul a nyugdíjtőkének létesítéséhez) elősorolt befizetések alapjául szolgáló tőkeként kezelheti, vagy pedig az egyes által teljesített befizetések visszatérítésére netán szerzett jogoknak épségben tartása mellett más, eredeti rendeltetésükkel rokon czélra fordíthatják ; de az ezen országos nyugdíj és gyámintézet kötelékében álló tanintézetek alkalmazottjai és hozzátartozóik részére belőlök egy második nyugdíj vagy gyámintézetet nem tarthatnak fel." A törvény indokolásában erre nézve felvilágosításul azt találjuk, hogy a miniszter a törvény alkotása alkalmával az egyes tanintézetek helyi nyugdíjintézeteit az országosba belevenni nem akarta, de annak czéljaira felhasználni ilyképen igyekezett módot nyújtani s egyúttal lehetetlenné tenni, hogy az illető tanintézetek tanárai több nyugdíjintézetnek tagjai is lehessenek. Az a legfőbb kérdés, melyre feleletet kell adnunk, az, hogy mit tartalmaz ezen törvény a tiszai kerület nyugdíjintézetére vonatkozólag'? A tiszai kerület tanáraira nézve a kerületi nyugdíjintézet azonos a törvényben említett netáni intézeti nyugdíjintézetekkel, a mennyiben a kerület egy iskolájának a késmárkinak kivételével egynek sincsen saját nyugdíjintézete, a mennyiben a kerületi nyugdíjintézetbe való belépés kötelező mindenegyes tanárra nézve. A törvénynek rendelkezése első felében deliberativ tanácsadó, második felében imperativ parancsoló természetű, a mint az az autonom testületekkel szemben a viszonyok kellő mérlegelése alapján máskép nem is lehet. Imperativ tartalma a törvénynek az, hogy az államilag segélyezett s fentartott nyugdíj tagjai részére az illető tanintézeti fenntartók még egy más nyugdíjintézetet nem tarthatnák fenn, de jogukban áll azt rokonczélu intézetekké átalakítani, vagv a
