Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Körlevelek, rendeletek - A népoktatás ágazatait ismertető füzetek

testáns. Istenét ott szerette imádni a világ nagy templomában, hol a harmat gyöngye a fűszálon, a pacsirta dala égbe emelkedve s a napfénynek mindent éltető sugarai oly meghatóan s oly szépen magasztalják a világ alkotóját: „mindeneket bölcsen teremtettél, betölt a föld a te gazdagságaiddal." A magyar természettudomány nem kevesebb hálára van kötelezve, mint főiskolánk. Oly időben kezdte művelni a botanikát, a mikor az még csak csecsemő korát élte nálunk s ő mind végig nemcsak kitartott, hanem mestere volt a botanikusoknak s lia hosszú tudományos működése alatt a természettudományok nem sejtett virágzásnak indulva más országok természettudományi haladásával lépést tartottak : ő a haladók élén volt s a körülte, részben útmutatásai alapján nőtt s fejlődött tudós gárda benne tiszteletreméltó nagy tudománuí atyját szerette. Tudományával nemcsak hazánkban vivott ki magának nagy nevet, hanem a külföld minden országában is becsületet vivott ki a magyar tudománynak s a maga nevének. Alig volt miveltebb ország s abban hires botanikus, a kivel ő nem állott volna levelezésben s tudományos öszszeköttetésben. Jobb tanitványai előtt, a kik bizalmát megnyerni szerencsések voltak, sokszor bemutatta azon növényeket, melyeket nem egyszer külföldi botanikusok küldtek be hozzá meghatározás végett : vagy azokat, a melyeket külföldi növényekért ő maga cserébe küldött volt. Ilyenkor kifogyhatatlan volt a magyarázgatásban, elővette nagyitóját s azzal vizsgálgatva a növényt, feltárta annak szabad szemmel nem látható szépségeit. Hazslinszky a természettudományok minden fajtáját szerette s mindegyikkel örömmel és sikerrel foglalkozott, mégis legjobban szerette a botanikát s abban a kryptogámákat. S ha vannak egyes kiváló értekezései, kisebb vagy nagyobb művei az állattan, vagy ásványtan köréből szaktudósnak tulajdonkép a kryptogamok terén ismerték el. Művei magyar s német nyelven jelentek meg. Legtöbbjét a magy. kir. természettudományi társulat adta ki, nagyrészét bécsi zoologiai és botanikus társaságok folyóiratai közölték, kisebb részét egwe

s német tudományos folyóiratokban találhatjuk. Értekezései és nagyobb művei tisztességes könyvtárt képeznek. A „magyar irók élete és munkái" (kiadta Szirinyey József) csupán nagyobb müvet és értekezést 26-ot nevez meg ; kisebb értekezést s tudományos jellegű jelentést pedig, a melyeknek legnagyobb része német nyelvű, legalább 50-et emlit fel. Tudományos működése révén a m. tud. akadémia 1863-ban levelező s 1872-ben rendes tagjává választotta : több külföldi természettudományi társulat tagjává, a magy. kir. természettudományi és földtani tarsulatok tiszteletbeli tagjává választották, ó felsége az apostoli király régi nemességét, megerősitve neki és törvényes utódainak a „h az süni" előnevet adományozta. A természettudományban azzal örökitették meg nevét, hogy egyes állatokat s növényeket az ő nevéről nevezték el. (Szinnyey feljebb emiitett művében 10 állat s növény van felsorolva). Családi életében szerencsés s boldog volt. Tudományánál csak szerető, nejét, kedves gyermekeit szerethette jobban. Ezeknek körében talált pihenést s nyugalmat, ha ellankadt a munkában s itt meritett erőt további, kutatásra s küzdelemre. Nejének s lányának gondos ápolása tette lehetővé csak bog}

7 élte alkonyát meghosszabbította a gondviselés s nem. vált önmagának terhére. Éltének majdnem utolsó perczéig foglalatoskodott; rendezte irományait, gyűjteményeit s műveit, hogy mindent rendben hagyjon. Nov. 19-én halt meg életének 78-ik s házassága 50-ik évében. Gyászolják neje, 5 fia és egy leánya, a kiket mindannyijokat rendbe hozott s kenyérhez juttatott, nagyszámú rokonai, ismerősei, barátai s főiskolánk. Temetése nov. 21-én volt a Collegiumból, melynek dísztermében állították fel diszes ravatalát s elbúcsúztatták a halottat családtól, rokonságtól s iskolától egyaránt. A collegium részéről dr. Szlávik Mátyás coll. igazgató búcsúzott el tőle, a természettudományi társulat nevében dr. Dietz Sándor mondott Isten hozzádot, az egyházi fünkcziót ifj. Draskóczy Lajos végezte, végül a tanuló ifjúság nevében egy VIII. oszt. tanuló elszavalta Csengey Gusztáv theol. tanárnak ez alkalomra irt versét, A beszédek mindegyike s az alkalmi költemény más és más oldalról híven, igazán s őszintén jellemezték ezen elhunyt Nesztorunkat ! Pihenő porai felett Istennek áldó kegyelnie őrködjék s illatos virágok, melyeket ő oly nagyon szeretett, borítsák el majd domborodó sirhalmát ! Igazságot s a természet törvényeiben és harmóniájában az örökké való Istent kereső lelke pedig találja meg a valódi világosságot, bölcsességet az igazság s a jó forrását az Istent s ez adja meg neki azt, a mi után minden hivő lelke vágyik : az örök életet s boldogságot ! MAYER ENDEE. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1896. évi 59.801. sz. a, kelt leirata a magyar népoktatás minden ágazatát ismertető füzetek ajánlása tárgyában. Valamennyi Főtiszt, egyházm. főhatóságnak. Ez ezredéves ünnepély alkalmából megbízásomból irt és Lampel Kóbert (Wodianer F. és Fiai) csász. és kir. udvari könyvkiadó czég kiadásában megjelent és a magyar népoktatás minden ágazatát tanulságosan felölelő következő ismertető füzeteket (melyeknek ára egyenként egy korona.)