Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Név nélkül: - „Ág. hitv. ev.” vagy „ev. luth.”

A trónbeszédböf. ,>A magyarországi katholikus egyházi önkormányzat létesítése érdekéhen gondja lesz kormányunknak arra, hogy elhatározásunk értelmiben annak idejében előterjesztést tegyen. Kiváló gondját fogja képezni a lelkészek anyagi helyzetének javítása is: a mindkét szertartási! katholikusoknál ez a főpapság közreműködése mellett a kongrua rendezése alapján fog megtörténhetni ; mig a többi bevett vallásfelekezetek lelkészei javadalmainak kiegészítése tekintetében az autonóm egyházak jogainak épségben tartása mellett kormányunk önök elé fog javaslatot terjeszteni. A közoktatás ügyének előmozdítása, a tanítás eredményeinek fokozása és a tanár- és tanítóképzés érdekében több üdvös intézkedés van ezélba véve." Gróf Dégenfeld József, most beiktatott kerületi felügyelő, székfoglaló beszédjében igy nyilatkozott: ..Nem csekély feladatok azok, melyeknek teljesítésére én ez alkalommal magamat kötelezem, mert ma, a midőn hazánkban a felekezeti viszonyokat illetőleg is. a legnagyobb szabadelvüség uralkodik, azoktól, kik a közbizalom által az egyház elsőrangú őrállóirak állittattak oda, az eddigieknél sokkal magasabb és nehezebb, bár elismerem, szebb és magasztosabb feladatokat várnak. Ha azt kívánjuk, hogy egyházunk a mai változott viszonyok között is megtarthassa azt az elsőrendű vezérszerepet, a mellyel hazánk és nemzetünk fennállása körül a múltban kétségtelenül bírt. kétségtelenül szükséges egyházi beléletünknek az eddiginél fokozottabb mérvben fejlesztése s ez csak úgy lehetséges, ha lelkészi karunk, a mely eddigi szerény anyagi viszonyai között is bámulatos buzgósággal és odaadással teljesítette kötelességét az egyház és haza iránt, mihamarább általánosságban oly anyagi helyzetbe hozatik, amely a mindennapi megélhetés gondjait legalább bizonyos mértékben megkönnyíti. De ha szükséges arról gondoskodnunk és pedig lehetőleg sürgősen, hogy lelkészi karunk anyagi helyzetén az állani támogatásának igénybevételével is segítsünk, szintoly szükséges, különösen kisebb egyházainkon, tehát épen azokon, melyek őrszemei egyetemes egyházunknak, hogy a hivek terhei se fokoztassanak, sőt ellenkezőleg, ahol az más egyházi érdekek sérelme nélkül lehetséges s ahol a szükséges segélyforrásokkal rendelkezünk, lehetőleg fokozatosan könnyittessenek. A lelkészi karnak és az egyházakban levő híveinek ez elsőrendű érdekei. bár első tekintetre ellentéteseknek látszanak, mindazonáltal párhuzamosan ápolandók s abban a meggyőződésben vagyok, hogy mindkét irányban különböző segélyforrások igénybevételével, egyidejűleg kell munkálkodnunk." 300—400 forint. Az 1893. évi 26. t. ez. értelmében eddig 1703 felekezeti és községi tanitó fizetését egészítette ki az állam 300, illetőleg 400 frtra. Az 1895-ben és 1896-ban e czélra Wlassich miniszter által kiutalványozott 301,033 frt államsegély a következőkép oszlik meg: 384 r. kath. tanítónak 60,223 frt 83 kr. ; 429 g. kath. tanítónak 84,430 frt 84 kr. ; 116 ág. hitv. ev. tanítónak 18,757 fit 40 kr. ; 460 ev. ref. tanítónak 86,754 frt 3 kr., 29 kel. szerb tanítónak 113 frt; 13 g. kel. román tanítónak 2071 fît, 27 unitárius tanítónak 9540 frt 50 kr. ; 15 izraelita tanítónak 2254 frt, 247 községi tanítónak 40,875 frt 65 kr. „Ág. h, ev."-e vagy ,,ev. luth,"? Kinek a mint kedve-tartja. Az „Egyházi szemle" szerkesztője az elsőt, a „Külmisszió" szerkesztője a másikat irja neve alá és a két lap mégis békességben megfér egy boríték alatt. Sem az egyiket, sem a másikat nem szólja meg ezért senki. De mikor az „Egyh. sz." szóba hozza egy „országos lutheránus konferenczia" tervezett összehívását, akkor kissé más szempont alá esik a két jelző. — Egyházunk hivatalos czime az „ág. hitv. ev." vagy ha valakinek tetszik, oda teheti még a zsin. törv. értelmében a „keresztyén" jelzőt is, jóllehet mindenki tudja, hogy a ki nem keresztyén, az nem is vallhatja magát ág. hitv. evangélikusnak. Mint lelkészek — a lutheránusság bolygatása nélkül — a szentírásra, evangelioinra és az ágostai hitvallásra vagyunk valamennyien megesketve ; nincsen tehát jogunk, más Czimet használnunk, mint a melyet egyházunk a tőlünk kivett esküvel adott, és a mely egyházunknak elismert és törvény által is szentesitett czime. De lia erre egyrészt jogunk nincsen, másrészt nincs is rá okunk. Németországban mások a viszonyok. Ott megvan az „Unió", mely az ág. hitvallást a helv. hitvallással egy keretbe foglalta. Ha ott az „Unió" létrejötte után „ág. h. ev." legalább is kétes értelmű lett volna és körülményesebb meghatározásra szorult. Nem vehetjük nekik rosz néven, hogy hosszú körülírás helyett a „luth." jelzőt fogadták el, a mi ellen azonban Luther maga mindenesetre erélyesen tiltakozott volna, a mint ezt még életében hasonló kísérletekkel szemben meg is tette. A németországi lutheránusok az ágostai hitvallásnál lutheránusabbak bizonyára nem kívánnak lenni ; talán mi sem ; ----- közülünk még azok sem, a kik az „ev. luth." jelzőt annyira szeretik használni. A mig ezt akár félreértésből, akár utánzási viszketegségből a maguk személyére vonatkozólag cselekszik, ám teljék benne keclvök, nem háborgatjuk őket. De a mint e jelzőt nagyobb és bizonyos tekintetben hivatalos testületre kívánják ruházni, ez ellen a jó ügy érdekében óvást kell tennünk. Bizonyosan lesznek többen is, a kik a hit alapján állva egyházukat igazán szeretik, de azért — már csak Luther iránti kegyeletből sem kívánják magukat ..ev. lutheránusoknak" nevezni. Az ilyenek egy „országos lutheránus konferencziából" már annak czime folytán is ki lennének zárva. Anonymus.