Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kovácsi Gyula. Mi a teendő, hogy még kevesebb ne legyen a theologus?

dékbe zuhant s kettős lábtörést szenvedett, hü neje segítségé mellett alig volt képes a disznóól tetejére felmenekülhetni. — 24 óra alatt a község 168 háza közül 163 ház romokba dült. — Butor, gabona, jószág, szóval minden de minden romhalmazba összetörve, zúzva iszapban hever. Csupán csak az imaház és négy privátház áll még, de ezeket is le kell bontani és újból felépíteni. — Itt a tél, és 1200 lélek hajléktalanul hidegen és éhen nyomorog. — Kállay Vilma grófné e nemes szívű űrnő november 17-én a katasztrópha színhelyén személyesen megjelenve, kenyeret, gyermekruhát pokróczokat, takarókat stb. osztott szét a nyomorultak között. — Szánalmas egy kép látni, a mint e rövid idővel ezelőtt még jól szituált földmives nép, most piszkosan és rongyosan munkába szokott kezét egy-egy kenyér után reszketve tartja oda. — Megható a szomszédos törökök konyörületessége, mellyel a keresztyéneket ápolják és segélyezik ! Mennyivel inkább szent kötelességünk nékünk a Jézus Krisztus híveinek, az _ ínségesein könyörületességet gyakorolni. — Eme földhöz ragadt nyomorúltak nevében bekopogtatok ti nálatok, kik a Krisztus nyájához tartoztok: „Adjatok, adjatok, a mit Isten adott." Kérem a lelkész, felügyelő, tanitó urakat, az egyházi elöljáróságot, szíveskedjenek könyöradományok gyűjtését azonnal megkezdeni, és a begyült összeget lehetőleg előbb czimemre elküldeni. Az igy befolyt könyöradományok részletesen az egyházi lapokban nyugtáztatnak és deczember hó 2-ik vasárnapján általam mint ezen teljesen elpusztult evang. községhez legközelebb eső evang. lelkész által — mint a kit a franz-joseffeldi ínségesek erre személyesen felkértek —- a boszniai kerületihatóság, és egyházközségi elöljáróság egyetértésével a szűkölködőknek, mint az evangel. testvérek adománya a kedves adakozók nevében szétosztani. — Első napi gyűjtésem eredménye ez : az uj-pázuai evang. német község adománya 500 frt. Ezenkívül a házszerinti gyűjtés első napi eredménye 210 frt, összesen 710 frt. Fel testvérek! Fel a szerencsétlenek és éhezők istápolására. Ki nem adhat, az imádkozzék érettük ! Isten segítse a nyoinorúltakat, áldja az adományt és az adakozókat. l'j-Pázua Szerem m 1896. november hava. K r u 11 s c 11 n i 11 Antal ev. lelkész. Az eperjesi theologián Zeienka P. püspök ÉS Schmidt Gy. coll. felügyelő elnöklete alatt m. hó 12-ikén papi vizsgálat tartatott. jelöltet Gr a i s 1 i n g e r Pált másnap a püspök a debreczeni ev. egyházba avatta föl segédlelkészül. Kár a nyomdafestékért. Ily czimű közleményemre vonatkozólag, e lapok 47-ik számában, egy „nyilatkozat" jelent meg, nt. Vladár Miksa nógrádi alesperes úrtól, melyre következők a megjegyzéseim. Mindenekelőtt köszönöm az adott jó tanácsot s lia még sem fogadom meg, ennek oka abbeli nézetem, hogy nem árt,, ha az. esperes urak eljárásáról, legyen az törvényes avagy törvénytelen, néha a nagy közönség is vesz tudomást. „Többen nem is jelentkeztek", áll a nyilatkozatban, nem csoda, hiszen az alesperes úr már az esp. gyűléskor, már júl. 16-án, megnevezve a jelölteket, ment saját kandidátusát kiemelvén, az akkor még fel sem szentelt Valentinyi Aladár hitjelöltet, a kitől egy bizonyos lelki rokonságot, talán még sem fog megtagadni a nagytiszteletü úr. Az alesperes úr azután, hogy ama vádat, mintha. részrehajlóan, illetve szabálytalanul járt volna el a megüresedett lelkészi állomás betöltésénél, magától elhárítsa, ezeket mondja: „a dunáninneni lelkészválasztási szabályrendelet, csak annak kihirdetése után lép életbe s úgy addig csak a régi papválasztási szabályzat szerint jártam el", csak az a baj, hogy ezek szerint épen nem méltóztatott eljárnia, a mit nehogy rágalmazni látszassam, kegyes engedelmével, legyen szabad be is bizonyítanom. A papválasztásra vonatkozó régi szabályzat szerint, első sorban tartandó meg a jelölő gyűlés s csak is a jelölés után küldetnek ki a kandidátusok, a gyűlésen megállapított sorrendben s censoraik kíséretében, a megüresedett egyházba, hogy ott próbaszónoklataikat megtartsák. Bodonyban pedig ennek ép ellenkezője történt, a mennyiben tiszt. Henriczy Béla okt. 18, tiszt. Valentinyi Aladár okt. 25, tiszt. S túr Pál nov. 1-én próbaszónokolt, a jelölő gyűlés pedig, csakis az utolsó helyen említett vasárnapon, tehát nov. 1-én lett megtartva, mely alkalommal s bizonyára nem a szószékről, a mennyiben az esp. kiküldött előre nem tudhatta, nem fog-e a közgyűlés még valaki mást is, a már ottlevőkön kivül candidálni, hanem csak a közgyűlésben lett kihirdetve, hogy nov. 8-án lesz a választás. Hogy pedig a fentebb emiitett urak, nem mint csak rendből kiküldöttek, hanem már mint jelöltek szónokoltak Bodonyban, bizonyítja az. hogy az elsőnek nt. Valentinyi Sámuel dengelegi, a másodiknak nt. Fényes Lajos gutái, a harmadiknak pedig nt. Laustcják Lajos legéndi lelkész úr volt a censora, elesik tehát a nyilatkozat abbeli állítása is: ..csak azokat küldtem ki Bodonyba, a kiket a bodonyi egyház kívánt, hisz mielőtt kivánta, máris ott voltak. Úgy látszik, hogy a nt. alesperes úr akaratán kivül, kombinálta az újat, a régivel, az újból (a dunáninneni szabályrendeletek a lelkészi alkalmazásáról Il-ik fejezete 15. §-a a) pontjából) vette „az előmozdításra érdemeseket", a régiből a censorokat, az utóbbiakat azonban, nem jól alkalmazta. A nt. alesperes úr azzal végzi : „mindezeknél fogva, az alsó-nógrádi közleményének czime „kár a festékért" visszaesik czikkére, ez állítását a nagytiszteletü úrnak készséggel aláírom, elismerem, hogy kár a nyomdafestékért, a melyet az esperes urak papvála-ztásoknál követett eljárá-