Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Ünnepélyek - Selmeczbánya

aczélból, megszűnt, elaludt volna a lelkesedés is, mely a tespedés mocsaraiból beleröpit a létért való edző küzdelembe s ottan boldogít?! Bármint legyen, annyi bizonyos, hogy egyházunk jelenében — törpe kornak mondaná Madách — valami hiányzik ; az a h i t-e, mely hegyeket mozdít helyükből, az az igazsá g-e, mely nem ismer akadályt, az a s z e n 11 ó 1 e k-e, mely csak ottan lebeg népe fölött, de késik annak szivébe szállani, vagy talán épen az ember hiányoznék, az a z e m b er, akit Diogenes lámpával keres ?!.... Apaga Satanas ! HUTTER ZSIGMOND. BELFÖLD. A selmeczbányai ág, h, ev. templom 100 évi fennállásának jubileumát a „Selmeczbánya" hetilap igy irja le : November 1-én, reggel 8—10 óráig, mint rendesen, tót nyelven lett tartva az ünnepi istenitisztelet; 10 órakor egybegyűltek a templomban az egyes hivatalok, testületek képviselői és a templom minden zugát megtöltő közönség, hogy részt vegyenek a helybeli ág. h. ev. egyház örömünnepén. Az ünnepély „Bevezető közének "-kel kezdődött, melynek végeztével Händel Vilmos főesperes elmondotta az oltár előtti imát, Istent dicsérve, kinek véghetetlen kegye megengedte, hogy e napon örömünnepet ülhessenek. A lelkes hangú oltár előtti ima végeztével a lyceumi vegyes kar rázendítette Beethoven magasztos szerzeményét „Isten dicsősége," mit a 100-ik zsoltár felolvasása követett. Ez után felharsant a főének ünnepélyes dallama, mire Händel Vilmos főesperes megjelent a szószéken, honnét először is köszönetet mondott azért, hogy az ág. h. ev. egyház ünnepén részt venni jöttek azok is, kik nem ezen egyház tagjai : rátér ezután a templom építésének történetére. Roskatag ház volt az csak, melynek emelete 100 év előtt imaházul szolgált. és ime, egyesek bőkezűsége, s a község áldozatkészsége lehetővé tette, hogy 1796. szeptember 30-án fel lett avatva a mostani templom, mely Tlialherr, az országos építészeti hivatal elnökének terve alapján készült, s mely tervért az 45 db. aranyat kapott tiszteletdíjul. A felavatási beszédet Ambrosius Sámuel, radványi lelkész tartotta. A templom berendezési költségei 43.456 forintot tesznek, s ezt mind a hivők áldozatkészsége teremtette elő. mely azóta sem lanyhult; ime itt a bizonyság az Úr asztalán, a szent edények . . . Kifejti továbbá, hogy bár az Isten mindenütt van s nem kőből épült házban lakik, de mindenki szivét elfogja az áhítat, ha az Istennek szentelt házba belép. A szép beszéd végeztével a lyceumi vegyes kar Verdi „Nabuko"jából előadta az „Imá"-t, mire Händel Vilmos elmondotta a szószékről a záró imát. Erre a főének utolsó szakaszát énekelte el az ájtatos közönség. Az ének után Baltik Frigyes püspök mondotta el az oltári beszédet, hangsúlyozván, hogy ő boldognak érzi magát a mai lélekemelő ünnepélyen résztvehetni. Az ég áldását kéri továbbra is az egyházra. Szavait áldással fejezte be. Az istenitiszteletet ismét közének fejezte be. Elismerésünket kell kifejeznünk azon kiváló gondért, melylyel Fekete lyceumi tanár a vegyes kart betanította és vezette, valamint a fiatal énekesek iránt is, kik oly szépen, oly preczizitással énekeltek. Azt sem hallgathatjuk el. hogy a helybeli ev. nőegylet a templomnak igen szép művű ezüst kelyhet ajándékozott, a mely a szandriki (Hodrusbányán) ezüstműgyárból került ki. Végül kiemeljük, hogy úgy a tót, mint a magyar ünnepi istenitisztelet alatt a templom zsúfolásig megtelt és Baltik Frigyes püspökön kivül Laszkáry felügyelő is jelen volt és hogy a tót istenitisztelet alatt H rencsik Károly lelkész igen szép beszédet intézett a hívőkhöz. Laszkáry Pál felügyelő hétfőn a lyceumot is megvizsgálta. A szép egyházi jubileumi ünnepély örök emlékezetben fog maradni azoknál, a kik abban részt vettek. Händel Vilmos főesperes beszédéből a templom keletkezésének és építésének rövid történetéből a következőket közöljük: H a m a 1 i a r Márton — úgy beszélik, — volt az egész vállalkozásnak mozgató, elevenítő lelke. Ő Hontmegye szülötte. H a m a liar Márton szül. 1750. nov. 11-én Báthban, Hontmegyében. Tanulmányait, saját feljegyzései szerint Sehneczen, Grömörben, Lőcsén, Pozsonyban s csaknem 3 évi ott tartózkodás alatt a jénai egyetemen végezte. Az eredményre világot vet a minősítési táblázat (lista censorea) általa 1786-ban kitöltött több rovata, a melyeken azt mondja, hogy a hazai nyelveket bírja s azokon prédikálni képes, ezeken kivül érti s beszéli a franczia nyelvet, képes olvasni angol műveket eredetiben, a bibliát eredeti nyelvein érti és nem csak hogy az új testáníentomot fordítgatja az eredetiből, de a görög remekírókat is eredetiben olvassa ; a héberen kívül az arab és syr sem ismeretlen előtte. A theologián kivül foglalkozott a philosopliiával s az ezen tudomány-szakokat kiegészítő történelemmel." Az ilyen készültséggel biró ifjú 1777-ben hazájába visszatérve, nevelői állomást vállalt báró Hellenbach György családjában, Felső-Szemeréden. Innen egy év elteltével iskolánkhoz aligazgatóul hivattatott meg. Ilyen minőségben 3 esztendőt töltve, elfogadta a nagy-kürtösi egyház meghívását s Csernyánszky püspök által felavatva pappá lett 1781;