Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Ünnepélyek - Uj-Fazekas-Varsánd

BELFÖLD. Iskolaavatás. Felső-Zempczén, Abaujm egyé­ben, most avatták fel a 3000 frt költséggel épített új iskolát. Ostermann P. ranki lelkész tartotta az ünnepi beszédet. Kivüle Jungmann lelkész és dr. Szlávik Mátyás eperjesi coll. igazgató beszélt, utóbbi arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy Kossuth Lajos abban a templomban confirmál­tatotí s illő volna, hogy ez a történeti tény a templomba illesztendő emléktáblán megörökíttes­sék s maga e czélra 5 frtot adományozott, mely­hez a vendégek 7 frt 35 krt adtak össze. Aranykönyv. Édeskuty Lajos kereskedő végren­deletét a napokban bontották fel. A megboldogúlt egyházi czélokra következő hagyományokat tett : a budapesti ág. h. ev. magyar egyháznak 500 frtot, a pesti protestáns árvaháznak 500 frtot, Thabita egyletnek 100 frtot, Bethesdakórháznak 100 frtot. Hirlapgyüjtöknek. „A Prot, egyházi és iskolai lap" és az „Evang. egyházi és iskola" összes évfolyamai megvehetők Nagy Károly ev. lelkész úrnál Kis-Somlón. A kuítuszminister csáktornyai választói előtt feltüntetett s prot. egyházunkat közelről érintő politikai vezérelveit a következőkben nyilvánította : „Minden igyekezetem az, hogy az állam és egy­házak karöltve működjenek a közös czélok eléré­sére és mindegyik nagy erkölcsi testület a külön rendeltetés által megszabott külön czélját zavar­talanul valósithassa meg. Az országgyűlés szine előtt sokszor és bővebben kifejtettem, hogy az igazi magyar kultuszpolitika nem az állam ós egy­ház szétválasztása. Nem ugyanis abban az érte­lemben, hogy az állam és egyházak kölcsönösen az indifferentismus álláspontjára helyezkedjenek. Csupán az állami és egyházi dologi hatáskörök szétválasztása volt és marad a vezérlő elv, mi egészen mást jelent, mint az hogy állam előtt nem kö­zönyös a vallásosság, sőt fennállásának leghatal­masabb biztositékát, minden világi törvénynél na­gyobb erejét az igaz, őszinte, a szabadság tiszta levegőjében fakadt önkéntes vallásosságban látja. Segítségére is megy minden világi történelmi egy­házunknak, melyek jó és balsorsban több vagy kevesebb, erősebb vagy gyöngébb szállal alkotmá­nyunk és az egyházak alkotmánya szerint mindig össze voltak nőve a magyar állammal. E vezér­elvhez hiven a magyar állam az egyházak vallá­sos és kulturális intézményeinek fejlesztésére gon­dot is fordít." - A miniszter ígéri azt is, hogy a lelkészek anyagi ellátásának és szellemi képzésének két nagyfontosságú kérdésében állami segítséget nyújt minden történelmi egyháznak. „A mily igaz­ságos ós méltányos, hogy az összes hazai bevett vallásfelekezeteknek a tisztességes megélhetés a lelkészek számára biztosittassók, e tárgyban tör­vényjavaslatot dolgoztam ki, melynek alapelveihez már a minisztertanács is hozzájárult. E törvény­javaslat a méltányosság határáig a lelkészi illet­mények kiegészítéséről gondoskodik. E nagyfon­tosságú reformkérdéssel majd, ha törvényjavaslat alakjában a nemzet szine előtt lesz, minden oldal­ról lehet, sőt kell is behatóan foglalkozni, egyet azonban már ma jelzek, hogy nem egyszerre ter­heljük meg vele az állami költségvetést, de 10 év alatt fokozatosan úgy kívánjuk végre hajtani, hogy minden magasabb theol. intézetet végzett lelkész három év alatt legalább 600 és 10 év alatt leg­alább 800 frt jövedelemmel birjon. Igen termé­szetes és ezt már itt kívánom hangsúlyozni, hogy az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásá­val ugyan, de a törvénynek teljes biztosítékot kell felállítani arra nézve, hogy az oly lelkészek, akik a magyar állam vagy az erkölcsiség ellen vétenek, az állam segítségére igényt nem tart­hatnak, illetve igényüket elvesztik. Nagyfontossá­gúnak tartom a papképzés kérdését, melyet a leg­illetékesebb oldalról a budapesti egyetem rektora részéről csak a napokban hallottunk az egyetemi év ünnepies megnyitása alkalmából úgy felállí­tani, hogy ezzel az illetékes tényezőknek most már a legbehatóbban. kell foglalkozniok. Én már az országgyűlésen egyik vagy tán több felszóla­lásomban is kifejtettem azt az állapotot, ami egyébiránt báró Éötvös József törvénytervezeté­ben nyert részben kifejezést, hogy módot kell nyújtani minden bevett vallásnak, hogy papjaik a legfelsőbb egyetemi képzésben is részesülhes­senek. De viszont úgy az egyetemi theologia, mint a püspöki megyék szemináriumi oktatásá­nak színvonalát is emelni kell. Itt az ideje, hogy tantervük ós tanulmányi rendűk a mai kor foko­zottabb igényeivel összhangzásba hozassanak. Nem kétlem, hogy az egyházi főhatóságok első sor­ban hordozzák szivükön, hogy minél műveltebb lelkészek hirdessék a vallás tanait, mert csak így lehet a pap igazán lelkipásztora, atyja, tanács­adója híveinek. De csak így veszi körül nem csak híveinek, de mindenkinek tisztelete és becsülése." Jubiláns egyházközség. Nagy ünnepe volt tegnap az aradi ágostai h. evangelikus egyházközségnek. Akkor volt ugyanis ötven éve, hogy az egyházköz­séget megalapították ós a hivek a jubileumot most nagy ünnepséggel ülték meg. — Az aradi ágostai evangelikus egyház mint anyaegyház, 1846-ban ala­kult meg. Addig fiókegyházkónt Uj-Fazekas-Var­sándhoz tartozott, sőt az aradi evangelikus refor­mátus egyházzal közösen is tartottak istentisztele­teket. A hívek száma megszaporodván, önálló egy­házzá alakultak s első lelkészükké Stefanyt, a szemlaki egyház lelkészét választották meg. Önkén­tes adományokból megvettek aztán egy házat, a hol az istentiszteletet tartották. Stefány 1849-ben ______

Next

/
Thumbnails
Contents