Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kirchner Elek. Énekügyünk

nithatók be az iskolai ifjúsággal s igy annál tökéletesebb lesz a gyülekezeti éneklés. Hivatkozhatom e tekintetben a győri ev. hitközség példájára. Itt alig van 60 melódia használatban, a mint ez a nem régen kiadott egyhangú melódiás könyvecskéből látható. Ezért aztán Győrben már régóta meglehetősen szabatos a gyülekezeti éneklés. Hogy azonban daczára az elkeriilhetlen különféleségnek, mégis a gyülekezeti éneklés terén is az összetartozandóság kifejezést nyerjen magyarajkú hitközségeinkben s meg legyen a lehetősége annak, hogy Magyarország legkülönfélébb vidékeiről összesereglett hivek is egybehangzólag énekelhessenek, én B. Gy. nézetével ismét találkozva közetkező propositiót tenném : a) Jelöltessenek meg azon e v. c h o r a 1 j aink, a B. Gy. javasolta eljárás szerint — és ez a ma már létező különféle magyarországi choralkönyvek összehasonlítása által könnyen elérhető dolog, — melyek kivétel nélkül minden gyülekezetben énekeltetnek. Es itt talán a nyelvi különbségtől is el lehetne tekinteni. b) Allapittassék meg ezeknek egyedüli hiteles és ebből folyólag érvényes olvasási, illetőleg éneklési módja. c) E chorálok osztályoztassanak a bennök rejlő zenei hangulat szerint, megjeleltetvén alkalmas voltuk bizonyos alkalmi szövegekre. d) Nemkülönben határoztassék meg pontosan zenei ritmusok metruma. Ez utóbbi ként pont t. i. felvilágosító utasitásúl szolgáljon a szövegíróknak. E choráldallamok képeznék aztán azon közös dallamcsoportot, mely bármely vidék énekes könyveinek szerkesztésénél első sorban tekintetbe jöhetne, vagyis a legtöbb és gyakorlatilag legfontosabb énekszöveg e melódiákra szereztetnék. — Hogy aztán az egyes vidékek saját specialis kedvencz melódiáikat mily mértékben kivánnák tekintetbe venni énekes könyveik szerkesztésénél;, az az ő privát dolguk lenne. Nagyon előnyös dolognak tartanám, ha azon fentebb emlitett közös dallam csoporthoz, akár egyes gyűjtő-szerkesztő, akár pl. a Luther társaság (ez tán a legjobb volna) által egy szöveg-énekes könyv összeállittatnék

y természetesen legjobb egyházi poétáink belevonásával, kiknek akár meglevő, akár még megírandó eredeti vagy fordítási, esetleg régi szép szövegeknek átdolgozása által létesült szövegeikből telnék ki a gyűjtemény. E gyűjtemény szövegei aztán valóságos mintákul volnának tekinthetők, mindazok számára, kik munkáikkal közreműködnének a specialis énekes könyvek szerkesztésénél ; egyszersmind átmehetne idővel valamennyi vidéki special-énekes könyvbe ; a felismerhetőség végett meg is csillagoztathatnánaK e szövegek, jeléül annak, hogy közös énekek. Ilyenek énekeltethetnének azon kiválóan nagyobb országos ev. ünnepélyeknél, s én azt gondolom az „amabilis confusió" megszűnnék. Énekes könyveink szövegeire nézve legyen szabad még néhány szóval megemlitenem, mit vélek szem előtt tartandónak azok készítésénél. Az énekszöveg : 1. Nyelve legyen egyszerű, bibliai zamat ú és mégis modern, verselése legyen művészi. 2. Tartalmilag legyen költői! Ez ám az Achilles sarok ! A pusztán dogmatikai-erkölcsi taralmú vers, költői szépség híjával már nem elégíti ki az Arany, Petőfi-kültészet hatása alatt, aesztetikailag mivelődött mai kor gyermekét. 3. Tartalmilag álljon összhangban az egyházi dallam jellegével; szomorú böjti hangulatnak megfelelő melódiára pl. ne irjünk örvendező adventi vagy karácsonyi ének szöveget, vagy forditva. 4. Ebből következik, hogy a mire a fenti c) alatt már czéloztam, a dallamokat az egyházi különböző időszakoknak és alkalmi eseteknek megfelelőleg a bennök rejlő zenei hangulat szerint osztályozni kellene, hogy a sokszor zenei tekintetben nem szakértő szövegköltő tájékozva legyen, esetleges baklövés elkerülése végett. 5. Igen lényeges dolog a versmetrikai pontosság. teljes megegyezés a zenei ritmussal, jambust pl. troechaeussal sohasem szabad felcserélni ; itt különben még sok minden volna megfigyelendő, melynek részletes felemlítése a czikk keretén kivül esik. Azon feltevésben, hogy e fontos ügygyei még minél többen foglalkozzanak az azt megillető szeretettel és buzgósággal, és kiváló elismerésemet kifejezve B. Gy. szarvasi igazgató urnák, mint a ki újra felszínre hozta a kérdést szakszerű megjegyzéseivel, ezennel befejezem szerény észrevételeimet, átadva a szót másnak. KIRCHNER ELEK győri.ev. gyül. orgonista.