Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Temető - Csecsetka Sámuel

a híveknek ; a rendes istentisztelet idején az oltári szolgálatott Frenyo Lajos s. lelkész végezte, Kranz Lajos s. lelkész pedig az alkalmi szónok­latot tartotta. Szónok Efez. 4.14-—15 v. alapján fejtette ki : Mi kötelességet ró ránk a reformáczió, mint ev. keresztyénekre ! Növekedjünk, úgymond, minden tekintetben abban, a ki a fő, a Krisztus­ban : és pedig 1., az igazságban, melyet kijelen­tett, 2., a szeretetben, melyet gyakorolt. Beszéd közben az exordinim generale után a főgyinn. vegyeskar adta elő Maszny Pál énektanár veze­tése alatt L u t h er diadal énekét összhangzóan, lélekemelően. Vajha az ünneplés is hozzájárulna az ev. hitbuzgóság és öntudat felébresztéséhez. Isten áldása legyen rajta. HithÜSétj. Egy protestáns egyházkerületi felügye­lőnek az unokája a minap esküdött hűséget egy kath. embernek. A megegyezés szerint a gyerme­keket az egyedül üdvözítő róm. kath. vallásban fog­ják nevelni. — Es a katholikusok még a revisiót kö­vetelik ! ! Egy tanférfiú 25 éves jubileuma, À felsőlövői ev. tanintézetek f. é. okt. 31. tartották meg igazgató­juk, H öli ig Károlynak 25. évi felső-lövői műkö­désének emlékünnepét. Az igazgató az egybegyűlt tanuló ifjúsággal havi zárlatot tartván, váratlanul megjelent ott az iskolai bizottság és a tanári kar is. Szerencsekivánatokat nyilvánítottak a község és az iskolai bizottság nevében S tett ne r Gyula esperes, a tanári kar nevében Ebenspang er János és a tanuló itjúság.nevében Seiler főgym­nasiumi tanuló. Délután iskolai bizottság és tanári kar közös ülést tartván, H öli ig Károly tanár és igazgató érdemeit jegyzőkönyvileg is megörökítet­ték. Este a mezőváros jóformán egész értelmi­sége, hölgyek és urak, a kaszinóban Höllig tiszteletére társas estélyre gyülekezett. Gyáminfézet, A felsőlövői ev. tanintézetek kebe­lében is megalakult a gyámintézet, mely f. é. okt. 31. a reformatio ünnepe alkalmával tartotta köz­gyűlését. az ünnepélyben az egész tanári kar ós az evang. ifjúság vett részt, az ünnepi szónokla­tot Hoc h Ottó vallástanár tartotta meg. Csecsetka Sámuel, a tavaly nyugalomba vonult pozsonyi theologiai tanár Pozsonyban élete 79-ik évében elhunyt. Született Beszterczebányán 1818­ban. Iskoláit Miskolczon és Selmeczbányán, a the­ologiát Pozsonyban és Jénában végezte. Több évi nevelősködése után 1851-ben Selmeczbányán lyce­umi tanár, 1855-ben Pozsonyban theol. tanár lett s itt 41 évig buzgólkodott, mint az egyházjog és egyháztörténet tanára. „Magyarhoni evang. egy­házjogtan" cz. munkájával maradandó emléket biztosított magának az irodalom terén. Hosszú és buzgó tanári működésével számos tisztelőt szerzett magának s tanítványainak szeretete kiséri el az örök nyugalom hazájába. Nyugodjék békében ! Sikátor Ünnepe. Szép, lélekemelő ünnepe volt a sikátori evang. gyülekezetnek nov. 1-én. Ekkor szentelte fel új templomát Főt. G y u r á c z Ferencz püspök ur. Tíz órakor indult ki az ünnepélyes menet a paróchiából s fehér ruhás koszorús leá­nyok sorfala között vonult ki. „Örülj mi szivünk, mikor azt mondják, a templomba megyünk" stb. éneket zengedezve az utczára az új templom elé, hol már az egész vidékről összesereglett tenger­nyi nép várta az ünnepélyes pillanatot, mikor annyi év után újra feltárulnak az Isten házának ajtai. A templom előtt Matisz Gyula felügyelő ur rövid üdvözlő szavak után átnyújtja a püspök úrnak az új templom kulcsát s felkéri, hogy nyit­tassa meg azt a hivők serege előtt. Püspök úr rövid válasz után ezen szavakkal adja át a paro­chusnak a kulcsot : „Nyissátok meg nékem az igazság kapuit, hogy bemenvén dicsérjem az Urat !" — Rövid ének után kilép az oltár elé az ősz lelki pásztor s elrebegi meghatott hangon az oltári imát s felolvasta az alkalmi szt. igéket (kir. 1 k. 8 r. 28 stb. vers.) A gyülekezeti buzgó közének után Gyufátz Ferencz püspök ur megy az oltár elé kisérve két lelkésztől, s elmondja egyi­két azon remek beszédeinek, a milyent csak tőle lehet hallani. Feltünteti a hivek előtt a templomot, mint az Isten házát, mely 1-ször lelkiépülést nyújt, 2-szor szeretetre tanit s 3-szor, a szenve­désekben vigasztal. Különösen megható volt beszé­dének azon része, melyben ecsetelte a mult szen­vedéseit s azt a mély bánatot, mely a sikátori buzgó hivek szivét eltölté, mikor 12 év előtt a vihar régi roskadozó templomukat annyira meg­rongálá, hogy az Istenháza, mely azelőtt biztatva hivogatólag igy szólt: jöjjetek, most óva intett: ne közeledjetek ! Szomorú volt' a nép sorsa, mely templomától a vigasz kútfejétől fosztatott meg, s az iskolát kellett kölcsön kérni a gyermekektől, hogy ünnepet szentelhessen a Mindenhatónak. Az ősz lelkipásztor, ki kifogyhatlan türelemmel biztatta, bátorította a csüggedező népet, ma a béketűrés diadal ünnepét üli s azt. mondhatja az agg prófétával Simeonnal : Mostan Uram békesség­gel bocsátod el a te szolgádat, mert az én sze­meim látták a te üdvözítődet! stb. stb. — A fel­avatási aktus után buzgó imában kért áldást a gyülekezetre, az építőkre, a királyra, a hazára az uj szülöttekre stb, stb. — A 601 számú ének két versének elzengóse után a helybeli ősz lelkész. Matisz János lépett a szószékre s olyan erővel, olyan lelkesedéssel s oly^ éles hangon hirdette az új szószéken először híveinek az Isten igéjét, hogy minden szavát meghallhatták azok is, kik a templomból kiszorulva, az ajtó előtt s az ablakok alatt hallgatták őt. — A szt. beszéd után több functió következett. Hofbauer Pál b.-rn.-szom­bathelyi lelkész esketett. Tatay Lajos b.-tanári lelkész keresztelt; Nagy Sándor b.-szt.-lászlói lelkész egyházkelő asszonyt bocsátott ki az egy-

Next

/
Thumbnails
Contents