Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Vasi-közép egyhm.

ifjúság; az ünnepélyt az iskolafelügyelő nyitotta meg bevezető beszéddel, melyet az ifjúsághoz és a jelenlevő presbyteriumhoz intézett, s melyben az ünnepély jelentőségét méltatta. Erre a gyermekek elénekelték „Treue Liebe bis zum Grabe" cz. éneket. Ezután az iskola igazgatója beszédet tartott, a melyben visszapillantott a honfoglalásra, a magyar állam fejlődésére, annak jelentőségére, nyugat Európa keresztyénségére, szabadságára, vallás-erkölcsi és közművelődési viszonyaira nézve, végül kifejezést adott azon óhajának, hogy a magyar nemzet a hatalom, szabadság és igazságosság kezében levő zászlóját továbbra is fennen lobogtassa, úgy azonban, hogy e javakban a többi nemzetiségeket is részeltesse, hogy Magyarország soknyelvű lakossága együtt érezhessen s a szövetségesek segitségével egy erős, legyőzhetetlen államot alkothasson. A szózat eléneklése után a gyermekek német hazafias verseket szavaltak Arndt, Sprung Ii és K ö r n e r t ő 1, végre az iskolai felügyelő rövid beszéddel, a melyben rámutatott, hogy a németek a múltban mily nagy feladatokat valósítottak meg, a melyekre büszkén tekinthetnek vissza, berekesztette az ünnepélyt. — A tudósító megjegyzi, hogy a millenniumi ünnepélyek csak a magyarok között keltettek lelkesedést, a többi nemzetiségek vagy közönyös, vagy pedig ellenséges szemmel nézik. Igen rossz néven veszi a czikkiró Erődi E. a magyar zászló czirnű költeményének azt a sorát, a mely eredetileg úgy hangzott: „nem fekete, mint a német lelkület" s mely visszatetszést keltve űgy módosíttatott: „mint a hitvány lelkület." Az országgyűlés azon intézkedését, mely szerint az ezredéves ünnep alkalmából 400 állami iskola állittassék fel, igazságtalannak látja a czikkiró, hogy ezek az iskolák mind magyar nyelvűek lesznek, mert hiszen ezek a többi nemzetiségek pénzén is épülnek s voltaképpen nem egyebek, mint a magyarosítás eszközei. Prot, szemle. „Történelemcsinálás a millennium évében" a r. kath. püspökök, irók részéről nagyban folyik a r. kath. egyház érdekében. Schlau c h bíboros levelének két pontját világítja meg „Historicus" kimutatván, hogy a dicsőitett pápák ha védték is a királyokat mások ellen, csak azért tették, mert maguk hatalma alá akarnák hajtani. Egyik pásztorlevél azt állítja, hogy „az iskolák a legnjabb időkig is nagyrészt a (r. kath.) egyháziak kezében vannak," pedig a népiskolák közül csak 32%, a középiskolák közül csak 34°'<> van ott, s a r. katholikusok jóval kevesebb, a szegény protestánsok jóval több nép- és középiskolát tartanak fenn ma is, mint a mennyi a népesség-arány szerint reájok esnék. Hîrscht, Die ÂpoGaiypss und ihre neueste Kritik dargestellt. Voll (1er theol. Fakultät zu Berlin mit dem königl. Preiss gekrönt. Leipzig 1895. XII. 175 1. Ara 2*40 márk. E pályamű az Apocalypsis ama legújabb kritikáinak szól, a melyek az utolsó 1—2 évtized alatt az új szövetségi könyv forrásai és szervezete tekintetében napvilágot láttak. Hirscht könnyen tájékoztató történeti áttekintést nyújt az újabb forrástanulmányokról s kompilationshypothesisekről." Völter (Die Entstehung der Apocalypse, 1882.) művével kezdi, s ugyancsak e kritikus (Das Problem der Apocalypse, 1893.) művével végzi kritikai fejtegetéseit. E kettő közötti időben jelentek meg Weizsäcker, Vischer, Weyland, Pflederer, Sabatier, Schosn, Spitta, Schmidt és Erbes kritikai kísérletei, illetve hypothesisei. Sorra veszi fejezetről-fejezetre és versrőlversre az Apocalypsist s valódi értékükre redukálja az újabb kritikusok „vivisektiós kísérletezéseit." Majd azután kimutatja, hogy tévednek a kritikusok, ha ez új szövetségi iratot „tisztán a reflexióból eredő irodalmi produktum"-nak tartják, a melyen „pneumatikus hatás" nem volna észlelhető, s teljesen felismerik azt a gondolatot, hogy „az Apocalypsis szerzője nem logikai elvek szerint irt, hanem visionárius képeit az ó-szövetségi própliétia színeivel festette." Hiányzik e kritikusok képtelen következtetéseiben a világosság és egyszerűség, mely oly kiválóan jellemzi a régebbi Astrucféle Genesis kritikát. Az Apocalypsis szerkezetének jellemző sajátsága kritikusunk szerint : a gondolatok egysége, a kifejezések elevensége, a hebraizáló nyelvezet s az ó-szövetség bő felhasználása. Sajnos, hogy Rauch pályakoszorúzott Apocalypsismonographiája 1894-ből kikerülte kritikusunk figyelmét. De igy is Hirscht műve igen becses adalék az Apocalypsis problémájának lehető megoldásához. Tájékoztató, irányító s kritikailag tisztító megjegyzéseivel igen alkalmas a problémával való foglalkozásnak az ösztönzésére. Komoly exegéták azt sikerrel használják s gyakorlatilag is értékesíthetik. Dr. Szlávik Mátyás. Magyar állam. A magyar alföld népét a néppárt czéljaira megnyerni: ez a fontos feladat; ezt csak úgy lehet, ha függetlenségi elveket hangoztat a képviselőjelölt ; ha azután képviselő lesz : törekedhetik az egyházpolitikai törvények eltörlésére, (az nem baj, hogy a függetlenségi párt elvei között régen ott vannak azon elvek'?!) „E reformok nem kellenek itt a protestánsoknak se s őket a revíziónak, ha az függetlenségi elvek mellett lesz a lobogóra tűzve, könnyen megnyerhetik s az ilyen lobogót protestáns és katholikus szívesen követi." —- Úgy látszik, sok lesz a báránybőrbe bújt farkas ! — Másik czikkben kifakad a miatt, hogy a miniszter megbízásából megirt , középiskolák története" részrehajló a protestáns felfogás javára, mert p. o. azt mondja, „hogy a középkorban milyenek voltak iskoláink, arról hiteles bizonyítékaink alig vannak," ..a reformatio korában az igazi műveltség megmentői a prot. iskolák voltak." Ilyenek miatt igy fakad ki az elkeseredett ismer-