Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Budapesti egyhm. törvényszék

BELFÖLD. Â budapesti egyházmegyei törvényszék, mint a 'bányai egyházkerületi törvényszék által kirendelt Ibiróság, a bányai egyházkerületnek 1895. évi augusztus hó 28—31. napjain tartott közgyűlése által Mudron Pál, turóczmegyei felfüggesztett egyházmegyei felügyelő ós Horvát József ugyanezen megye felfüggesztett esperese ellen elrendelt fegyelmi ügyben az 1896. május hó 19-én megtartott tárgyalás eredményeihez képest Mudron Pál I. r. panaszlottat illetőleg következőleg: ítélt: Az egyházmegyei törvényszék Mudron Pál I. r. panaszlottat vétkesnek jelenti ki a zsinati törvények 324. §. c., d. és g. pontjai alá eső egyházi vétségekben és ezekért őt a zsinati törv. 326. d) pontja értelmében a turóczi egyházmegyében viselt felügyelői tisztétől elmozdítja és egyszersmind képtelennek nyilvánítja minden egyházi és iskolai hivatal viselésére, költségek nem merültek fel és igy nem állapíttattak meg. Jelen ítélet M u d r o n Pál I. r. panaszlottnak és a kirendelt ügyésznek kézbesittetik azzal, hogy ellene a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt felebbezhetnek. Indokok: A bányai egyházkerületnek 1895. augusztus -28—31. napjain tartott közgyűlése az 1. napló szám alatti panasznak E. alatti melléklete szerint fegyelmi eljárást rendelt mind a két panaszlott ellen, a mint hogy ők, mint a turóczi egyházmegye közgyűlésének elnökei ezen egyházmegye1894. decz. 12-én tartott közgyűlésén a gyűlés berekesztése által meg nem akadályozták azon határozat meghozatalát, a mellyel ezen egyházmegye a zsinati törvényeknek és a felettes egyházi hatóságnak az engedelmességet megtagadta, kijelentvén, hogy a magyarhoni ág. h. ev. egyházkerületek arányosítására vonatkozó zsinati törvény kötelező erejét el nem ismeri, a bányakerület elöljáróit a maga elöljáróiul el nem fogadja. A bányakerület püspöke által kirendelt ügyész S z t e h 1 ó Kornél és a mai tárgyaláson való akadályoztatása folytán a mai tárgyalásra kirendelt dr. Yecsey István ügyész Mudron Pál I. r. panaszlottat e miatt a zsinati törvények 324. §. c., d. és g. pontjai alá eső vétségekben kéri vétkesnek kimondani. Az ügyész panaszára I„ r. panaszlott Írásban nyilatkozatot adott be, az ügy mai szóbeli tárgyalására azonban meg nem jelent. Nyilatkozatában újra kijelenti, hogy a bányai kerületet egyházi felsőbb hatóságának, az eljáró bíróságot felettes bíróságának el nem ismeri. Érdemben beismeri, hogy a fönnebb hivatkozott turócz-egyházmegyei közgyűlési határozatot, mint a közgyűlés világi elnöke kimondta, mert nézete szerint ez a határozat megfelelt az 1893. május 4-én kihirdetett zsinati törvények 108. és 137. §-ainak ; felügyelői állásában ő a zsinati törvények 11. és 15. §-ai alapján járt el. A bíróság I. r. panaszlottat az 1893. május 4-én kihirdettetett zsinati törv. 324. §. c., d. és g. pontjai alá eső egyházi vétségekben azért mondja ki vétkesnek, mert az 1. napló számhoz D. alatt csatolt a panaszlott által aláirt felterjesztéssel bizonyítva van, hogy I. r. panaszlott a zsinati törvényeknek és a felsőbb egyházi hatóságnak nyíltan megtagadta az engedelmességet ; ez által I. r. panaszlott megszegte a zsinati törvények 36. §-át, mely minden egyházközségi tagtól, annál inkább tehát az elöljárótól megkívánja, hogy az egyházi törvényeknek és rendszabályoknak és a törvényes egyházi felsőbbségnek engedelmeskedjék ; mert az imént hivatkozott D. alatti felterjesztéssel igazolva van, hogy I. r. panaszlott mondta ki a turóczi egyházmegye 1894. deczember 12. tartott közgyűlésén a fönnebb közölt határozatot és ez által megszegte ezen törvények 22-ik §-át, mely az egyházi ülések elnökeinek kötelességévé teszi a felett őrködni, hogy a gyűlés törvényes hatáskörén túlterjedő határozatot ne hozzon ; mert ugyancsak a felterjesztéssel bizonyítva van, hogy I. r. panaszlott nem rekesztette be a közgyűlést és ez által megszegte a zsinati törvények 23. §-át, mely szerint az egyházi ülések elnökeinek joga és kötelessége a tárgyalást felfüggeszteni, és ha ez nem vezetne sikerre a gyűlést berekeszteni, lia a gyűlés hatáskörén túlterjeszkedő határozatot hoz. Elsőrendű panaszlottnak a nyilatkozatában előterjesztett igazolását a biróság minden pontjában alaptalannak találja. Ilyen az, hogy az arányositási törvény törvényellenesen jött volna létre és azért nem kötelez. A kerületek arányosításáról szóló törvény 0 Felsége által szentesittetett és kellően kihirdettetett, annak kötelező ereje ennélfogva bírálat tárgyát nem képezheti, még pedig az I. r. panaszlott által is kötelezőnek elismert 1893. május 4-én kihirdetett zsinati törvény 166. §-a értelmében, mely kijelenti, hogy a magyarországi ág. hitv. ev. egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő gyűlése a zsinat. A midőn tehát I. r. panaszlott az arányositási törvény kitelező voltát el nem ismerte, megtagadta az 1893-iki zsinati törvény 166. §-ának is az engedelmességet, a melynek kötelező voltát pedig maga is beismeri. A zsinati törvények 11, és 15. §-aíra szintén alaptalanul hivatkozik I. r. panaszlott. Ali. §-nak azon rendelkezése, hogy minden hatalom az egyházközségből ered, nyilván nem úgy magyarázandó, mint I. r. panaszlott teszi, hogy az egyes egyház-