Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Körlevelek, rendeletek - Az egyházhatóság kezelése alatt álló alapítványról

c) Pozsony. Hasonló rövid s egyszersmind az egyesítés helyének kérdésére is kiterjeszkedő az egyet, theol. akad. tanári karának felterjesz­tése, mely is, hivatkozással az akadémia hallga­tóinak számára, az intézet szakrendszer szerint való berendezésére, az alapok gazdagságára, s természetére, a közegyház pénzerejének eszélyes kímélésére, továbbá az egyet, theol. akadémia lé­tesülésének történetére és a zsinati törvények követelményére, mint a melyek az egyesítést czélzó törekvések irányát határozottan megjelölik : a sző­nyegen levő kérdés természetes megoldásának azt tartaná, hogy ha a 2 kerületi theol. intézet fenn­tartó testülete a pozsonyi egyház 1882-ben köve­tett eljárásának mintájára, a theol. intézetek fenn­tartására adott költség egy részét vagy tanerőkben, vagy pénzben az egyet, theol. akadémia erősíté­sére, más részét pedig egyéb égető szükségeinek kielégítésére fordítaná. Épen azért javasolja : tegyen az egyet, theol. akadémiai nagybizottság indítványt, hogy az egyetemes gyűlés szólítsa fel a 2 kerü­leti theol. intézet fenntartó testületét a Pozsony­ban levő egyet, theol. akadémiának a 2 testvér theol. intézettel való erősítésére. (Folyt, köv.) BELFÖLD. Döntvény az egyházhatóság kezelése alatt álló ala­pítványról. A in. kir. pénzügyi közigazgatósági bí­róság 68. számú döntvénye a következő ügyben : „Egyházhatósági kezelés alatt levő azok az ala­pítványok, a melyek tőkéinek kamatjövedelme, az alapító rendelkezéséhez képest, bizonyos megha­tározott időpontig az alapítvány gyarapítására, azontúl pedig az illető vallásfelekezeteket tényle­ges alkalmazásban levő lelkészeinek segélyezésére ós javadalmazására lesz fordítandó, tekinthetők-e oly jótékonysági intézeteknek, a melyek tőkéinek kamatjövedelme az 1875. XXII. t.-cz. 2. §-ának 7. pontja értelmében tőkekamat-adó alól kivétetik? " (Az 1895. évi 12,594. számhoz.) Határozat: Egyházhatosági kezelés alatt levő azok az alapít­ványok, a melyek tőkéinek kamatjövedelme, az ala­pító rendelkezéséhez képest, bizonyos meghatáro­zott időpontig az alapítvány gyarapítására, azon­túl pedig az illető vallásfelekezet tényleges alkal­mazásban levő lelkészeinek segélyezésére és java­dalmazására lesz fordítandó, nem tekinthetők oly jótékonysági intézeteknek, a melyek tőkéinek ka­matjövedelme az 1875. XXII. t.-cz. 2. §-ának 7. pontja értelmében a tőkekamat-adó alól kivétetik. Indokok: A tőkekamat- és járadék-adóról szóló 1875. évi XXII. t.-czikk 2. §-ának 7. pontja sze­rint a tőkekamat-adó alól kivétetnek „közintézetek­nek, azaz néni pénzvállalatoknak tekintett jóté­konysági intézetek (kórházak, árva- és szegény­ápoló intézetek, segélyegyletek, tébolydák, lelencz­liázak, vakok- és siketnémák intézetei, kisded óvo­dák) tőkéinek kamatjövedelme, úgy az ezek által nyert segély pénzek." Az ellentétes határozatok s a felmerült elvi kérdés tárgyát az képezi, hogy vájjon az az alapítvány, a mely alapítvány tőkéinek kamatjövedelme bizonyos meghatározott időpontig az alapítvány gyarapítására, azontúl pedig vala­mely vallásfelekezet tényleges alkalmazásban levő lelkészeinek segélyezésére és javadalmazására for­dítandó, sorozható-e az idézett törvényszakasz 7. pontjában emiitett jótékonysági intézetek közé vagy sem? Ezen 7. pontnak fentebb szó szerint idézett szövegét a törvény czélzatának szem előtt tartásá­val helyesen csakkis akként lehet értelmezni, hogy az ott jelzett közintézetek alatt csupán oly jóté­konyczélra, nem pedig egyszersmind javadalom gyarapításra is irányul. Mert a javadalom gyara­pítás az alkalmazott lelkészek járandóságainak oly­szerü feljavítását czélozza, a mely nekik az általuk viselt állásnak megfelelőbb anyagi helyzetet biz­tosit; az alapítványnak ily rendeltetése pedig szemben a segélyezés fogalmával, a jótékonyság keretén kivül esik. A jelen döntvény alapjául szol­gáló esetben az alapítvány tőkéinek kamatai az alkalmazott lelkészeknek nem kizárólag segélye­zésére, hanem egyszersmind kifejezetten azok java­dalmának emelésére is rendelvék, kétségtelen te­hát, hogy a szóban levő alapítvány az idézett 7. pontban említett jótékonysági intézetekkel azonos természetűnek nem tekinthető és hogy az ily alapítvány tőkéinek kamatjövedelme a törvény alapján, a tőkekamat-adónak tárgyát képezi Ezek­ből az okokból ki kellett mondani, hogy egyházha­tósági kezelés alatt levő azok az alapítványok, a melyek tőkéinek kamatjövedelme az 1875. XXII. t.-cz. 2. §-ának 7. pontja értelmében a tőkekamat­adó alól kivétetik. Kelt a m, kir. pénzügyi köz­igazgatási bíróságnak Budapesten, 1896. évi april hó 23-ik napján tartott teljes tanácsüléséből. Hite­lesíttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíró­ságnak 1896. évi april hó 30. napján tartott teljes tanácsülésében. ROfflán M. n.-szebeni g. k. érsek pásztorleve­léből: „Ha nincs is okunk, hogy úgy örüljünk amaz ünnepségeknek, mint ahogy mások lelkesí­tenek, legalább rendezzünk mi is arra az időre egy, csakis egyházi ünnepet. Ha összegyűlünk, adjunk hálát Istennek, hogy annyi szenvedés mel­lett is egyházunk megőrizte nemzetiségét ; azután imádkozzunk az uralkodóért, hazáért és harczosai-

Next

/
Thumbnails
Contents