Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Poszvék Sándor. Jelentés a pályázatról

letörölni szándékozik ; másrészről pedig a nemzeti és felekezeti eszméket különösen túlhajtván — ez ország gyermekeit szétdarabolni s a közjó érdekét a részleges érdekek tusájának akarja oda vetni martalékul. S szükséges-e mondanom, hogy a két beteges törekvés mennyire képes aláásni e haza jólétét, mennyire képes veszélyeztetni jövőjét, ha egyrészről az elsatnyulás, másrészről a viszály veszélyének teszi ki őt? Tisztelet minden vallásfelekezeti meggyőződésnek, tisztelet a nemzetiségi hagyományoknak, — de a mint az összes felekezetek fohászainak az egy Isten imádásában kell összefolyniok, úgy a nemzetiségek aspirátioinak is a közjó, a haza eszméjében kell összeolvadniok, a mely azokat egyesíti ! A múltban Szent István koronája : a magyar birodalom jelképe volt az, a mely e hon különféle lakosait összetartotta. Ennek varázshatása hozta össze — ha néha szétszakadoztak — pártos gyermekeit. Ez alatt — s ennek dicsőségeért küzdötte s vivta ki legszebb diadalait. S lehetne-e ma és a jövőben oly átkos gyermeke e hazának, a mely látva a pártoskodás véres nyomait, csak egy pillanatra is megfeledkezzék érdekéről ez édes anyának, a mely szüle ós táplálja őt?! Óvja meg hazánkat ettől a magyarok hatalmas Istene I Sokat szenvedtünk a múltban az isteni gondviselés végzéséből ; még többet talán saját hibáink miatt. Amaz elsőbe belenyugszunk, mert hiszen tudjuk, hogy az isteni bölcsesség a szenvedések iskolájába nem mindég haragból vezet bennünket ; — óh, de ne akarjuk az ég ostorait kihívni megint saját bűneinkkel ! A síi* széléről hozta vissza e hazát az Isten keze. Most rajtunk a sor, hogy önzetlen hazafiságból eredő munkásság és önfeláldozás által őt a virágzás lehető legmagasabb fokára emeljük. Véren van itt szerezve minden g-öröngv ; őseid verejtéke, fejtörése s bár sóhajai fűződnek minden irodalmi kincséhez, minden törvényéhez e hazának. Óh legyenek azért, drágák tenéked ! Földedet szántva s szellemedet az ő elméiknek termékeivel táplálva, hálával gondolj elődeidre, — óh magyart „S forgó szerencse rosszat, jót a mit hoz. Légy hü magadhoz, légy hü aagyjaidhoz !' (Szász K.) A forrongó élet ma is — nagyot és kicsinyt egyaránt harcztérre hív. A fegyveres ellenség ugyan elhallgatott s ma már nincs szükség sem Kapisztránok, sem az egri nők bámulatos hősiességére ; de szükség van igenis emelkedett keblekre, a melyek az új idők nem csekélyebb jelentőségű ellenségeinek: a vallástalanság és hazaíiatlanság mételyező behatásainak ellent álljanak. S itt — apák és anyák ! —- már ti reátok vár a dicső szerep : a jövő nemzedék szivében nagygyá nevelni azokat az érzelmeket, a melyeken e hon jó sorsa alapul. Ma ezért gyűltünk össze, hogy imádattal adózzunk jóságos Istenünknek, a kinek keze a megpróbáltatások tüzén kegyesen átsegitett. A zsoltáriró az Úr hasonló kegyelmének érzetében így szól: Elmegyek — Isten — a te házadba . . . ós megadom néked fogadásomat. Az új ezredév küszöbén tegyünk mi egy szent fogadalmat ! E fogadalom pedig az legyen, hogy sohasem ingatjuk meg azt az alapot, a melyen e haza nagysága felépült, — de sőt szivünkben és környezetünkben luven ápoljuk : a ker. isteni félelmet s a honszerelmet. S ha e kettő kiolthatatlan lánggal ég majd e haza gyermekeinek szivében, úgy nincs mitől félnünk; jöhet a sors bármilyen csapása, jöhet az ellenség bármily éles fegyvere, e haza dicsőségben fog fennállani az idők végéig. Úgy legyen ! Ámen. Jelentés a millenniumi ünnepi pályamunkákról. (Folytatás) A következő számokkal megjelölt pályamunkák —- szám szerint 19 —- érkeztek be. Az alapigét s dispositiót is közlöm itt a végett, hogy bírálatunk előterjesztésében — a jelige mellőzésével — csak a számra kelljen hivatkoznom. 1. Jelige: „Avagy nem tudjátok-e, hogy a kik czélban futnak ..." (I. Kor. 9, 24.) Text. I. Sám. 7, 12. Mindeddig segitségünkvoltnekünk az U r. 1. Miben ? 2. Hogyan? 3. Mi végből? 2. Jelige: „És áldozának az napon...-' (Néh. 12, 43.) Text. Józsué. 4. 5—7. A 2-ik ezer év épületének alapkövei legyenek. 1. Isten félelem, 2. honszerelem, 3. hív munkásság.