Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Költemények - Sántha Károly. Ezredéves ének

rokkal való érintkezése, a XVI. századbeli magyar iskolázás stb. De a reformácziónak e korban való hatalmas térfoglalását alig veszi figyelembe. Pázmány Péterről irott munkáival pedig s ezek közt a történelmi társulat kiadásában megjelent, — fényes kiállítású és a művelt nagy közönségnek szánt ' életrajzzal mindent napfényre hoz, a mivel ezen papi fejedelmök nagyságát dicsőitheti s vele szemben az egykorú prot. ellenfelek törpeségét kimutathatja. Fraknói kedveskedett a bécsi nuncius jelentéséből vett ama felfedezéssel is, hogy B é 1 Mátyás, ev. egyházunk eme tudós papja, nem idegenkedett a római egyházba való áttéréstől (Századok 1891.) A nagy közönség hamar elhisz ilyeneket és nem kutatja a források megbízható voltát. Igen előkelő történetírója volt továbbá a r. kath. egyháznak Ipolyi Arnold. De mi több igazságszeretetet .várhattunk volna tőle. Szintén a föntebbi diszes vállalatban közölték tőle Ny ár y Krisztina életét, a kinek első férje a buzgó evang. Thurzó Imre, második pedig a még buzgóbb kath. Esterházy Miklós nádor volt. Nem szólok arról, hogy Kis-Martont egész kis Athénének rajzolja s a nádori udvarban megfordult utolsó jezsuita is Aristoteles, Cicero ós Horatius egy személyben. De igen bántó, hogy ezekkel szemben a protestáns papokat és tanítókat a bárgyuságig gyámoltalanoknak tünteti fel. Leir pl. egy nyilvános vitatkozást, mely 1634. Esterházy fia, a gyermekitjű István gróf és valami dr. Lassius, országos hirű lutheránus tudós és soproni tanár között folyt le. Az ifjú, mint higgadt, mély bölcsességü elme az üres beszédű és szerteszét csapongó Lassiust többször rendreutasítja, hogy maradjon a tárgynál. Sőt a papa is beleszól a vitába s gorombán kiáltja oda neki: „Minek beszélsz tehát, ha azt sem tudod, miről van a szó!" Ugyan, melyik prot. tudós adta volna le magát egy ily gyermekkel való vitatkozásra s melyik viselte volna magát ily nevetségesen ? Gyanűs már az is, hogy Müllner a soproni főiskola történetében dr. Lassiust nem ismer. Es a főúri patronusaitól cserben hagyott evang. egyháznak ereje épen tudós papjaiban és tanítóiban állott. Ipolyitól nem várta volna az ember, hogy jezsuita naplók hízelgő feljegyzései alapján komoly képpel mondjon el ilyen dolgokat. Ugyancsak Ipolyi N á d a s d y Ferencz áttéritését Esterházy által pusztán a dogmatikai viták eredményének tünteti fel. Nem veszi tekintetbe, hogy Nád as dy a nádor veje akart lenni és nagyravágyó volt már ifjúságától fogva; hogy az udvar kegyei után törekedett, melyek csak a pápa hívéinek jutottak osztályrészül ; s végül, hogy Nádasdy a Wesselényi-féle összeesküvők közt is ingatag, önző, visszataszító jellem. Ipolyi .mondja azt is, hogy Nádasdy áttérése után Sárvár, Csepreg és a többi uradalom katholizálása is igen könnyen ment; vessük össze ezzel Zsilinszkvnek ismert művében az országgyűlésekre e vidékekről beadott tengernyi sérelmet, az erőszaknak égbekiáltó példáit: majd ebből meglátjuk: mily eszközökkel és mily könynyen történt a hitváltoztatás. Es az egyháziakat ily felfogásban világi írók is támogatják. Toldy Ferencz, a ki a legnagyobb elragadtatás hangján írja meg Esterházy életét, egy szóval sem említi a hitet, lelkiismereti szabadságot lábbal tapodó zsarnoki türelmetlenségét. (0 adta ki Esterházynak Értekező Leveiét is, a melynek tulajdonítják Nádasdy áttérését. Ujabb Nemz. Könyvtár 1852.) Tudjuk továbbá, mennyire kedvez történeti munkáival a r. kath. felekezeti álláspontnak Ti mon Ákos. Most van folyamatban herczeg Esterházy Pál nádornak élete is szintén a magy. tud. életrajzok füzeteiben. Merényi Lajos kis-martoni könyvtárnok írja Bubics püspök támogatásával. Ez az Esterházy is temérdek kegyetlenséggel tette emlékezetessé nevét a prot. egyház történetében. De jó kezek közé került. Ezek ugyan nem fognak ártani emlékének. B o g i s i c h Mihály budai esperes egyházi énekeinket és dallamainkat akarja elvitatni katholikus szellemi vagyonnak. Szerinte legkedvesebb karácsonyi énekünk: ..Mennyből jövök most hozzátok" nem Lutheré, de nem is evang. ének. Így tartja P é c z e 1 i Király Imre énekét : Krisztus Urunknak áldott születésén" szintén kath. éneknek. Szerencsére, nekünk is van egy Kálmán Farkasunk, a ki erélyesen tiltakozott eme birtokfoglalások ellen. Az evang. egyháztörténet szempontjából anynyira fontos olyan helynek monográfiáját is, mint Csepreg, Farkas Sándor r. kath. káplán irta meg (Bpest 1887. 504. 1.) Ebben az evangeliomi időszak, egész egy század, a mikor Osepregnek hires iskolája és nyomdája volt, úgy van jellemezve, mint a barbár bitorlás kora. Mikor 1621-