Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kund Samu. A másodlelkész

Indítványozom egyszersmind, hogy az istenitisztelet végeztével az egyházközség közgyűlést tartson s azon jegyzőkönyvileg is kifejezést adjon hálájának, örömének a nemzeti ünnep felett. Végül felhívom az iskolaszékek elnökségét s a tanító urakat is oly czélú intézkedésre, hogy az iskolák is egy napot áldozzanak e nevezetes ezredik évnek megfelelő módon megünneplésére. Ünnepeljen minden gyülekezetünk, zengjen templomainkban a hála zsolozsmája a Mindenhatónak. Emelkedjék a szivekből a fohász: Áldott le" gyen a honalkotók emléke ! Áldás a királyra, hazára, áldás e hon minden lakosára. Pápa, 1890. február '21. GYUEÁTZ FERENCZ (Junântuli ág. hitv. ev. püspök. A másodlelkész. A másodlelkész a hazai evangelikus egyházban új teremtett állat. A legutóbbi zsinatig másodlelkésznek az egyház igazgatás terén, sem a lelkipásztorkodás mezején liirét se hallottuk. Mindazonáltal egyházi törvényeink a helyett, hogy a niásodlelkésznek jog- és hatáskörét, mi módónt alkalmazását, viszonyát a püspökhöz és a püspök gyülekezetében legalább főbb vonásokban megállapította volna, beéri azon egy rövidke mondattal: ,.a püspök mellé másodlelkész és irodavezető alkalma ztatikv Úgy látszik tehát, hogy egyház_ törvényeink egészen az egyházkerületekre hagyja miképen akarják a törvény azon rendelkezését a magok kebelében végrehajtani. Az egyházkerületek legalább saját önkormány, zati körükhöz tartozónak tartják ezen ügyet. A dunántúli egyházkerületben — úgy hallom — bi. zottsági tárgyalás alá bocsátotta azt ; a dunáninneiij egyházkerületben pedig immár el is készült a sza_ bályrendelet „a másodlelkészről" ; a bányai egyházkerületben ellenben „a püspöki szék mellé rendezett kisegítő lelkészi állás" — gondolom ez ott a másodlelkészi állás — már be is van töltve kinevezés által. (Evang. egyház és iskola ni. é. 50. szám.) (E czikket még januárban kaptam. Szerk.) A püspöki szék mellé rendezett kisegítő lelkész még leginkább megfelel azon szerény nézeemnek, melyet a másodlelkészről alkottam magamnak, a mióta az egyháztörvény 140. §-ának mikénti foganatba vételéről kelle gondolkodnom. Mert a hol másodlelkész van, ott kisértgetni látszik az elsődlelkész szelleme. Ezen szellemnek semmi nyomát se akarom tudni evangelikus egyházamban, a melynek elvei szerint a lelkészek felavatásuknál fogva mással egyenlők és tisztöket az egyházi kormányzás külömböző fokain és a lelkipásztorkodás mezein az egyház nevében és az egyház megbízásából gyakorolják törvényes hatáskörükön belül. A hazai evangelikus egyházban, ha valamely egyházközség több lelkészt alkalmaz is, külömbség lehet köztük a szolgálati idő tartamára, javadalmukra, a reájuk ruházott hivatalos teendőkre nézve, de rangra nézve nem. Az ötvenes években több ízben hivatalosan meglátogatta egy magas egyéniség Sopron városát. És midőn az evang. lelkészek köteles hódolatukat bemutatták neki, minden alkalommal álhatatosan ismételt kérdése az volt a boldog emlékezetű P. K.-hez, ugy-e bár ön itt az első lelkész? Es a stereotyp válasz im igy hangzott: ..szolgálati időre nézve igen, de különben egymás közt egyenlők vagyunk." Sőt még a püspökről is azt valljuk : ..est primus inter pares." Mint a testvérek közt kell, hogy valamely egyházközségnek lelkésze (parochusa) is legyen. Hitvallásunkon alapszik ez, mely azt mondja: „veri episcopi non sunt politici Dynastae, nec Principes, qui nec concionantur et docent, nec baptizant, nec coenam administrant, nec ullurii opus et officium ecclesiae praestant." Ennek alapján egyházi törvényeink, megegyezően ma már a zsolnai zsinaton kimondott elvvel : „si Superintendens in aliuni comitatum, alterius Superintendentis inspectioni subjectum commigraverit : statuimus ut . . . aliuni idoneum ad tale officium eligere et constituere possint superintendentein," és következetesen ragaszkodva az igy megerősödött, kifejlett gyakorlathoz, azon rendelkezést teszi, hogy „a püspöknek egyházkerületében rendes lelkészi hivatalt kell elfoglalnia." Ugy rémlik előttem, egyházi törvényeink ezen 140. §-ának tárgyalásakor történt, hogy egyik zsinati atya, kifejtvén,, mennyire kell ahhoz ragaszkodnunk, miszerint a püspök egyházkerületében rendes lelkész is legyen, azon szójátékkal élt : ellenkező esetben attól félek, hogy a püspök nem leszen többé prinius inter pares, ha nem primás. És nagy hatást tett előadását azzal fejezte