Evangélikus Egyház és Iskola 1896.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Gyurátz Ferencz. Ezredévi körlevél
Tizennegyedik évfoly 12. szám. Orosháza, 1896. márczius 19. Előfizetés dija: Egész évre . . <3 frt. Fél évre ... 3 „ Negyed évre 1 frt E»0 kr. Egy szám ára 12 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés díja : Egész oldal . . w fr I Fél oldal .... 4L „ Negyed oldal .. 2 „ Ennél kisebb . . I Bélyeg külön 30 kr. A dunántúli ág. hitv. - ev. kerület híveihez. egyházSzeretett Testvérek az Urban ! Nemzetünk állami létének ezeredik évfordulóját ünnepli ez évben. Megható, nagy jelentőségű ünnep, mely a múltba tekintő lélek előtt ezer évnek küzdelmeit, örvendetes és gyászos emlékeit idézi fel. Ezer esztendeje, hogy a magyar megjelent a Duna, Tisza partjain s győző fegyverével itt makrának hazát alkotott. Örökölt vallási nézetei, a folytonos támadás és védelem, a melyen át ide utat nyitott, nagyra nevelték harczvágyát, úgy, hogy megtelepedése után még egy századon át csak a háború volt eleme s kardjának villogása, rémülete közel és távol a nyugati népeknek. Azonban a magyart nem csak vitézség, hanem a műveltség iránt fogékonyság, mély belátás, a viszonyok súlyát alaposan mérlegelni tudó Ítélőképesség is jellenizé. A mint megismerte a ker. vallást s ennek ujjászülő, magasb erkölcsi rendeltetésre nevelő erejét: belátta, hogy annak felvétele képezi egyik legfőbb biztositékát jövőjének, boldogulásának az új hazában. Megértette a gondviselés hivó szavát ; elhagyva a pogányságot, keresztyénné lett és ezzel új korszak nyilt meg életében. A történet csak azon mértékben méltányolja az egyes népek életét, a mennyiben az emberiség nagy érdekeinek előmozdításában közre működtek. A lezajlott évezred világosan tanusitja, hogy a Krisztus tanát elfogadott magyar szent ügy szolgálatában állott s hiven betöltötte feladatát, melyre őt a nemzetek sorsát intéző gondviselés a vándorló s utjokon pusztulást terjesztő néptörzsek árjából elhivta. A ker. vallásra tért magyar felhagyott a rabló hadjáratokkal s a béke műveire irányozta ügyeimét. Uj honában, mely előbb az ide tolongott, de itt államot alkotni nem birt népcsoportok harcztere és temetője volt: ő hatalmával, erkölcsi és szellemi erejével biztosította a rendet. Az itt talált, legyőzött lakosokat nem taszította rabszolgaságba, hanem felemelte, testvérekül fogadta, megosztva saját jogait, szabadságát velük. Mig addig a keresztyén államok annyit szenvedtek beütéseitől: ezután épen ő lett a védő paizs, mely a keresztyénséget s a művelődést fenyegető harczias keleti pogány, niuhamedán néprajok támadásait felfogta. Nyugaton az állami viszonyok szilárdulhattak, háborít! an emelkedhettek a tudomány, művészet csarnokai, mert ezek védelmében a ker. magyar őrálló helyén készséggel áldozta századokon át vérét, életét. A reátört ellenségek rohamai alatt sokat vesztett, de a vereségből ép erkölcsre támaszkodott, hon és szabadságszeretettől ihletett ereje, a vallás által élesztett bizalma meg újra felemelte. Hivatását nem tagadta meg, magára hagyatva is hűséggel kitartott, mig nyugat erejét egyesitheté a közös veszély ellen. A 16-ik század második negyedének megnyíltával jött mohácsi vész nehéz csapás volt tekintélyére, hatalmára, de a feladatának teljesítésében vérező nemzet a török győzelemre következett, politikailag gyászos korszakban is fentartá a szebb jövő reményét. Ugyanazon időben nálunk is gyorsan elterjedt a hitjavitás, a melynek czélja volt a hivek seregét közelebb vezetni lelkűknek főpásztorához : az üdvözítő Krisztushoz és az annak életében megvalósult tökéletességgel, mint örökké magasztos példával buzdítani az erkölcsi újjászületésre. A hitjavitás nyomán kifejlődött hatalmas szellemi moz-