Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Gyurátz Ferencz. Ezredévi körlevél

Tizennegyedik évfoly 12. szám. Orosháza, 1896. márczius 19. Előfizetés dija: Egész évre . . <3 frt. Fél évre ... 3 „ Negyed évre 1 frt E»0 kr. Egy szám ára 12 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés díja : Egész oldal . . w fr I Fél oldal .... 4L „ Negyed oldal .. 2 „ Ennél kisebb . . I Bélyeg külön 30 kr. A dunántúli ág. hitv. - ev. kerület híveihez. egyház­Szeretett Testvérek az Urban ! Nemzetünk állami létének ezeredik évfordulóját ünnepli ez évben. Megható, nagy jelentőségű ünnep, mely a múltba tekintő lélek előtt ezer évnek küzdelmeit, örvendetes és gyászos emlékeit idézi fel. Ezer esztendeje, hogy a magyar megjelent a Duna, Tisza partjain s győző fegyverével itt ma­krának hazát alkotott. Örökölt vallási nézetei, a folytonos támadás és védelem, a melyen át ide utat nyitott, nagyra nevelték harczvágyát, úgy, hogy megtelepedése után még egy századon át csak a háború volt eleme s kardjának villogása, rémülete közel és tá­vol a nyugati népeknek. Azonban a magyart nem csak vitézség, hanem a műveltség iránt fogékony­ság, mély belátás, a viszonyok súlyát alaposan mérlegelni tudó Ítélőképesség is jellenizé. A mint megismerte a ker. vallást s ennek ujjászülő, ma­gasb erkölcsi rendeltetésre nevelő erejét: belátta, hogy annak felvétele képezi egyik legfőbb bizto­sitékát jövőjének, boldogulásának az új hazában. Megértette a gondviselés hivó szavát ; elhagyva a pogányságot, keresztyénné lett és ezzel új korszak nyilt meg életében. A történet csak azon mértékben méltányolja az egyes népek életét, a mennyiben az emberi­ség nagy érdekeinek előmozdításában közre működ­tek. A lezajlott évezred világosan tanusitja, hogy a Krisztus tanát elfogadott magyar szent ügy szol­gálatában állott s hiven betöltötte feladatát, mely­re őt a nemzetek sorsát intéző gondviselés a ván­dorló s utjokon pusztulást terjesztő néptörzsek ár­jából elhivta. A ker. vallásra tért magyar felhagyott a rabló hadjáratokkal s a béke műveire irányozta ügyei­mét. Uj honában, mely előbb az ide tolongott, de itt államot alkotni nem birt népcsoportok harcztere és temetője volt: ő hatalmával, erkölcsi és szel­lemi erejével biztosította a rendet. Az itt talált, legyőzött lakosokat nem taszította rabszolgaságba, hanem felemelte, testvérekül fogadta, megosztva saját jogait, szabadságát velük. Mig addig a ke­resztyén államok annyit szenvedtek beütéseitől: ezután épen ő lett a védő paizs, mely a keresz­tyénséget s a művelődést fenyegető harczias keleti pogány, niuhamedán néprajok támadásait felfogta. Nyugaton az állami viszonyok szilárdulhattak, há­borít! an emelkedhettek a tudomány, művészet csar­nokai, mert ezek védelmében a ker. magyar őr­álló helyén készséggel áldozta századokon át vé­rét, életét. A reátört ellenségek rohamai alatt sokat vesz­tett, de a vereségből ép erkölcsre támaszkodott, hon és szabadságszeretettől ihletett ereje, a vallás által élesztett bizalma meg újra felemelte. Hivatá­sát nem tagadta meg, magára hagyatva is hűség­gel kitartott, mig nyugat erejét egyesitheté a közös veszély ellen. A 16-ik század második negyedének megnyíl­tával jött mohácsi vész nehéz csapás volt tekin­télyére, hatalmára, de a feladatának teljesítésében vérező nemzet a török győzelemre következett, po­litikailag gyászos korszakban is fentartá a szebb jövő reményét. Ugyanazon időben nálunk is gyorsan elterjedt a hitjavitás, a melynek czélja volt a hivek sere­gét közelebb vezetni lelkűknek főpásztorához : az üdvözítő Krisztushoz és az annak életében meg­valósult tökéletességgel, mint örökké magasztos pél­dával buzdítani az erkölcsi újjászületésre. A hit­javitás nyomán kifejlődött hatalmas szellemi moz-

Next

/
Thumbnails
Contents