Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Külföld - Egy pár szó a stettini missióról

314 1867-ben jegyzői polczra emelt. S azóta számvevői, jegyzői minőségben 17, számvevői és elnöki minőségben 10 vándor­gyűlésen vettem részt: mindenkor meleg szeretettel az ezen intézetben legszebben nyilatkozó egyház s szegény ügye iránt, égő vágvgyal azon közszellem uralmáért, mely minden ellentétet kiegyenlít, minden széthúzást meggátol s teszi a szeretet egyházának első munkásává, jó formán személyesítőjévé a gyámintézetet. Ámde mindennek van Istentől határa a földön. L g­utóbb történt megválasztatásomkor Újvidéken (1890) nyíl­tan kimondtam, hogy a zsinat befejeztén túl e helyen többé nem maradhatok. Szavamnak ura vagyok. A zsinat befejeztetett. A gyámintézet külön törvényben törvénye­síttetett. Itt van részemre a véghatár. Es én megyek, mutatónak itt feledett utolsó kicsi régiség a gyámintézet­nél én, megyek pedig az elődök utján nyugodt azon ön­tudattal, hogy a ki éreztem a nagy elődöknek ezen inté­zet alapítása és berendezésénél szellemhatalmát közelről, s követtem Barnabás hűségével az emlékében is nagy és hatalmas apostolt, most én itt, hol 30 évvel ez előtt egye­temes teendővel először lettem megbízva, egyetemes egy­házi elnöki állásomról helyén és idejében visszavonulha­tok. Különben is, ha nem ide vezetne elhatározásom, kény­szerítenének erre azon árnyak, melyek nálam is már gyor­san hosszabbodnak, a többé ki nem javítható roncsaival korhadó sajkámnak pedig most már könynyebbedő teherrel gyorsan a csendes kikötő felé kell haladnia. Kérem tehát a tisztelt közgyűlést hálás tisztelettel : méltóztassék most már nemcsak alapszabályszerű, hanem végleges lemondásomat kegyesen elfogadni, az új válasz­tást nyomban elrendelni, annak kiirárásával elnöktársamat, a szavazatok felbontásával pedig a központi bizottmányt megbízni ; s annak bejelentésével, hogy e gyűlésnek, a jegyzőkönyv hitelesítésével és a számadások kinyomatásá­val együtt járó összes teendőit nem kisebb kötelesség­tudattal el fogom végezni, az egyházi, elnöki teendőknek a választás eredményéig elvégzésére az egyházkerületi gyámintézetek tisztre nézve legidősb egyházi elnökét fel­hatalmazni méltóztassék. Kérem továbbá a tisztelt közgyűlést, tartsa meg ezt az intézetet, melyhez a lánglelkű alapítók annyi reményt kötöttek, melynek magvetését annyi fohász és hálaköny termékenyíti s melyből eddig is már annyi áldás fakadt a közegyház anyagi és szellemi életsorsában, tartsa meg a törvény alapján történt fejlesztéssel folytatólagosan. Meg­teheti. Tegye meg örömmel. 1865-ben 8400 frt volt, ma a 20 ezer frtot közelíti meg évi bevétele. Akkor 21,382 volt, ma 95 ezer frt az egyetemes tőke. Akkor 40 ezer frt volt az első 5 év összes bevétele, ma a félmilliót haladja meg már a 35 éves összbevétel. Megteheti. Tegye meg boldogan. Számokban kifejezhetett anyagi éredményen ki­vül kifejezhetlen értékű az a hatás, melyet az tett fel­buzdalásra, erőfeszítésre, Isten bizalomra, a súrlódások kiegyenlítésére, az ellenségeskedés beszüntetésére s a nagy tanácsnak : „egyek vagytok az Urban, egymásközt testvé­rek" valósítására, úgyszintén arra, hogy a közegyház ösz­szes beteg részei legyenek a közegyház közerejéből gyó­gyítva, nyerjen a békés szeretet és egyetértő munkásság által hódító hatalmat az Ur éltető, áldó szelleme . . . „segíts magadon, Isten is megsegít!" Kérem folytatva a tisztelt közgyűlést, hogy azt a testvéries szövetséget, melyet példaadója és szegényügyünk nagy jóltevője a német Gr. A. egylettel ideje korán kötött, tartsa meg az 1889 ben 7 pontba foglalt szabályzat szerint törhetlenül. Ne zavarja szive meleg dobbanását az önzés és nyelvi gyűlölködés fagyasztó hangja, valamint ne fo­gyaszssa el türelmét a névtelen lapközleményekben és fertelmes magánlevelekben mindig igaztalan és hálátlan módon nyilatkozó rágalom és árulás. Menjen Isten áldotta utján a békés szeretet és munkás áldozat jó angyalként s nyilvánvaló, leghatékonyabb cselekedetekkel igazolja, hogy a Krisztus ama jó vitéze, a közegyház áldozatoltára, a sorsüldözöttek menhelye, s a faji és nyelvi különbsége­ken, helyi és vidéki érdekeken, úgyszintén politikai és hivatalos egyházi áldatlan tusákon felülemelkedett serege az üdvnek. Hasson különben oda, hogy az aprólékos bajok­nak honhagyásával csupán oly czélokkal menjen ki a lip­csei központhoz s áltaia a német Gr. A.-egylet elé, melyek mint a Gr. A.-egylet alapszabályai szerint Í9 diasporális nagyobb czélok, ott méltó megszivlelést és nagyobb mérvű segélyezést csakugyan igényelhetnek. Kérem végül a tisztelt közgyűlést, hogy : az Urban elhunyt Földváry Mihály, Dessewffy Ottó, No\ák Sámuel és Bujkovszky Grusztáv munkatársaink emlékét jegyzőkönyvileg is megörökíteni, a lemondott Gryurátz Ferencz elnök kiváló érdemeit, sőt nagymérvű életáldozatát elismeréssel jutalmazni, egyetemes világi elnök ur ő excellenciáját koronaőri méltóságában, báró Radvánszky János ő méltóságát pedig egyházkerületi gyámintézeti elnöki székében tisztelettel üdvözölni, Sztehlo András, DÖrfierné, Herrmanu Grusztáv, özv. Berzsenyi Miklósné alapító, Ivánka Imre, Bélák István, Ihász Lajos, Szentiványi Árpád, báró Radvánszky János, Králik Lajos és a többi adakozó jóltevőknek elismerő kö­szönetét nyilvánítani, Bognár Endre és Lőw Fülöp és a többi szellemmun­kások sikeres közreműködését jutalom és foglaló gyanánt köszönetre méltatni, a vendéglátó egyháznak meleg otthonában a gyám­intézetet, gyűléseket is melegen elfogadó testvéries szere­tetéért áldó köszönetét nyilvánítani, engem pedig, a jelenlévők közt legidősb szolgáját a gyámintézetnek, immár áldásával elbocsátani méltóztassék. Különben az Úr védő és áldó kegyelme legyen egy­házunkon s annak Gryámintézetén ! A mily érdeklődéssel hallgatta a jelenlevő közönség sz egyházi elnöknek meleg hangú jelentését, ép oly fáj­dalmas érzéssel fogadta véglegesnek jelentett lemondását. Amannak egy jutalmazó éljennel adott kifejezést, emezt megváltoztatni törekedtek Lőw Fülöp feiszólalását kisérő s az egyházi elnök úr megmaradását tűntentőleg kivánó hangok. — Miután azonban egyházi elnök kimondott elha­tározásánál szilárdan megmaradt, a közgyűlés meghajolt a változhatatlan előtt, azzal az édes reménynyel biztatva magát, hogy egyhangú megválasztatás esetén megtarthatja munkás, széles látókörű, fáradhatatlan egyházi elnökét. Ezután következtek az egyházkerületek elnökeinek jelentései ; ezeknek befejeztével a folyó ügyek elintézése. —

Next

/
Thumbnails
Contents