Evangélikus Egyház és Iskola 1895.
Tematikus tartalom - Nekrologok - Dessewffy Ottó
66 5. A szavazat szövege ez: Alulirott . . . i tanitó a tanitók közül . . . urat és . . . urat a . . . egyházmegyébe kebelezett . . . egyházközségi tanitókat kivánja az 18.. egyházkerületi közgyűlésre kiküldetni. Kelt . . . névaláirás. 6. Szavazatát a szavazó tanitó boritékba zárja, melyre reáirja: „N. N . ., . i tanitó szavazata az egyházkerületi közgyűlésre 18 . . ban kiküldendő két néptanítóra. " 7. A borítékot az egyházközség lelkésze hivatalos bélyegzőjével látja el és legkésőbben márczius hó végéig az espereshez beküldi. 8. Az esperes a szavazatokat april hó végéig a püspökhez terjeszti be, megnevezvén jelentésében azon tanitókat, kik szavazatukat nem adták be. 9. Azon szavazat, mely a fentebbiekben (2 — 7) meghatározott alaki kellékek valamelyikét nélkülözi, vagy a kitűzött határidő lejárta után, vagy nem az esperesség utján küldetett be, — érvénytelen. 10. A szavazatok felbontására a püspök bizottságot küld ki, mely egy lelkészből, egy világi egyénből és egy tanítóból áll. Egyidejűleg a bizottság lelkészi tagjához átteszi a szavazatokat és az esperesek jelentéseit 11. A bizottságot a kiküldött lelkész, (10. §.) hivja egybe oly időben, hogy május végéig a szavazatok felbontassanak. 12. A 2. a, c, d, e pont értelmében kijelelt két egyházmegye mindegyikének tanitói közül az, ki legtöbb szavazatot nyert, és illetve a 2. b. f. pont értelmében kijelelt egyházmegye azon két tanitója, kire legtöbb szavazat esett, az egyházkerületi közgyűlésié megválasztott tanitó. 13. A választás érvényességéhez viszonlagos többség is elégséges. 14. Szavazategyenlőség esetén a bizottság által foganatosított sorshúzás dönt. 15. A bizottság a püspök elé terjeszti jelentését és a lepecsételt csomagba zárt szavazatokat. Egyszersmind a megválasztott két tanitó kezéhez megbízó leveleiket megküldi. 16. A megválasztott tanítóknak megbizatása az évi rendes egyházkerületi gyűlésre és a következő rendkivüli egyházkerületi gyűlésekre érvényes. Kund Samu. 2. Az egyházkerület rendes közgyűlése évről- J évi rendes egyházkerületi közgyűlésig netán tartandó évre a következő sorrendben kijelel két, illetve a b.j f.) esetekben egy egyházmegyét: a) soproni felső, soproni alsó, b) vasi felső, c) közép vasi, győri, d) veszprémi, zalai, e) somogyi, kemenesaljai, f) tolna-baranya-somogyi esperességek. 3. A kijelelt két egyházmegye mindegyikéből egy-egy tanitóra, ellenben a b. és f. esetekben kijelelt, egyházmegyéből két tanitóra adható a szavazat. 4. Válaszható a 2. és 3. pont alatti megszorítással minden ág. h. evangelikus vallású és rendes alkalmazásban levő tanitó. i Dessewffy Otto. 1813—1895. Folyó hó 4-én kisértük ki utolsó útján, az örök pihenés helyére Dessewffy Ottót, kinek elhunytával a magyar ev. egyház egyik oszlopos férfiát, a nógrádi egyházmegye egyik büszkeségét, a vanyarczi gyülekezet pedig legnagyobb jóltevőjét vesztette el. A fiatalabb nemzedék már nem igen látta ó't szerepelni, mert a 82 évet ért aggastyán az utolsó évtizedben a közügyektől visszavonultan élt; de a régiebbek, a kik részt vettek az 50-es és 60-as évek nehéz küzdelmeiben, visszaemlékezne i még az ő kimagasló vezéri alakjára s mély megilletődéssel veszik halála hirét. A megboldogult nagyobb nyilvános szereplése úgy hazája, mint egyháza szolgálatában leginkább a 60-as évekre esik. 1861-ben Nógrád megye alispánja, 1865—1868, a sziráki kerület országgyűlési képviselője volt. Az ő alispáni elnöklete alatt tartatott meg 1861-ben azon emlékezetes megyei közgyűlés, a melynek tanácskozásait M ü 11 e r es. kir. őrnagy katonai karhatalommal szakította meg.— Dessewffy tiltakozott a törvénytelen eljárás ellen, de az erőszaknak engedve, a már hozott határozat kihirdetése után feloszlatta a gyűlést, melynek tagjai helyeikről fölállva, a „Szózat" eléneklése mellett vonultak ki a gyülésteremből. Hasonló bátorsággal védte egyházunk szabadságát és önrendelkezési jogát is. 1859-ben, a császári pátens ügyében felsőbb tilalom ellenére kerületi gyűlést hívtak össze Pestre. — Az egyházi elnöki széket Esztergályi pestmegyei esperes foglalta el, de a világi elnök széke üresen állott. Az akkori kerületi felügyelő betegsége miatt nem jelenthetett meg, az idősebb esperességi felügyelők pedig, kik őt helyettesíteni lettek volna hivatva, a felelősség nagy terhétől visszadöbbentek. Akkor előlépett Dessewffy mint nógrádi esperességi felügyelő s a gyűlés tetszészajától kisérve kijelentette, hogy habár ő hivatal szerint a legfiatalabb esperes.-felügyelő, mégis kész az elnöki széket elfoglalni s az egész felelősséget magára vállalni. Alig indult meg azonban a tanácskozás, midőn egy csendőrtiszt lépett a terembe s tartott egyenesen az elnöki szék felé. Ott megállva, halk hangon felhívta Dessewffyt, hogy a gyűlést azonnal oszlassza fel. „Az igaz — irja maga a megboldogult hátrahagyott életrajzi feljegyzéseiben — az igaz, hogy a tiszt halkan beszélt ; az is igaz, hogy a teremben zajongtak ; de megvallom, hogy nem igen akartam hallani, mit mond a csendőrtiszt." Ez alatt Esztergályi feltette a kérdést s a gyűlés egyhangúlag a pátens ellen nyilatkozott. A csendőrtiszt most erélyesen és hangos szóval hívta fel Dessewffyt, hogy vagy oszlassza fel a gyűlést vagy mint fogoly kövesse őt, mire Dessewffy az erőszaknak engedve, bezárta a